Főmenü megnyitása

A szerbiai bácskeresztúri „szlovákokról”. Nem szlovákok, hanem ruszinok. Saját nyelvük is van, a vajdasági ruszin nyelv. Habár kölcsönösen érthető a két nyelv, nem egyazon nyelv. Forrásnak itt vagyok én, a falum egy része is keresztúri kitelepülés, benne vagyok a kulturális életükben. -GabonaAurelius

Tartalomjegyzék

hibákSzerkesztés

Tele van vitatható megállapításokkal vagy nyelvtani hibákkal. Még kell rajta dolgozni. Kivágtam viszont egy részt, amelynek egy ilyen szócikkben szerintem nincs helye: "Személyes névmások

  • ja én, ty te, on,ona,ono ő, my mi, vy ti, oni,ony(nőnem) ők

A személyes névmásoknál az -y betű keményít a ty tinek ejtendő a ti tyinek ejtendő.oni onyinak ejtendő,ony oninak ejtendő. A létige-byť(bity)-lenni ragozása: Ja som, ty si, on,ona,ono je, my sme, vy ste(sztye), oni,ony sú A s-sz-nek ejtendő." Millisits 2004. október 15., 20:43 (CEST)

A "Beszélőinek száma" részből kivágtam a "pannon-salátát", mert erről a zöldségről a Pannónia szócikk vitalapján már volt szó.
Íme:"A magyarság a határmentén él Pannónia, a Pannon-alföldről nevezik el szűkebb hazájukat, ahol élnek." (Mert ho.ro-nak a szlovák nyelvről ez jut eszébe.)
Millisits 2004. október 15., 21:00 (CEST)
Kivágtam mégegy gyöngyszemet: "Különben a vajdasági Bácskeresztúron élő (Ruski Krstur) görög-katolikus és magukat ukránoknak (ruténoknak) nevező szlovákok e zempléni eredetű nyelvjárásban beszélnek és (cirill betűkkel) írnak." Ukrán = szlovák??? Erről győzzön már meg valaki.
Millisits 2004. október 15., 21:15 (CEST)
Pedig ez így igaz, ahogy le van írva: szlovákok, a szlovákot cirill betűkkel írják, és valóban ruténnak hívják magukat. (Vö: A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, in: Szlovák nyelv) Úgyhogy szerintem ez visszaírható! - Gaja 2004. október 19., 12:48 (CEST)
Kedves Gaja, Megismétlem a kérdést: ukrán = rutén = szlovák? Ez volt a kérdésem, nem a cirill betűs írás.
2004. október 19., 13:24 (CEST)
Ebben az esetben ezek a szlovákok nevezik magukat ruténnek, de attól még ők szlovák népcsoportba tartozóak! Egyéb más helyzetben a rutén (vagy ruszin) egy Kelet-Európában (de nem Ukrajnában!) szórványosan (pl. Romániában, de Görögörszágban is) élő, ukrán nyelvet (vagy nyelvjárását) használó népnek az elnevezése. Remélem így már érthető voltam.
Kösz szépen. Akkor csak az "ukrán" szó felesleges a szócikkben.

Millisits 2004. október 19., 15:58 (CEST)

Kedves Millisits, jól tetted-é, hogy kivágtad... mert szerinted nincs itt helye. Miért is? Ha már az abc-nek helye van. Szerintem meg hiba volt kidobni, ki kellett volna egészíteni. Hogyan is mondanád szlovákul azt, hogy lettünk volna? ugye-ugye. Torta a habon, hogy a kemény i (ipszilon) nemcsak a személyes névmásokban, hanem sehol sem lágyít. --efendi vita 2014. március 16., 12:24 (CET)

CHSzerkesztés

Vitatkoznék kedves anominusz barátunkkal a ch kiejtését tekintve. Itt ugyanis említésre kerül a technika, ihlet és Bach is. Nomármost - tudomásom szerint - a technika/ihlet szavakban [ç] van, míg a Bach-ban valóban [x]. Kérem erősítsen meg valaki ebben, aki jobban ismeri a szlovákot! (Egyébként erre a cikkre egy erőteljes átírás ráférne...) - Gaja  2006. december 27., 23:38 (CET)

