Vita:Aranymetszés

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Elszaporodott külső hivatkozások

Szerintem kicsit túlságosan elszaporodtak a külső linkek. Ilyen alapon egy Google:Aranymetszés sokkal praktikusabb... :) De mondjuk kapásból a 2. link a koronáról szól, csak említés szintjén van benne az aranymetszés. Nem akarok beletörölni. Várom a véleményeket ;)

Én is észrevettem. Szerintem csak a legrelevánsabbakat kell megtartani, lehetőleg magyar nyelvűt. Tíznél kevesebb bőven elég. nyenyec ☎ 2005. május 8., 02:17 (CEST)

Ha már így kezdődött a felvetés, és az a baj, hogy előfordul a Szent Korona a linkekben, akkor természetesen nem értek egyet. :-||| Kár volt ezt ilyen kacsintóan hangoztatni hangoztatni. Maradjanak csak. Elférnek különben is, én is mindig sok linket gyűjtök, ha van időm, mindent. A Wikipédia nem linkgyűjtemény nem azt jelenti, hogy kevés linket szabd csak linkelni, hanem azt, hogy legyen szöveg is. Az pedig van. Gubb 2005. május 8., 02:42 (CEST)

Sőt az angol nyelvű linkeket is meg szoktuk tartani, ha jók; csak odaírjuk, hogy angol.

Sajna már kiszedegettem, ami rövid vagy semmitmondó volt. Meg mindegyikhez odaírtam a címet is, hogy nem az url látszodjon. Bocsi, de tényleg csak olyat szedtem ki, ami nem adott plussz infót. A kacsintósról meg annyit, hogy MSN reflex. Semmi több.

Semmi baj, én már vissza is tettem őket, nem kell aggódnod amiatt, hogy elvesznek ;-/). Gubb 2005. május 8., 02:55 (CEST)

Gyomlálás

Mivel szakterületembe vág a cikk, engedjétek meg, hogy a saját territóriumomnak nyilvánítsam a cikket ama szempontból, hogy el tudom dönteni a benne lévő tartalmak, beleértve a klinkek relevanciáját. Természetesen nem azt jelenti, hogy birtokomnak nyilvánítom a cikket, csak arra kérek mindenkit, mivel a linkek többsége matematikai jellegű, bízzatok bennem, és bízzátok rám a relevanciájuk eldöntését. Ha egy törölt linket relevánsnak találok, ezen az alapon fenntartom a jogot a visszatételére (bár utálom magamat mint szaktekintélyt előtérbe tolni - hacsak nem a törölgetés megakadályozásáról van szó). Gubb 2005. május 8., 02:55 (CEST)

Mindegyiket megnéztem mielőtt töröltem volna. Nem szoktam törölgetni, most is kérdeztem előtte. Valószínűleg rossz formában...

p(rosszforma)=100%. Gubb 2005. május 8., 03:05 (CEST)

Az más. Ez viszont nem függ össze a linkekkel. Na mind, nem akarok vitázni. Jó éjt!

Már hogynefüggne. Más a maradás indoklása, ha valaki ezt kéri, és más, ha valaki azt: hiszen ez nyilvánvaló, különben mindenki elbeszélne egymás mellett. Gubb 2005. május 8., 11:51 (CEST)

Kösz

Akárki is [157.181.80.93], köszönöm neki a képletet. Ha akarod, azt is írd oda, hogy jön ki a megoldóképletből, vagy ilyesmit, majd ha lenne időm, megtenném. Gubb 2005. május 8., 11:16 (CEST)

Csonkjelzés

Biztos, hogy ez csonk? Nézze át valaki, aki ért hozzá, nekem laikusnak elég részletesnek tűnik. -- Serinde 2005. augusztus 31., 17:53 (CEST)

Gyakorlatilag csak matematika van benne. Erről a témáról még litániák írhatóak. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 31., 18:53 (CEST)

ajánlat

A "rengeteg érdekes matematikai tulajdonság"-ot nem lehetne bővebben kifejteni? Gergo 2006. január 25., 22:43 (CET)

Túl sok képlet!

