Vita:Bánk bán (dráma)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Jávori István (vita), értékelés dátuma: 2013. december 27.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hol az elemzés forrása? Anélkül nem lektorálható!Kata 2006. február 15., 12:01 (CET)

Én csak az iskolai jegyzetemből dolgozok. Ezt tanultuk, hogy Sőtér (és még sokan mások, pl. Arany János) írtak elemzést a műről. --NZs 2006. február 15., 15:42 (CET)

Szerintem, akkor jó lesz, ha beleírod, hogy ki írta a tankönyvet, és hányadik osztályos, nehogy valaki később még belekössön. Nekem csak a szöveg volt ismerős, de sokan sokfél módon magyarázzák a Bánk bánt. Egy részében kijavítottam az elütéseket, majd később még belenézek. Kata 2006. február 15., 15:58 (CET)

Jó, órai jegyzetből írtam. Majd elolvasom a tankönyvet is (Mohácsy Károly féle 10-es tankönyv), hátha kitérnek rá, és akkor majd korrigálom. --NZs 2006. február 15., 17:26 (CET)

Helló, szerintem jó így - csak forrásként a legaljára jó ráírni, hogy Mohácsy K. 10. tk. (kiadó, évszám) és kész. Különben gratulálok, mivel eddig ezt a nehéz drámát senkinek nem jutott eszébe feltenni ide, mert "nemszeretem téma". Beleértve magamat is. További jó szórakozást!Kata 2006. február 15., 19:34 (CET)

Ezt csak azért csináltam, hogy valamivel uszítsam magam a tanulásra... amúgy a zenei cikkek a szakterületem :-) --NZs 2006. február 15., 21:38 (CET)

Eltérés a történelmi hitelességtől meg ilyenek

„A valóságban Ottó helyett Berchtold csábította el Melindát.” Én meg úgy tudom, hogy a valóságban Bánk felesége már vénasszony volt, azt hiszem, a Kristó-Makk-féle Árpád-ház könyv írja ezt többek között. A csábítás miatti gyilkosság inkább a Zách Felicián-történetből ismerős, onnan kerülhetett a drámába.

még volt valami más is, amibe bele akartam kötni, de kiment a fejemből.

– Alensha 寫 词 2006. február 15., 22:59 (CET)

ja, megvan: „Tiborc korábban szolga volt, és abból felszabadulva lett jobbágy” – A jobbágy az magasabb rang, mint a szolga? – Alensha 寫 词 2006. február 15., 23:00 (CET)

Referálás eredménye

Ez is egy érdekes opuszom, csak lusta vagyok vele foglalkozni, ezért közfejlesztésre kitenném. --NZs 2006. május 12., 16:18 (CEST) Végigolvastam, néhány elgépelést javítottam + néhány piros hivatkozást pontosítottam, hogy kék legyen. Esetleg nem kellene bele egy olyan fejezet is, ami a stílusáról / nyelvezetéről szólna? --Hkoala 2006. június 17., 19:05 (CEST)

Idehozva referálásból. NCurse _üzenet 2006. július 29., 17:36 (CEST)

Arany meg egyebek

Arany a cikk szerint azt írja: Melinda nem szerelemből ment Bánkhoz. Az Arany-elemzésnek csak részlete van fenn a neten, így nem tudom, tényleg szerepel-e ez benne (a belinkelt részletben nem), de magában a drámában többször is említik, hogy Melinda igenis szerette Bánkot (egyszer ő maga mondja), ezenkívül Bánk egy monológja a darab elején (Melinda! és mindég Melinda! – szent Név! égi s földi mindenem javát Szorosan egybe foglaló erős Lánc) tipikusan nem egy reménytelenül szerelmes ember szavai, ezenkívül magának a tragikumnak a lényege veszne el, ha Ottó egy amúgy sem túl jól működő házasságot cseszett volna szét.

Ezenkívül mint fentebb egyszer írtam, a „Tiborc szolgából felszabadulva lett jobbágy” nekem furcsa, a jobbágy szabadabb lenne a szolgánál? Ráadásul én úgy emlékszem, katona volt, máskülönben hogy mentette volna meg Bánk életét a csatában? Tiborc „rangvesztése” katonából jobbággyá jó metaforája lehet a magyar társadalom helyzetének a darabban, nem értem, Arany hogy hozta ki ebből az ellenkezőjét.