Nem vagyok jártas a fonetikai lejegyzésben, de inkább a Bachra szavaznék, a ch hasonlón ejtődik, mint ha azt mondanád, hogy pehhel (mármint ha ti is úgy ejtitek ahogy én :) ) Nóra 2006. december 27., 23:44 (CET)
Szerintem úgy ejtem...   Forrásaimban is így találtam körülbelül, csak konkrétan nem volt ott, hogy [x]. Akkor javítom... Ja, köszi a megerősítést! - Gaja  2006. december 28., 00:16 (CET)

az előbb fejeztem be egy rővid kis hm összefoglalót a javítási ötletekről... jó pár sor, most kezdhetem előlről :( Nóra 2006. december 28., 00:22 (CET)

Én szlovákot tanulok/tam, és a h és cs közti különbség a képzés helye. Nem tudom pontosan hol képezzük őket, de a h betűt a levegő egyszerű kifújásával is ki lehet ejteni, de a ch betűt inkább a macska fújjogásához hasonlítanám, vagy mikor köpéshez felgyűjtjük a nyálat (bocsánat a kifejezésért). Azaz, a fújás és a köpés nem ugyanaz! The Sixht Ypsylon   vita 2012. április 28., 18:50 (CEST)
Lényeges különbség van és nem keverhető a két hang: h és a ch, mert más kiejtés esetén teljesen mást jelenthet némely szó (példa most nem ugrik be). A h hang kiejtésekor nem követünk el nagy hibát, ha a magyar kiejtést követjük. A ch hangot erőseben kell ejteni és megnyomni, kb. úgy mint magyarban az Ahmed vagy az ihlet szavakban. A lényeg, hogy a ch esetén hátul, a torokban képződik a hang. A Bach szó nem jó mintának. Hangok ejtéséről egy oktató filmecske: http://www.youtube.com/watch?v=iFU-i9cXcpQ --efendi vita 2014. március 16., 12:02 (CET)
link jav. belekerült egy szóköz. --efendi vita 2014. március 16., 12:27 (CET)

Egy-két észrevételSzerkesztés

Ha most sem sikerül, az már nem véletlen :D

Bocs, asszem én voltam a bűnös... - Gaja  2006. december 29., 00:10 (CET)

1.Három nyelvjárása van: nyugati, középső és keleti (ez utóbbinak egy sajátos, a magyar helyesíráson alapuló írást is kidolgoztak...-én pl nem hallottam erről a sajátos magyar helyesíráson alapuló nyelvjárásnak

Az Akadémiai Kiadó "A világ nyelvei" c. könyvében is benne van. Igaz, ott múlt időben, utolsó előfordulásának a XX. század elejét jelölik meg. - Gaja  2006. december 29., 00:10 (CET)

2.A betűk nevei:ä - lehet hozzátenni hogy: široké e? (annyit tesz mint széles e) Ez a szlovák neve a betűnek.

Én körülnéztem az enwiki és az omniglot forrásaiban, ott ez nem szerepel. Van helyette más, lásd: Szlovák ábécé. - Gaja  2006. december 29., 00:10 (CET)
Hm, az van hogy én a dolgokat nem úgy tanultam mint ha Magyarból lennék, hanem mint szlovák lakos és mi simán „široké e-t

tanultunk.Nóra 2006. december 29., 18:34 (CET) 3.Kettőshangzók: én csak három kettőshangzóról tanultam az iskolában ami a ia, ie, iu; nem szabad őket elválasztani, és ja, je, ju-ként ejtjük. A többi „kettőshangzó” szinte ugynúgy ejtődik mint a magyarban.