Sziasztok!

Szerintem sok a képlet... persze lehet, hogy csak azért, mert nem értek a matekhoz... :-(

Az angol Wikiben pl. sokkal több a magyarázat, meg több a kép is. Tudom, hogy a szócikk még nem végleges, csak gondoltam felhívom rá a figyelmet, hogy sokan nem fogják érteni... --Peda ☎ 2006. január 25., 22:49 (CET)

Elég sok kavarodás van még a cikkben. Gondolok például az előbb említett "rengeteg érdekes matematikai tulajdonságra", ami benne van a cikkben, de szétesve, össze-vissza. A matek meg tényleg rengeteg, a képletes részeket le lehetne rövidíteni, tömörebben összeszedni (akit érdekel valószínű rövidebben is megérti, nem kell külön 6 sor egy egyszerű egyenletrendezéshez). Ezenkívül lehetne bővíteni pl. az angol alapján, ahol sok alkalmazása megjelenik képekkel, példákkal.

A javaslataim ezek lennének, várom rá a reakciókat. Addig is próbálom majd bővíteni a cikket, mert ez egy érdekes téma. thrushne 2006. április 27., 19:18 (CEST)

Javaslatom az lenne, hogy mégiscsak legyen egy külön cikk az aranyarányossági tényezőről - vagy ahogy nevezni azt üdvös és kellemes (fí szám, bár én jobbnak tartanék egy "aranyarány" vagfy hasonló elnev.-et) - ahová az ilyen részletek bekerülnek, itt pedig csak egy-egy mondatban említődjenek a "matematikai tulajdonságok" szakaszcím alatt;;;; a kulturális vonatkozások viszont legyenek inkább itt. Elvégre az aranymetszés és az aranyarány matematikailag is két külön dolog, az egyik egy geomeetriai viszony két szakasz közt, a másik egy valós szám, ami ezt a viszonyt tömör képlet alakjában szimbolizálja. Nem függetlenek, de azért elválasztható, mi kerüljön az egyik cikkbe és mi a másikba. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 27., 19:43 (CEST)

1000/618 = 618/312

Ez azért szerintem durva egy matematikai tárgyú cikkben. Pláne, hogy a cikk vége felé szerepel, hogy itt irracionális arányról van szó. Én ezt kitörölném azonnal, de mivel feljebb Gubb a saját territóriumának nyilvánította, ezért inkább kikérem a véleményét. Péter ✎ 2006. május 14., 19:12 (CEST)

Addig is átrajzoltam ≈ -re. SyP 2006. május 14., 19:39 (CEST)

Az csak a linkekre vonatkozott. Ezennel visszavonom. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 15., 14:14 (CEST)

Írásjelek képletekben

A matematikai képletekbe nem kellene szerintem írásjeleket keverni, mert sem a vessző, sem a pont nem része annak. chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. május 14., 19:23 (CEST)

Egyrészt minden matematikai folyóiratban ez a szokás, másrészt ha emiatt a szerkesztő külön sorba rakja az írásjelet, akkor inkább megéri. Hasonlítsd össze a javításaim előtti oldal kinézetét a jelenlegivel. Szerintem te is jobbnak fogod találni, hogy ha a tagen belülre kerül. Péter ✎ 2006. május 14., 20:17 (CEST)

Ugyanabban a sorban voltak az írásjelek a javítások előtt is. Szerintem az írásjel nem a matematikai képlet része, így nem való a kifejezésen belülre sem vessző, sem pont. Akár szebb betűtípussal írja a rendszer, akár nem. chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. május 14., 20:37 (CEST)

A szerkesztőmezőben egy sorban vannak, de a szócikkben nem. Legalábbis FireFoxban nem. Ezért javítottam. Nagyon hülyén nézett ki, hogy volt egy csomó szinte üres sor, mindössze egy vessző tartalommal. Így viszont az összes böngészőben jó lesz. De nem értem, hogy ez miért ilyen kardinális kérdés, a szócikk oldalon, ha jó, úgyse látszik, hogy a tagen belül van-e vagy sem. Péter ✎ 2006. május 14., 21:05 (CEST)

