Velika Mlinska

Velika Mlinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Velika Trnoviticához tartozik.

Velika Mlinska
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Velika Trnovitica
Jogállás	falu
Irányítószám	43285
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	92 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′ 30″, k. h. 16° 55′ 07″45.6582, 16.9186
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Belovártól légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt, a Mlinska-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az őskorban éltek emberek. Stojan Dimitrijević 1979-ben itt végzett kutatásai során a Lasinja kultúrának, az i. e. 4000 körül virágzott, a középső rézkor egyik legjelentősebb kultúrájának a tárgyi emlékeit találta a határában.

A település nevét a rajta keresztülfolyó Mlinska-patakról kapta. A patak neve az egykor itt működő vízimalmokról (horvátul: mlin) származik. A mintegy száz évnyi török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság. A szerbek főként délről, a török megszállás alatt maradt boszniai területekről jöttek részben a török hatóságok üldözése miatt, részben a határőrvidék katonai hatóságainak ösztönzésére.

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mlinszka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mlinszka” néven találjuk. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Mlinszka” néven 66 házzal, 154 katolikus, és 290 ortodox vallású lakossal találjuk. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 510, 1910-ben 770 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. A 20. század elején Magyarországról jelentős számú dunai sváb lakosság telepedett le itt, őket 1942-ben a monoszlói partizánok űzték el. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 67%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
510	413	428	679	451	770	811	749	411	348	300	228	171	156	157	129

Nevezetességei

A Lasinja kultúra régészeti lelőhelye.

Források

• Velika Trnovitica község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• Kornelija Minichreiter - Zorko Markovic: Architecture of Lasinja culture settlements in the light of new investigations in northern Croatia - Documenta Praehistorica XXXVIII (2011) (angolul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Danube-swabians.org: Velika Mlinska – A velika mlinskai svábok történetéről (angolul)