Vita:III. Richárd (dráma)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Születő Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2014. november 1.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A III. Richárd szócikk nem plagizált szöveg, saját tanulmányom egy részletét dolgoztam át, lehet, hogy a neten máshol is felbukkan. Javítani szabad, de ne töröljétek. – Bszele ^vita 2009. november 7., 16:00 (CET)

Lektor sablon indoklása

Sajnos nincs időm a cikkel foglalkozni, pedig ráférne némi tatarozás. Az alábbi kifogásokat a lektorsablon indoklásaképp írom le.

A szócikk összesen 1 darab, magyar nyelvű hivatkozást tartalmaz, és végig túlretorizáltan, ex cathedra fogalmaz. A III. Richárdnak irgalmatlan méretű és komplexitású értelmezéstörténete van, erről a szócikk egyszerűen nem vesz tudomást, amint arról a vonatkozó fejezet terjedelme is tanúskodik. A macchiavellizmus mint a cikk legfőbb tézise természetesen létező és releváns olvasat, csakhogy a) referenciákhoz kellene kötni, b) nem ez az egyedüli olvasat, c) a 20. század diktatúráinak tapasztalata radikálisan újrarendezte ezt az értelmezési irányt. Erre épp a cikkben is említett film az egyik legerősebb példa Lawrence Olivier főszereplésével.

Általánosabban, ezen felül a cikk legfontosabb hiányosságai:

1. A dráma forrásai és általában a szöveghez kapcsolódó filológiai információk; ideértve a restauráció korától a 18. század utolsó harmadáig korától divatos átiratok főbb közös vonásait.

2. Dramaturgiai sajátosságok: szereplők és viszonyaik strukturális értelemben, dialógusszerkesztés és mindennek hatása a cselekményvezetésre. Téridő-viszonyok. A mű életműbeli helyének a meglévőnél pontosabb és reflektáltabb körülhatárolása e jellemzők alapján.

3. A III. Richárd mint dramatikus hagyomány színházi hatástörténetének legfontosabb tendenciái dramaturgiai szempontból.

4. A magyar vonatkozások összefoglalása minden fenti aspektusnál, továbbá a fordítások összehasonlító, vázlatos jellemzése (az angollal és egymással való összefüggésük felől), kánonalakító szerepük nyomon követése.

5. Az egyéb kultúratudományi szempontok (Richárd mint színész, hatalomelméleti olvasat, a történelemábrázolás módjának kérdése) pontosítása egy komolyabb teoretikus háttérrel.

A szakirodalommal Dunát lehet rekeszteni, ha lesz időm, csinálok bibliográfiát. A Fischer-Lichte-féle olvasat A dráma története idevágó fejezetéből például a cikk állításaihoz több ponton kapcsolódik.

Jó munkát kívánok! --M. Vince^disputórium 2013. december 30., 15:01 (CET)