A Venyera–15 (cirill betűkkel: Венера–15) szovjet űrszonda, amelyet a Venyera-programban indítottak a Vénusz északi féltekéjének részletes radartérképezésére. Az űrszondát az NPO Lavocskin vállalat fejlesztette ki és építette meg.

Venyera–15
Ország Szovjetunió
Küldetés típusa
Küldetés
Indítás dátuma 1983. június 2.
Indítás helye Bajkonuri űrrepülőtér
Hordozórakéta Proton-K
Megérkezés 1983. október 10.
Az űrszonda
Energiaellátás napelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–15 témájú médiaállományokat.

Küldetés Szerkesztés

1983. június 2-án indították a Vénusz felé, 1983. október 10-én kezdte meg keringését a Vénusz körül. Hozzávetőleg 4 fok eltéréssel szinkronpályán mozgott a Venyera–16-tal. A szonda majdnem sarki pályája 24 órás elliptikus pálya, perigeuma 1000 kilométer, apogeuma 65 000 kilométer volt.

A Vénusz radartérképezési technikáját elsőként a Venyera–15 és a Venyera–16 űrszondák használták 1983-ban. A képeken néhány aktív vulkán helyzetét is sikerült meghatározni. A teljes felszínnek mintegy negyedét sikerült feltérképezni, főleg az északi sark környékén. Nyolc hónapig működött.

Jellemzői Szerkesztés

Az űrszonda 5 méter hosszú volt és 60 centiméter átmérővel rendelkezett, rajta egy 1,4 méter átmérőjű parabolaantenna a radarrendszerrel. A szonda össztömege 4000 kilogramm volt. Tartályokban hajtóanyag és rakétafúvókák voltak elhelyezve a szükséges manőverek végrehajtására. Ott kapott helyet a számítógép, a képrögzítő és további berendezések. A tartályon kívül egy 2 négyzetméteres napelem, valamint egy 2,6 méteres parabolaantenna volt felszerelve.

Források Szerkesztés