Vajek Jutka
Vajek Jutka (Budapest, 1938. március 19. –) magyar televíziós szerkesztő-riporter, Burza Árpád operatőr felesége, Gergely Róbert édesanyja, három évtizeden át a Magyar Televízió sikeres munkatársa, később divatstúdió-alapító.[1]
| Vajek Jutka | |
| Született | Vajek Judit 1938. március 19. (86 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Burza Árpád (1964–2020) |
| Gyermekei | Gergely Róbert, Vajek Andrea |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tanítóképző Főiskola |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A budapesti tanítóképző elvégzése után rövid ideig a VII. kerületi Hernád utca 3. sz. alatti általános iskolában tanított. Közben, alig húszéves korában megszülte Róbert nevű gyermekét. 1964-ben feleségül ment Burza Árpád operatőrhöz, akivel hosszú időn át munkatársak is voltak.
Pályafutása szerkesztés
1962-ben jelentkezett a televízióhoz, ahol eleinte sport- ifjúsági- és szórakoztató műsorokat szerkesztett, de végső kibontakozását (1964-től) a híradós munkában érte el. Sok ezer ipari, kereskedelmi, társadalmi jelenségeket bemutató műsort, dokumentumfilmet készítettek férjével együtt, a világ minden táját bejárva. 1966-ban Zádor Lászlóval riportot készített az Ültessetek annyi fát, ahány évesek vagytok mozgalomról. A Koreai-Magyar Barátság TSZ KISZ szervezete az első napon kétezer nyárfacsemetét ültetett.[2] 1969-ben salgótarjáni munkásokat kísért az űrhajósok városába.[3] 1970-ben rápirított azokra az árvízkárosultakra, akik a segítséget pénzben szerették volna megkapni, de a helyreállításban személyesen nem akartak részt venni.[4] 1971-ben a vitorlázórepülők világbajnokságára készülő egyik géppel fel is szállt, amely leszálláskor elsodorta férjét kamerástól.[5] Merész kritikai vénájának köszönhetően, 1972-ben Irakban egyedül ők forgathattak Szaddám Huszein forradalmában. 1973-as Országjáró kamerája Vas és Zala megyébe látogatott el.[6] 1976-ban a Villamos Berendezés és Készülék Művekben készült riportja keltett országos visszhangot.[7] 1977-ben Magyarokkal Afrikában című riportfilmje volt emlékezetes.[8] 1978-ban bemutatta a magyar televízió az ugyancsak férjével közösen készített sorozatot az orenburgi gázvezeték „magyar szakaszáról”.[9] 1979-ben a Vihar a pohár körül című, az iparban és a kereskedelemben tapasztalt italozásról szóló riportja keltett hullámokat.[10] 1980-ban háromrészes togói riportsorozattal jelentkezett.[11] A pártvezetés gyakran cenzúrával, sőt, féléves letiltással fejezte ki véleménykülönbségét, amikor munkájában túlságosan erős kontrasztot véltek felfedezni a meghirdetett „létező szocializmus” és a valóság között.
Az 1981-es közvéleménykutatásban a nézők kellemes külsejét hangsúlyozták.[12]
1992-ben korengedménnyel nyugdíjba vonult. Ekkortájt Budapest XVII. kerületében,[13] majd 2004-ben Siófokon divatstúdiót nyitott.
Elismerései szerkesztés
- SZOT-díj (később visszavonták, amikor kiderült, hogy nem szakszervezeti tag)
- Televíziós Elnöki Nívódíj hét alkalommal (pl. 1974[14])
- Miskolci Tévéfesztivál nagydíja, háromszor (1968, 1976,[15] 1988)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A neve még ma is fogalom, pedig tizenöt éve eltűnt a képernyőről. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 14.)
- ↑ Ültessünk fát!
- ↑ Vendégségben a Komarov családnál
- ↑ Rápirít árvízkárosultakra
- ↑ Légikaland. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 15.)
- ↑ Országjáró kamera
- ↑ Porcelán foglalatok körül
- ↑ Magyarokkal Afrikában
- ↑ Az orenburgi magyar szakasz
- ↑ Vihar a pohár körül
- ↑ Togói riportok
- ↑ A nézők véleménye: kellemes külsejű
- ↑ Valami Jó Divatstúdió. [2018. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ Nívódíj)
- ↑ Miskolci Tévéfesztivál
További információk szerkesztés
- 84. születésnapját ünnepli a legendás tévériporter, Vajek Jutka tv2play.hu, 2022. március 29. (6:34)