Vita:Elektromágneses sugárzás
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Mindentudás Egyetem forrása szerkesztés
Wow, a Mindentudás Egyeteme innen kölcsönözte a definíciót. Ez azért nem rossz :-) --Tgr 2005. november 4., 00:57 (CET)
Mint a szócikk létrehozója/magyarítója (németből), ennek igen örülök. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. november 4., 12:56 (CET) Létre is hoztam egy csonkot örömömben: Nagy Károly (fizikus). - Árpi (Harp) ✎ 2005. november 4., 13:11 (CET)
Szócikk kettébontás szerkesztés
Valamikor a német de:Elektromagnetisches Spektrum szócikkből fordítottam a jelenlegi szócikket egyszerűség kedvéért öszevonva az elektromágneses hullám elektromágneses sugárzás és az elektromágneses spektrum szócikket. El lehet gondolkodni, hogy a jelenlegi szócikk csak elektromágneses spektrum néven fusson (sorbaveszi az egyes tartományok jellegzetességeit), és az elektromágneses hullámok/sugárzás számára külön szócikk legyen (az EM hullám/sug. általános tulajdonságait tárgyalja) ahogy a németben is és az angolban is van. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 31., 13:57 (CET)
Hiba az 'Elektromágnes hullám' szócikkben! szerkesztés
MegoldvaHiányzik az aláírás!- Idemásolom az én vitlapomra tévedt üzenetet, ajánlom a cikket fejlesztő szerkesztők figyelmébe:
Az Ultrarövid hullámnál, a táblázatban, hibás az a beírás: a mágnesrezonanciás-tomográfia.--mivel az NEM ezen a frekvencián működik!!
Ki kellene törölni.
Üdv84.1.205.131 (vita) 2010. december 4., 14:13 (CET)
- Téves információ. Tambo vita 2010. december 4., 19:09 (CET)
Hello Tambo!
MegoldvaHiányzik az aláírás!
Az egyik szerkesztő felhívta a figyelmemet, hogy az Elektromágneses hullám szócikk táblázatában a legszélső(jobboldali) oszlopnak nincs neve.Megnéztem.Szerintem jobb lenne törölni azt az oszlopot.Miért? Azért, mert az oda hézagosan beírt információk kissé zavarosak, nem is kötödnek szorosan az adott frekvenciasávhoz (például fény-vegyérték, stb).teljesen elegendő a táblázat 7 oszlopa, amely elég jó infot ad a spektrumról, de az "ötletek" különféle jelenségekről, ez igy elég zavaros--nem túlzottan segíti az olvasót.
Ha viszont nem tudtalak meggyőzni-mert vitázni nincs kedvem -akkor az oszlop tetejére valami olyat kéne írni: "kapcsolható jelenségek"..és még így is ellenőrizni kéne..mert szerintem a fények nem sok köze van a vegyértékelektronokhoz!!
üdv. zimis Zimis vita 2010. december 5., 09:33 (CET)
UV szerkesztés
Az UV vagy magyar, vagy angol legyen: ibolyántúli, vagy ultraviolet (ne legyen vegyes) MZ/X vita 2011. október 17., 12:50 (CEST)
Szerintem az ultraibolya teljesen megfelelő szó a fogalom leírására. Csigabi
itt a házam 2011. október 17., 13:19 (CEST)
Abszolút fekete test sugárzása szerkesztés
Szerintem valami itt nem stimmel. "Az elektromágneses spektrum" szakaszban "A tartományban maximális intenzitással sugárzó testek hőmérséklete" ábrán - úgy gondolom - az abszolút fekete test sugárzása van ábrázolva. Odáig rendben van, hogy abszolút 0 fokon a színe fekete. Az viszont nem igaz, hogy -173 C-n piros lenne. Az abszolút fekete test durván közelíthető egy darab vassal. Szobahőmérsékleten (20 C) nem ad ki fényt (fekete). Amikor hevíteni kezdik, egy bizonyos hőmérsékleten (de erősen szobahőmérséklet felett) sötétvörösen kezd izzani, és ha tovább hevítik, egyre világosabb vörös, sárga, majd kékes fényt ad ki. Az ábra 1 K és néhány 100 K hőmérséklet közötti része szerintem téves színeket mutat. --HA5LQ vita 2012. november 22., 20:40 (CET)
Az ábra csak a szemléltetés céljait szolgálja. Azt szemlélteti, hogy a növekvő hőmérsékletű sugárzók fényét egyre hidegebbnek látjuk. Azt valóban említeni kellene, hogy nincs köze a futtatási színekhez, vagy a Planck sugárzó valódi színéhez. MZ/X vita 2012. november 23., 13:46 (CET)
Az nem valódi színskála és nem a feketetest sugárzását ábrázolja, hanem hőmérsékleti skála, ami színekkel mutatja a hőmérsékletet. misibacsi*üzenet 2012. november 23., 17:37 (CET)
A bevezető megfogalmazása»« szerkesztés
Szerkesztési vita bontakozott ki arról, hogy mennyire legyen szakszerű egy szócikk; legyen-e szakmailag kifogástalan, vagy legyen olyan egyszerű, amit bárki megérthet.