Én is Firefoxból nézem (1.5.0.3), és egy sorban volt, csak a képlet után. Most a képletben van, ami alapvetően hibás. Ez már csak azért is látszik, mert a kifejezésen belüli betűk sokkal nagyobbak, mint a többi. A vessző esetében ez elég szembeötlő. chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. május 14., 21:16 (CEST)

Jó, feladom, javítsd ki, ha gondolod. Azért azt nem tudom, hogy honnan veszed, hogy Most a képletben van, ami alapvetően hibás. Milyen szabály rendelkezik szerinted erről? De nekem tényleg mindegy, bár elég sok cikket olvastam, néhányat írtam is, mindben így volt. Jó munkát, Péter ✎ 2006. május 14., 21:29 (CEST)

"Milyen szabály rendelkezik szerinted erről?" Nem hiszem, hogy létezik ilyen szabály. Egyszerűen így látom logikusnak. Nálam a képletekből a rendszer generál egy png formátumú képet, ami után a javítások előtt is azonos sorban ott voltak az írásjelek. Számomra a dolog nem tördelési kérdés. Ennyi.

Másnak mi erről a véleménye? chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. május 14., 21:40 (CEST)

Ááá. Mondtam, hogy nem így logikus? Persze hogy így logikus. De így nem jól olvasható. Neked lehet, hogy igen, de nem mindenkinek. Így viszont mindenkinek. Mindössze ennyit mondtam. Péter ✎ 2006. május 14., 21:49 (CEST)

Szerintem ha a képlet egy magyar nyelvi szöveg integráns része (szinkopált matek), akkor kell írásjel, még akkor is, ha esztétikai okokból a képlet külön sorba kerül. Ha valami formális levezetésről van szó, akkor talán felesleges. Nem mint szakvéleményt mondom: nem tudom, hogy van "igazából", vagy hogy használható-e ez az ökölszabály, de én így szoktam.

Ami a math tag közé írást illeti, nem tudom. Én nem írnék írásjelet tagek közé, de tényleg nem gondolom, hogy erről valamiféle bevett szabály volna. Az üres sorokra tényleg figyelni kell. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 15., 14:22 (CEST)

legirracionálisabb

Sziasztok.

Most ez szerepel a cikkben:

A szám különlegessége, hogy rendkívül nehézkesen közelíthető meg két egész szám hányadosaként (még a π is pár százalékos hibahatáron belül megközelíthető két egész szám hányadosaként, tehát egy racionális számmal), éppen ezért hívják az irracionális számok között a „legirracionálisabbnak”.

Ez így nem igaz, sőt megtévesztő. A π is és a phí is akármennyire megközelíthető racionális számokkal, ez ugyanis minden irracionális számra igaz. Az az izgalmas kérdés, hogy ha korlátozzuk a nevező nagyságát, akkor mennyire lehet megközelíteni. Ezen a téren vannak különbségek az irracionális számok között, de a fenti mondat így hülyeség. Kérdés, hogy kell ezt az approximációs kérdést itt precízen feszegetni, vagy dobjuk ki ezt a bekezdést. Mert így slendriánul ne maradjon benne. Péter ✎ 2006. május 17., 16:14 (CEST)

Egynek érzem a magam a megkérdezettek közül. Két lehetőség van: 1) vagy leülsz Gubbubu-val egy kávéházi szegleten, és megvitatván a kérdést döntésre juttok, vagy 2) törlöd a bekezdést, és várod, hogy mi lesz a Wiki szerkesztőgárdájának a reakciója. Vigyázni kell a 3VSZ szabályára! :))) --Burumbátor 2006. május 17., 16:22 (CEST)

