Valisora
Valisora (románul: Vălișoara) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
| Valisora (Vălișoara) | |
 | |
| A valisorai vasúti viadukt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Valisora |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337029 |
| SIRUTA-kód | 91946 |
| Népesség | |
| Népesség | 633 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 6[1] |
| Népsűrűség | 18,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 (Valisorai-hágó), 379 (faluközpont) m |
| Terület | 34,04 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 22° 50′ 02″46.054204°N 22.833938°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 15″, k. h. 22° 50′ 02″46.054204°N 22.833938°E | |
 | |
| Valisora weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete
szerkesztésNevét arról a patakról kapta, amely tőle északra ered és mintegy húsz kilométeren keresztül délnek tartva, Bezsánnál egyesül a Kaján-patakkal, majd nem sokkal lejjebb a Marosba folyik. Ennek neve a román valea szó kicsinyítő képzős változatából való, jelentése 'kis patak'. Először 1506-ban említették, Walyssora alakban.
Fekvése
szerkesztésA Fehér-Körös és a Maros vízgyűjtője közti vízválasztón, illetve annak déli–délkeleti oldalán fekvő szórt – több falumagból álló – település. A Valisorai-hágó az E79-es út Brád és Déva közötti szakaszának legmagasabb pontja, amelyre az út Brád felől egy meredek domboldalon, több szerpentint alkotva kúszik föl. A falu egyes házcsoportjai közvetlenül a hágó délkeleti oldalán, a főútról elágazó és Ormingya felé emelkedő 76-os út mentén, az E79-es úton két kilométerrel lejjebb (itt találhatók a község kommunális épületei), illetve ettől nyugatra és keletre fekszenek. Négy-hatszáz méteres tengerszint feletti magasságú hegyek veszik körbe. Az E79-es és a DN76-os út kereszteződése Dévától 33 kilométerre északnyugatra, Brádtól 12 kilométerre délkeletre található.
Lakossága
szerkesztés- 1910-ben 1119 lakosából 1110 volt román és kilenc magyar anyanyelvű; 1106 ortodox és hét római katolikus vallású.
- 2002-ben 827 lakosából 820 volt román és hét magyar nemzetiségű; 812 ortodox, hét római katolikus és hat baptista vallású.
Története
szerkesztésElső említései idején, a 16. század elején a vajdahunyadi vár uradalmához tartozott. Hunyad vármegye és egyben Erdély határán feküdt. Lakói 1849. február 10-én megtámadták a piski csata sebesültjeit Nagyváradra szállító honvédeket. Április 10-én Csutak Kálmán felégette, de lakói már korábban elmenekültek. A 20. század elején a rudai bányákban dolgoztak, naponta több kilométert gyalogolva.
Látnivalók
szerkesztés- Az egykori Déva–Brád-vasútvonal viaduktja, közel az ormingyai elágazáshoz, az 1970-es években épült. A vasútvonal építését a második világháború idején, szovjet hadifoglyok és zsidó munkaszolgálatosok munkájával kezdték el, de csak 1987-ben fejezték be, és mindössze tíz évig működött.[2]
- Valisorán egy falumúzeum működik.
- Szent arkangyalok ortodox fatemplom[3]
Gazdasága
szerkesztés- Helyi termesztésű alma tájfajtája a valisórai savanyú alma (mere acre de Vălișoare).[4]
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ [1]
- ↑ A Déva–Brád-vasútvonal története (románul)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146. o. és Nagy-Tóth Ferenc, Régi erdélyi almák (Kolozsvár, 1998), 258. o.
Források
szerkesztés- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1997
.svg){kind=small}