A "bárki által érthető" kategóriát még senki nem fogalmazta meg. Ez lehet életkori, lehet képzettségi szintű ("középiskolás is megérthesse"). Ennek a szintje meghatározhatatlan. Javaslok valami olyasféle megoldást, hogy legyen az első mondat végtelenül leegyszerűsített, legyen a bevezető valamivel szakszerűbb, ám a szócikk maga valóban legyen szakszerűen, tudományosan megalapozott. Ilyen jellegűek például a magyar wikipédián a matematikai szócikkek.
E szócikknek angol változatába beleolvasva, az a véleményem alakult ki, hogy azt is úgy kezdték el, hogy mélyen beleléptek a szakszerűségbe, az egyszerűség és a közérthetőség rovására.
Visszaemlékezve a középiskolában tanult logikára, azt kell mondanom: fogalmazzuk meg először az általános fogalmat, majd bontsuk le ebből a különöset, végül a speciálisat. Konkréten: fogalmazzuk meg először, mi a sugárzás, majd ebből vezessük le annak a sugárzás-típusnak a definícióját, amelyről a szócikk készült. Első közelítésben valahogy így: "sugárzás, amely nem korpuszkuláris". És ebből így tovább. Nos? MZ/X vita 2018. január 12., 15:04 (CET)
U.I. Nem egyszerű, hiszen az elektromágneses sugárzáshoz is szokás részecske-fogalmat rendelni. Ez a foton... MZ/X vita 2018. január 12., 15:04 (CET)
Követelmény, hogy a bevezető röviden foglalja össze a cikk tárgyát. Ezt nem lehet pongyolán megfogalmazni, vagy mellébeszélni. A cikkeket nem óvodásoknak vagy gyengeelméjűeknek írjuk. Ha valaki úgy fogalmaz, az nem a WP, hanem valami más. misibacsi*üzenet 2018. január 12., 22:14 (CET)
Próba a megfogalmazás segítéséhez:
A sugárzás fogalmának megértéséhez először is tisztázzuk a térbeli geometriai viszonyokat. Ebből származik ugyanis a jelenség elnevezése. Tekintsük a poláris koordinátarendszert! Bármely objektum helyzetét kijelöli a kezdőponttól az objektumig húzott egyenes (a rádiusz vektor) hossza és iránya. A sugárzás olyan jelenség, amelynél értelmetlen a koordinátatengelyek adatainak megadása; meghatározatlan a rádiusz vektor hossza;; irányát tekintve viszont térben és időben megszakítatlan, azaz folytonos és folyamatos. Következőleg vegyük a sugárzások egyik típusát:
- Energia, sugárzott energia (ellentétben a korpuszkuláris sugárzásokkal)
- Ez az energia a térben valamely helyről ered, ezt forrásnak nevezzük
- A sugárzott energia megszakítatlan, azaz: a tér minden iránya felé halad és időben folyamatos.
- A sugárzásnak ezen típusára jellemző, hogy terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. (Ezzel szemben a hangsugárzás közvetítő közeg hiányában nem terjed).
- Ha a sugárzást hullámtermészetűnek tekintjük, akkor nagysága a sugárősség, illetve sugárzott teljesítmény. Egyéb jellemző sajátosságai: a frekvencia és a polarizáció.
- Ha a sugárzást részecskékből állónak tekintjük, akkor a sugárzás nagysága a fotonerősség, illetve fotonáram.
- Ha a sugárzás kielégíti a fenti követelményeket, az akkor elektromágneses sugárzás. Ebben az esetben a sugárzás két egymáshoz szorosan kapcsolódó összetevőből áll: az elektromos és a mágneses tér. Leírásához kijelölünk valamely tetszőleges térbeli irányt, és úgy tárgyaljuk a jelenséget, mint az ebben az irányban haladó energiaáram volna. Ez sz irány reprezentálja valamennyi térbeli irányt.
- A fentieket egyszerűsítve, egyetlen összetett mondatba foglalva lehetőségünk nyílik közérthető, de szakmai ellentmondásokat nem jelentő meghatározást fogalmazni. MZ/X vita 2018. január 14., 18:05 (CET)
Tér és sugárzás szerkesztés
Elgondolkodtam ezen a kérdésen. Az elektromágneses tér és az elektromágneses sugárzás összefüggő jelenségek és egymástól szét nem választhatóak. Kvantált mennyiség, eleme a foton.
Az elektromos tér és az elektromos áram összefüggő jelenségek; kvantáltak, és egységük az elektron töltése.
A mágneses térhez tartozik-e áram, és vajon kvantált-e? (Például egy patkómágnes tere).
Az elektromágneses jelenség terjedés jellegű, míg az elektromost térhez, és a mágneses térhez nem rendelhető frekvencia. MZ/X vita 2023. január 8., 17:35 (CET)