Lehetséges esetleg, hogy Arany a dráma egy korábbi változatát elemezte, és később 1-2 dolog javítva lett benne? (azt hallottam, hogy Az ember tragédiájába belenyúlt, ha igaz, akkor nem kétlem, hogy javára vált a műnek; itt is lehet szó ilyenekről?)

„Melinda 21-22 éves lehetett” – inkább 25-26, a dráma elején az egyik bátyja (a nevek sorrendje alapján ráadásul valszeg a fiatalabbik) 46 éves, és 25 év korkülönbség testvérek közt már nehezen hihető, 20 még elmegy (a szöveg szerint ugyanaz az anyjuk). Mondjuk ez részletkérdés. Alensha 2011. január 2., 02:50 (CET)

más. „Katona mélyen megvetette (…) kortársainak azon értelmezést segítő drámai eszközeit, melyek nem egyeztethetőek össze a szereplők természetes viselkedésével (ilyenek például az olyan monológok, amelyek a "köznapi életben" nem fordulnak elő)” – ehhez képest ő is használta rendesen, ezenkívül egy drámaíró hogyhogy nem volt tisztában azzal, hogy a „monológok” valójában a szereplő gondolatai? Valahogy azt is át kell adni a közönségnek, de ha a színész csak állna a színpad közepén és gondolkodna, az valahogy nem lenne hatásos :) Alensha 2011. január 2., 02:54 (CET)

„A mű végén Endre kimondja, hogy a gyilkosság jogos – ezáltal áll vissza a harmónia.” Ez így azt sugallja, hogy tényleg jogos lett volna a gyilkosság, de a mű végén nem ez van. Endre fél órával azelőtt, hogy ezt kimondja, még hajlandó lett volna párbajozni Gertrudist megbosszulandó. Ezután még az is kiderült, hogy Gertrudis a Melinda-ügyben speciel ártatlan, tehát a két okból, ami miatt Bánk megölte, az egyik már kapásból nem áll fenn. Viszont Endre és a többiek is egyetértenek abban, hogy Bánkot életben hagyni nagyobb büntetés, mint megölni, ezenkívül kegyetlenség lenne Tiborccal szemben, akinek (ha jól értelmezem) családja fennmaradása Bánktól mint jótevőjüktől függ. Így Endre életben hagyja Bánkot, de ezt valamivel indokolnia kell erkölcsileg, ezért könnyebb úgy tennie, mintha Gertrudis valóban bűnös lett volna.

Ezenkívül Endre, mikor hazajött, egy lázadás kellős közepébe csöppent, és egyszerűbb volt kiegyeznie a vezetőkkel, mint vállalnia, hogy megbünteti őket, és esetleg ellene fordulnak. (Ő maga is kimondja: nem akarja megbüntetni, de nem is meri.) Mással nem nagyon magyarázható meg az utolsó felvonás végén gyakorlatilag egymás után szereplő „elégtételt veszek Gertrudisért, de izé, hoppá, mégsem, mert mégiscsak jogosan halt meg” fordulat. Endrét az egész dráma gyengének mutatja be, a történelemből is tudjuk, hogy nem volt túl erőskezű uralkodó, simán beleillik ez a róla alkotott képbe. Alensha 2011. január 2., 03:10 (CET)

első előadás?

"A művet teljes terjedelmében 1838. március 23-án, pénteken adták elő a Pesti Magyar Színházban (a köztudatban élő, 15-i forradalmi előadás félbeszakadása miatt)."
Ez valahol nem stimmel. Mire utal a 15-i előadás? A forradalmi szóból (meg az [1] hivatkozásból) a március 15-re gondolnék, az viszont évekkel később volt, akkor a mondatban lévő oksági viszony nem jó. Ráadásul a későbbi szövegben a fenti 1838-as dátum nem szerepel; ellenben szerepel az 1833 február 15-i ősbemutató, meg az, hogy utána évenként egyszer előadták. Hogy volt akkor? Hoe Maco ^vita 2013. március 15., 12:07 (CET)