Vajk, örmény nyelven Վայք, település Örményországban, Jehegnadzor tartományban.

Vajk (Վայք)
Vajk látképe a sportpályával
Vajk látképe a sportpályával
Közigazgatás
Ország Örményország
Jogállás város
Alapítás éve1828
Népesség
Teljes népesség5800 fő (2015) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1300 m
Terület3,0 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Vajk (Örményország)
Vajk
Vajk
Pozíció Örményország térképén
é. sz. 39° 41′ 30″, k. h. 45° 27′ 55″Koordináták: é. sz. 39° 41′ 30″, k. h. 45° 27′ 55″
Vayk locator map.png
Vajk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajk témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Vajk Jerevántól, a fővárostól 140 km-re délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település, Jehegnadzor tartomány központja, mely Vajktól 20 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A Vajk név a "bánat" kifejezésből származik.

TörténeteSzerkesztés

 
Szt. Tridat templom

Történelmileg Vajk területe Szjunik Vajoc Dzor tartományhoz tartozik; az örményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.

A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált.

Az 1826–28-os orosz–perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt Türkmenchay-szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe - beleértve Vajots Dzort is - az Orosz Birodalom részévé vált. 1828-30-ban Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később 1840-ben az Erivan kormányzat részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma a Vajots Dzor régióba érkezett, 1828–29-ben megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település az Erivan kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky Uyezd részévé vált.

Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik fő központjává és Garegin Nzhdeh vezetésével Örményország részévé vált.

1931-ben lett az újonnan kialakult Azizbekov-leszármazottak központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott, és Azizbekovnak nevezték át Meshadi Azizbekov tiszteletére. 1973-ban megnyílt az Jerizuk Ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.

Azizbekovot 1990. november 23-án Vajknak nevezték el. Később, 1995-ben Vajk az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint Vajoc Dzor tartományi város jogállását kapta.

FöldrajzaSzerkesztés

Vajk 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekszik az Arpa folyó bal partján, északnyugatról a Yeghegis-hegységgel és délről a Vajk-hegységgel körülvéve.

A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.

DemográfiaSzerkesztés

Vajkot nagyrészt az örmény apostoli egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajki gyülekezet szabályozó testülete a Jehegnadzorban található Vajots Dzor egyházmegye.

NevezetességekSzerkesztés

  • Szent Trdat-templom

ForrásokSzerkesztés