Egyetértek Péterrel. Nem mondom, hogy a kérdéses szakasz - mely egyébként nem az én művem - baromság, de olyasmit, hogy "legirracionálisabb szám", egy matematikus nemigen mond szerintem. tőlem kidobható, de ha nem, akkor is egy külön szakaszban kellene írni róla ("approximálhatóság"). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 17., 16:25 (CEST)

Kapásból nem is tudom, hogy approximálhatóság szempontjából mi a helyzet ezzel a számmal. Egyelőre kitörlöm (HTML-comment) és utána nézek rendesen. Ha sikerül közérthetően leírnom, akkor beleszerkesztem. Jó ez így? Péter ✎ 2006. május 17., 17:05 (CEST)

Drága Péterem! Ez már hosszútávú elkötelezettségről tesz tanúbizonyságot! Kinek lehetne ez ellen kifogása? --Burumbátor 2006. május 17., 17:34 (CEST)

Sziasztok.

Nos nem voltam valami gyors, de egy pár dolgot végiggondoltam, amire ez a legirracionálisabb vonatkozhat. Erős kétségeim vannak azügyben, hogy ez kell-e a cikkbe, de leírom mire jutottam, és ítéljétek meg ti is.

Először is ugye approximációs szempontból közelítve minden $\alpha$ irracionális szám hasonlít abban, hogy végtelen sok olyan p,q (relatív prím) van, hogy $\left|\alpha -{\frac {p}{q}}\right|<{\frac {1}{q^{2}}}$. Ha itt a kitevőt növelni akarjuk, akkor az már algebrai számok esetén nem megy, ha jól gondolom ez Roth híres tétele. De ez sem különbözteti még meg az algebrai számokat. (Annyit mond, hogy valamilyen értelemben az algebrai számok "irracionálisabbak", mint a transzcendensek. De ez csak pongyola szóhasználat. Amit viszont már nem tudok pontosan, hogy persze azért az algebraiakat is lehet még osztályozni aszerint, hogy a $\left|\alpha -{\frac {p}{q}}\right|<{\frac {1}{C\cdot q^{2}}}$ milyen nagy C-re teljesül végtelenszer. Azt sejtem, hogy itt a mi számunk esetében csak kis C-t lehet írni, ezért az algeraiakon belül is "rosszul approximálható", vagyos "nagyon irracionális". Péter ✎ 2006. május 23., 12:03 (CEST)

Hát tényleg nem tudom, ilyen körülmények közt kell-e a megjegyzés a cikkbe. Ráhagyom Péterre a döntést, ha már megkérdezett. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. május 23., 12:23 (CEST)

Hurwitz approximációs tétele szerint minden irracionális $\alpha$ számhoz van végtelen sok olyan $p/q$ racionális szám, hogy

$\left|\alpha -{\frac {p}{q}}\right|<{\frac {1}{{\sqrt {5}}q^{2}}}$

de ha $\gamma$ olyan valós szám, aminek lánctört előállitása valahonnan kezdve csupa 1 ($\phi$ ilyen), akkor $\gamma$-ra ez nem igaz semmilyen $1/{\sqrt {5}}$-nál nagyobb számmal. Kope 2006. május 23., 18:02 (CEST)

Elnézést, $1/{\sqrt {5}}$-nél kisebb számmal. Továbbá, minden nem ilyen alakú irracionális $\alpha$ számhoz van végtelen sok olyan $p/q$ racionális szám, hogy

$\left|\alpha -{\frac {p}{q}}\right|<{\frac {1}{{\sqrt {8}}q^{2}}}$

Kope 2006. május 24., 05:54 (CEST)

Fotózás során az aranymetszés szabályai:

"Mik egy fotón azok a tulajdonságok, paraméterek, amelyekre figyelni kell, és hogyan kell mit beállítani, hogy érvényesüljün az aranymetszés? Mi az aranymetszés lényege?"

