Vera (Horvátország)

település Horvátországban

Vera (horvátul: Vera, szerbül: Вера) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.

Vera
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségTerpenye
Jogállásfalu
Irányítószám32225
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség346 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 30″, k. h. 18° 53′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 30″, k. h. 18° 53′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vera témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Vukovártól légvonalban 14, közúton 17 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, az Eszékről Vukovárra menő úttól keletre, Bobota és Dálya között fekszik.

Története szerkesztés

A település első írásos említése 1400-ból származik „Were” alakban. 1443-ban, 1460-ban és 1482-ben „Vere” néven nemesi névben és előnévben találjuk.[2] A település 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és több mint 150 évi török uralom után, 1687-ben szabadult fel.

A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Vera” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vera” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vera” néven 90 házzal, 22 katolikus és 698 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 639, 1910-ben 694 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 4%-a német, 2%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 453 lakosa volt.

Népessége szerkesztés

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
639 750 668 703 727 694 660 772 608 640 610 595 600 561 508 453

Gazdaság szerkesztés

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei szerkesztés

A Gyümölcsoltó Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1766-ban épült.

Kultúra szerkesztés

A KUD „Ljubomir Ratić - Bubo” kulturális és művészeti egyesület 2001-ben alakult. Célja a helyi hagyományok ápolása. Az egyesület szervezésében kerül megrendezésre a „Dani folklora” (folklórnapok) folklórfesztivál.

 
Az iskola épülete

Oktatás szerkesztés

A település első iskoláját 1789-ben alapították az egyházközség támogatásával. Ma a bobotai általános iskola négyosztályos területi iskolája működik itt.

Sport szerkesztés

Az NK Hajduk Vera labdarúgóklubot 1937-ben alapították. A klub működését 1997-től az anyagi források hiánya miatt szüneteltették. 2010 óta újból aktív, a megyei 3. ligában szerepel.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • A község hivatalos oldala (horvátul)
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.

További információk szerkesztés

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)