vas(II)-bromid
Cadmium-iodide-3D-layers.png
vas(II)-bromid
IUPAC-név vas(II)-bromid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7789-46-0
PubChem 659170
ChemSpider 74218
SMILES
[Fe+2].[Br-].[Br-]
InChI
1/2BrH.Fe/h2*1H;/q;;+2/p-2
StdInChIKey GYCHYNMREWYSKH-UHFFFAOYSA-L
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet FeBr2
Moláris tömeg 215,65 g mol−1
Megjelenés sárgásbarna, szilárd anyag
Sűrűség 4,63 g cm−3, szilárd
Olvadáspont 684 °C ((anhidrát)
27 °C (hexahidrát))
Forráspont 934 °C
Oldhatóság (vízben) 117 g / 100 ml
Oldhatóság (más oldószerek) THF, metanol, etanol
Mágneses szuszceptibilitás +13,600·10−6 cm³/mol
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet romboéderes, hP3
Tércsoport P-3m1, No. 164
Koordinációs
geometria
oktaéderes
Veszélyek
Főbb veszélyek nincs
R mondatok R20 R36/37/38
S mondatok S26 S36
Rokon vegyületek
Azonos kation vas(II)-klorid
Azonos anion vas(III)-bromid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(II)-bromid szervetlen vegyület, képlete FeBr2. A vízmentes vegyület sárga vagy barnás színű, paramágneses szilárd anyag. Több hidrátformája is ismert, ezek halvány színű szilárd vegyületek. Más vasvegyületek laboratóriumi előállításának szokásos kiindulási anyaga, de ipari alkalmazása nincs.

SzerkezeteSzerkesztés

Más fém-halogenidekhez hasonlóan polimer szerkezettel rendelkezik, melyben az izolált fémcentrumokat halogenid kapcsolják össze. CdI2 rácsban kristályosodik, melyben a bromidionok szorosan illeszkedő rétegei közötti oktaéderes lyukakban helyezkednek el a Fe(II) ionok.[1] Ez némileg eltér a FeCl2 rácsától, mely CdCl2 szerkezetű.

Előállítása és reakcióiSzerkesztés

Vaspor és tömény hidrogén-bromid metanolos oldatának reakciójával állítják elő, melynek során [Fe(MeOH)6]Br2 metanol szolvát és hidrogéngáz keletkezik. A metanolkomplexet vákuum alatt melegítve kapjuk a tiszta FeBr2-ot.[2] Vas és elemi bróm reakciójával nem állítható elő, mivel ilyenkor vas(III)-bromid keletkezik.[forrás?]

2 ekvivalens (C2H5)4NBr-rel reagálva [(C2H5)4N]2FeBr4 keletkezik belőle.[3]

Bromiddal és brómmal reagáltatva intenzív színű [FeBr3Br9]-et képez.[4]

Mint minden vas(II) vegyület, a FeBr2 is gyenge redukálószer.[forrás?]

MágnesességeSzerkesztés

4,2 K-en erősen metamágneses, a metamágneses vegyületek prototípusaként sokat tanulmányozták.[5][6]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Haberecht, J.; Borrmann, H.; Kniep, R. "Refinement of the Crystal Structure of Iron Dibromide, FeBr2" Zeitschrift für Kristallographie - New Crystal Structures 2001, vol. 216, p. 510. doi:10.1524/ncrs.2001.216.14.544
  2. G. Winter, "Iron(II) Halides" "Inorganic Syntheses" 1973, volume 14, pages 101-104. doi:10.1002/9780470132456.ch20
  3. N. S. Gill, F.. B. Taylor Inorganic Syntheses 1967, volume 9, page 136-142. doi:10.1002/9780470132401.ch37
  4. Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5
  5. (1959. január 15.) „Neutron Diffraction Investigations of the Magnetic Ordering in FeBr2, CoBr2, FeCl2, and CoCl2”. Physical Review 113 (2), 497–507. o. DOI:10.1103/PhysRev.113.497.  
  6. (1967. december 10.) „Metamagnetic Phase Transitions and Hysteresis in FeCl2”. Physical Review 164 (2), 866–878. o. DOI:10.1103/PhysRev.164.866.  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iron(II) bromide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.