Valaki ezt a kérdést tette bele a cikkbe. Szerintem az ilyen kérdésekre is válaszolni kellene, mert jelenleg a cikk túlságosan matematikai jellegű! misibacsi 2007. január 30., 11:00 (CET)

Czibulka–féle szerkesztési mód

Valaki szerezzen ehhez legalább 1 komoly forrást és egy bizonyítást is, különben kénytelen leszek törölni. (már kerestem a neten, de semmi használhatót nem találtam) misibacsi ^vita 2008. január 21., 11:03 (CET)

Mit mutat meg a kép?

A cikkhez mellékelt kép mit mutat meg az aranymetszéssel kapcsolatban? Nekem nem sikerült értelmeznem. Azt sem hogy a függőleges vonalak miért pont ott haladnak, ahol, és a vizszintesekből a legfelső és legalsó, és azt sem, hogy hol van ezen ezek után aranymetszés.

Mondjuk igazán jól érthetőt talán csak a francia wp-án találtam. A festmények résznél az Boticellist még meg kellene érteni, a másodiknál érthető, mi aranymetszés, csak nem egy közismert kép. Még a csehen van több festmény felsorolva, de értelmezés nélkül csak felrakni nem tűnik sportszerűnek az olvasóval szemben.

Mit javasoltok?

• Maradjon a kép?
• Ha nem, cseréljük valamire?

--- Horváth Árpád (Harp) ✎ 2022. február 28., 10:37 (CET)

Erről a képről beszélsz, ami most a cikkben legfelül van?

Szerintem rendben van a kép, láthatók benne az aranymetszésnél lévő vonalak.A távolság nyilván a kép szélétől befelé értelmezendő. Talán az zavar meg téged, hogy mindkét széltől kezdve be van jelölve, tehát mindkettőt mutatják a vonalak. Most nincs ötletem rá, hogy ezen hogyan lehetne segíteni, kellene keresni olyan képet, amin csak egyetlen aranymetszési pont van jelölve, az nem félreérthető. misibacsi*^üzenet 2022. február 28., 12:46 (CET)

A középső téglalap ami aranymetszés arányú, de nem értem, hogy a jobboldali sárga függőleges vonal miért pont ott van, ahol van. Semmi speciális dolgot nem látok, ami indokolná, hogy oda vonalat húzzak. --Horváth Árpád (Harp) ✎ 2022. március 1., 08:38 (CET)

Vagy a bibe van aranymetszés arányban a képen? akkor viszont szerintem van két felesleges sárga vonal. A másik kettő metszéspontjában semmi nincsen. Nekem akkor lenne értelmes a kép, ha ott lenne, hogy ez a távolság, és az a távolság aránya phi. De én itt sokféle távolságot fel tudok venni az egyenesek között. És mi a kép széle, a szaggatott vonal, vagy az igazi széle. -- Horváth Árpád (Harp) ✎ 2022. március 1., 08:43 (CET)

Megadtad a választ: "a bibe van aranymetszés arányban a képen". Az alsó vízszintes, és a jobb oldali függőleges vonal olyan értelemben fölösleges, hogy ott ezen a képen nincs semmi különös, ezek csak a szimmetria miatt vannak ott szerintem. A távolságok a kép világos árnyalattal kiemelt szélső vonalaitól értendők.Ha csak a bibére mutató két vonal lenne berajzolva, akkor azt lehetne hinni, hogy csak az az egy aranymetszési pont van, tehát az félrevezető lenne, mert ezekből 4 db van. A négy pontból leggyakrabban csak egyet használnak ki.

Próbáltam keresgélni a Commons-on, de nem találtam olyat, amit szerettem volna, amin csak az a két kritikus vonal lenne rajta.

Fényképezőgépeken már korábban is volt ilyen mód, ami segítségképpen berajzolta ezeket a vonalakat a fotós számára. Valószínűnek tartom, hogy mobilhoz is van olyan szoftver, ami ilyet tud. Próbálj ilyet keresni és próbálgasd, mert akkor a gyakorlatban is látod, hogy miről van szó. misibacsi*^üzenet 2022. március 1., 16:16 (CET)