Főmenü megnyitása

Vérvölgy (románul: Verveghiu) falu Romániában, Szilágy megyében.

Vérvölgy (Verveghiu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Debren
Irányítószám 457126
SIRUTA-kód 141018
Népesség
Népesség457 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság442
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vérvölgy (Románia)
Vérvölgy
Vérvölgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 18′ 49″, k. h. 23° 06′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 49″, k. h. 23° 06′ 37″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szilágy megyében, Zsibótól északnyugatra fekvő település.

Nevének eredeteSzerkesztés

A hagyományok szerint neve egy Szent István korabeli legendából ered, mely szerint a király serege a pogány vallás elfojtására a mai falu helyén lévő völgybe szorította be, és verte le a pogányokat, s e csata után vértől patakzó völgyről nevezték el a későbbi falut Vérvölgynek.

TörténeteSzerkesztés

Vérvölgy nevét az oklevelek 1387-ben említették először, Werwelg néven. Nevét később többféle formában írták: 1387-ben Verweghe, 1446-ban Werwelgh néven volt említve.

1447-ben Rathoni Nagy (Magnus) Lőrinc volt a település fő birtokosa.

1446-1449 körül a Szentkirályi család tagjai voltak a falu birtokosai.

1553-ban Kaplyon György birtoka volt, és Kővárhoz tartozott.

1638-ig Nagydobai Spáczai János volt a falu legnagyobb birtokosa.

1639-ben Nagydobai Spáczai Pál birtokát annak hűtlensége miatt Görcsöni đerédi István kapta meg.

1716-ban Szécsi Györgynek és nejének Guti Juditnak is volt itt birtoka.

1847-ben 541 lakosa volt, ebből 1 római katolikus, 10 görögkatolikus és 530 református volt.

1890-ben 580 lakosából 571 magyar, 9 oláh, melyből 9 római katolikus, 9 görögkatolikus, 537 református, 25 izr. Házainak száma: 136.

Vérvölgy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

NevezetességekSzerkesztés

  • Református temploma 1803-ban épült. Egyik harangját 1774-ben, a másikat 1852-ben öntötték.[2]

Népviseletek, népszokásokSzerkesztés

Vérvölgy XX. század eleji népviseletében a kék szín volt divatban. A vérvölgyiek különlegessége volt a kék posztóval bevont báránybőr kucsma, vagy sapka, mely visszahajtható fekete prémmel volt ellátva. Teteje lapos, hat czikkű, a közepén gyapjúból készült gomb helyezkedett el. Hátul a prém egy tenyérnyi helyen csonka, melyet itt fekete zsinór kötött össze. Nadrágjuk kék posztó, fekete lapos zsinórral, a szegényebbeknél pedig fehér harisnya, két oldalt piros, széles szegéllyel (csizmaszáron kívül viselték).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Petri Mór: Vérvölgy. Szilágy vármegye monographiája. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 788–794. o. Online elérés