Főmenü megnyitása

Venustiano Carranza (kerület)

Mexikóváros kerülete

Venustiano Carranza Mexikóváros egyik kerülete a város északkeleti részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 430 000 főt.[2]

Venustiano Carranza
A kerületben található Benito Juárez nemzetközi repülőtér és környéke
A kerületben található Benito Juárez nemzetközi repülőtér és környéke
Venustiano Carranza címere
Venustiano Carranza címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Irányítószám 15000–15999
Népesség
Teljes népesség 430 978 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2230–2240 m
Terület33,86 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Venustiano Carranza (Mexikó)
Venustiano Carranza
Venustiano Carranza
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 25′ 00″, ny. h. 99° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 19° 25′ 00″, ny. h. 99° 06′ 50″
Elhelyezkedése
Venustiano Carranza, México DF.svg
Venustiano Carranza honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Venustiano Carranza témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A Szövetségi Körzet északkeleti részén fekvő, teljesen beépített kerület szinte teljesen sík, a tenger szinte felett 2230–2240 méterrel terül el, csak közepén található egy ennél néhány tíz méterrel magasabb „hegy”, a Cerro Peñón de los Baños. A terület nyugati részén húzódik a Gran Canal de Desagüe nevű csatorna és a csőben vezetett Río Churubusco vízfolyás.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 38 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,9 és a májusi 21,1 fok között váltakoznak, fagy főként a téli hónapokban fordul elő. Az évi átlagosan 675 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a.

Venustiano Carranza éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)35,532,634,035,037,033,930,532,031,532,030,529,537,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)24,025,528,229,329,127,226,026,225,525,524,923,926,3
Átlaghőmérséklet (°C)14,916,318,920,521,120,419,419,619,218,316,515,318,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,87,09,511,613,013,512,813,012,811,18,26,610,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−2,5−2,20,05,05,57,97,98,55,64,0−8,6−7,0−8,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)1261326681301371181064577675
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent:[2]

Év Lakosság
1990 519 628
1995 485 623
2000 462 806
2005 447 459
2010 430 978

TörténeteSzerkesztés

A kerület nevét Venustiano Carranzáról, a mexikói forradalom résztvevőjéről, Mexikó elnökéről kapta.

A mai kerület helyét a spanyolok megérkezése előtt szinte teljes egészében a Texcoco-tó vize borította, de így is nagy jelentőséggel bírt a kereskedelem terén, ugyanis a Tenochtitlannal való kapcsolatteremtés során itt haladtak keresztül a tórendszer csinampáin és környékén termelt zöldségek és gyümölcsök. A hajósok egyik fő tájékozódási pontjául szolgált a mai kerületben található Tepetzingo nevű kis csúcs, aminek mai neve Cerro Peñón de los Baños. Az azték uralkodók is jártak ide pihenni és gyógyulni, ugyanis az akár 45 °C-os hőmérsékletet elérő és magas ásványianyag-tartalmú víz jó hatással volt az egészségre.

A spanyolok megérkezése után, a 16. század második felétől kezdve számos építkezés kezdődött a területen. Felépült egy kórház a leprások számára, valamint több templom és kolostor. A 17. században az addigi tavak egy része már kezdett kiszáradni, ám ez gyakran kellemetlen szagú, szemetet és szennyvizet nagy mennyiségben tartalmazó mocsarak keletkezésével járt. A 18. században a szárazzá vált földek közötti csatornák voltak a legkedveltebb közlekedési útvonalak. A következő időkben is újabb, utakként is szolgáló gátak épületek fel, a település pedig terjeszkedett. A 19. század végén jelentős vasútépítkezések indultak, valamint 1885 és 1900 között felépült a híres börtön, a Palacio Lecumberri. A mexikói forradalom során, az 1913-as tragikus tíz nap után a börtönpalota előtt lőtték agyon a megbuktatott Francisco Ignacio Madero elnököt és alelnökét, José María Pino Suárezt.

A 20. században itt kezdték el felépíteni a város legrégebbi sportkomplexumát és a Benito Juárez repülőteret. 1970 végéig csak 12 kerülete volt Mexikóvárosnak, Venustiano Carranza kerületet csak ekkor hozták létre. A kerület adminisztrációjának székháza 1974-re épült fel.[5]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

A kerület negyedrésze a világörökségi védelem alatt álló mexikóvárosi történelmi városközponthoz tartozik, területén összesen körülbelül 100 műemléki értékű épület, szobor, tér és park található (köztük a La Soledad-templom), ám például múzeum vagy turisztikai központ nincs a kerületben.[5] Itt működik viszont Latin-Amerika legnagyobb piaca, a Mercado de la Merced, ahol több mint 3000 elárusítóhely található.[6]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Venustiano Carranza földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 6.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Venustiano Carranza (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 6.)
  6. La Merced (spanyol nyelven). México Desconocido. (Hozzáférés: 2016. február 10.)