Vadnai vár
A vadnai vár mára elpusztult vár, mely Vadnától délkeletre található, a Tardonai-dombság északkeleti részén.
| Vadnai vár | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Vadna |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Épült | 1457 előtt |
| Elhagyták | 1458 (Mátyás leromboltatta) |
| Állapota | elpusztult |
| Elhelyezkedése | |
 Vadnai vár
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 15′ 35″, k. h. 20° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 35″, k. h. 20° 34′ 00″ | |
Elhelyezkedése szerkesztés
A vár a falutól 2 kilométerre délkeletre, Sajóivánkától másfél kilométerre délnyugatra fekvő 357 méter magas Vártetőn helyezkedik el. A vár közelében torkollik a Bán-patak a Sajóba. A hegy anyaga sötétszürke és vöröses színű vulkáni breccsa.
Története szerkesztés
A környéken birtokos Kakas család a huszitákkal szövetkezett Putnok lakói ellen, akik I. Ulászló király pártján álltak. 1457-ben vagy valamivel korábban a környékre érkező husziták emelték a várat (a galgóci várral együtt), melyet Komorovszky és Valgata nevű vezéreik a környékre vezetett portyák kiindulópontjaként használtak. Hadjárataik a diósgyőri várat is veszélyeztették. Mátyás király parancsára az egri püspök csapatai Rozgonyi Sebestyén vezetésével 1458-ban ostrommal elfoglalták és lerombolták. Az elfogott Valgatát Budára vitték. Az eseményekről Bonfini krónikája számol be,[1] a történet irodalmi feldolgozása Jósika Miklós: A csehek Magyarországban című regényében olvasható.[2]
Feltárása szerkesztés
A vár területén 2008-ban végzett régészeti feltárást Szörényi Gábor András, a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa.
Leírása szerkesztés
A vár tojásdad alakú, legnagyobb méretei 42x28 méter. Alapfalai a mai felszín alatt fekszenek. Ezeket mesterséges árok veszi körül. Közepén egy 2 méter átmérőjű 2,2 méter mély gödör, egykori ciszterna maradványai találhatók.
A várat körülvevő árkok jó állapotban maradtak fenn. Nyugat felől a meredek szikla miatt nem volt szükséges az erődítés, északon a lankásabb gerincet egy 5 méter mély árokkal vágták át, mely előtt 0,5 méter magas sáncot emeltek. A jól védhető északkeleti oldalon az árok egy 3 méter széles padkává megy át, ami a keleti oldalon egy 10 méter széles, 4–5 méter mély árokban folytatódik. Délen az árok 3 méter széles és egy 5 méteres benyúlással kapcsolódik az előző árokhoz.
A környéken élők elbeszélései szerint a vár alatt egész alagútrendszer húzódik, mely összeköttetésben áll a velezdi várral. Az alagút egyes, jórészt beomlott szakaszait a sajóivánkai oldalon folytatott szénbányászat során találták meg az 1920-as években. Ezek között tapasztott falú alagutak is voltak.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2010. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 14.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/07500/07565/index.phtml
Források szerkesztés
- Vadna vára a Történelmi Magyarország várai c. honlapon
- Dely Károly (szerk.): Vártúrák kalauza I. kötet, Sport Kiadó, Budapest, 1975; 182. o.
- Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1975 (pdf)
