Vita:A Jagelló-kor Magyarországon

Legutóbb hozzászólt Petej 14 évvel ezelőtt a(z) finomítás témában
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 18.
Középkori témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Ez a cikk "keresztbevágja" az érintett szócikkeket és pont azt nem tartalmazza, hogy ki, miért, mióta nevezi így a magyar történelem ezen korszakát. Vagyis jelenleg semmi többet nem tartalmaz, mint amit II. Ulászló illetve a Dózsa-szócikkek tartalmaznak.
Ki kellene bővíteni vagy el kellene felejteni.--Linkoman vita 2008. november 11., 15:23 (CET)Válasz

Ki kell bővíteni. Nincs vagy. – Tomeczek Słucham! 2008. november 11., 16:03 (CET)Válasz

finomítás szerkesztés

Engedelmükkel az alábbiakat - súlyos tárgyi tévedések okán - voltam bátor törölni. "Werbőczi István által készített új törvények[1] a jobbágyság millióinak örökös röghöz kötését, gyakorlatilag félrabszolgaságot[2] vezettek be az országban. Ez Magyarország társadalmát hosszú évszázadokra visszavetette a fejlődésben,[3] hiszen ezidőtájt a nyugatabbi országokban éppen a jobbágyság fokozatos megszűnése jelentette a későbbi nemzeti polgárosodás alapját."

  1. A Tripartitum nem új és nem foglalkozik a jobbágysággal eredetileg, a jobbágyság röghöz kötéséről pedig az országgyűlés döntött.
  2. Disztingváljunk: a jobbágyság nem rabszolgaság, még félig sem...
  3. A röghöz kötés a török megjelenésével valójában megszűnt a fejlődést nagyrészt a török megjelenése akasztotta meg, plusz a felfedezések...

Nagyjából ennyi.– Petej vita 2010. április 14., 09:58 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „A Jagelló-kor Magyarországon” laphoz.