Oké, szét lehet választani a többitől, de én még az ô-t is kettőshangzonak találtam a forrásokban. A többiről: két szótagban ejtik őket? Mert ha nem, akkor kettőshangzók, ha igen, akkor nem. A fent említett "A világ nyelvei" szerint kettőshangzók. - Gaja  2006. december 29., 00:10 (CET)
Úgy tudom hogy a tobbit el lehet választani, pl. E-u-ró-pa; prav-da; a-u-to. Viszont biu-ra; mie-sto. Nóra 2006. december 29., 18:34 (CET) Bár lehet, hogy nem fogtam fel 100%ig a kérdést...

4.Ez mondjuk nem olyan fontos de van egy szabály: de, te, ne, le, di, ti, ni, li (gye, tye, nye, le, gyi, tyi, nyi, li)ezeket a szótagokat mindig lágyan olvassuk a szavakban / desiata, teta, nedeľa, diviak, ticho, nikto.

é előtt nem lágyulnak? Ezt sehol sem találom, de logikusnak tűnne... - Gaja  2006. december 29., 00:10 (CET)
Nem lágyulnak.Hosszú magánhangzó előtt nem, én úgy tudom.Bocs majd ha lesz kérdésed akkor írj, holnap válaszolok, most sietnem kell. :) Nóra 2006. december 29., 18:34 (CET)

(nem tudom hogy milyen forrás alapján iródott a cikk, de lehetnek az én információim is helytelenek) Nóra 2006. december 28., 00:32 (CET)

Ahoj: a szlovák irodalmi nyelvben 4 kettőshangzó van: "ia" [ja], "ie" [jε], "iu" [ju] és "ô" [wɔ]. az "av" "ev" de a "iv" "ov" stb. a "v" hang hasonulásá miatt hallatszódik kettőshangzónak, mert a posztvokális "v" vokalizálódik szóvégén illetve olyan mássalhangzó előtt, melynek kisebb a zöngetlénségi foka. pl: hlava [γlava] de hlávka [γlaːʊ̯ka], nominatív ejtése is [nɔminatiːʊ̯] ezáltal a polievka [pɔʎɪ̯εʊ̯ka] és dievča [dʲɪ̯εʊ̯tʃa] "iev" csoportja sem hármashangzó.
lágyulás: a "de" "te" "ne" "le" "di" "ti" "ni" "li" "dí" "tí" "ní" "lí" lágyan ejtendőek kivéve az idegen szavakat študent [ʃtudεnt] (német eredet), ten [tεn], teraz [tεras] (lengyel eredet) Az "é" nem lágyítja ez előtte lévő mgh-t: pekné [pεknεː], a lágy párja a "ie": cudzie [tsudzɪ̯ε]. Ficheallach

több is van mindkettőből. A v-betű pedig u-szerűen ejtendő péladául a polievka, dávka szavakban, mert zöngés mássalhangzó követi és a szavak végén is így ejtendő, például Presov (~ presou) --efendi vita 2014. március 16., 13:06 (CET)

{{tartalmi segély}}(?) Egynyelvű szótár címét miért kell lefordítani? (Krátky slovník slovenského jazyka -> Rövid szlovák nyelvi szótár) A szótár nem rövid, hanem a magyarázatok tömörek.Bucka Javítás megtörtént. --Bucka vita 2013. szeptember 17., 09:44 (CEST)

Szlovák nyelv?Szerkesztés

"A "szlovák" népnév a 15. században terjedt el.[forrás?]" De tényleg mikortól beszélhetünk szlovákokról 1500-as évek eleje-vége? Maga a szlovák szó mikor jött létre? Nyelvük mikor jött létre? Milyen nyelvekből jött létre a szlovák? Honnan ered? Ezekből semmit nem tudunk meg. Ha valakinek vannak forrásai vagy hozzá szólna, akkor írjon. Kamuintro 2019. június 6., 22:53 (CEST)

Szlovák = magyar?Szerkesztés

Sajnos a szlovák nyelvvel kapcsolatban az alábbi 100%-ban hiteles forrást nézve az igazság ez. Persze nem fog néhánynak tetszeni, hogy kimondják végre az igazságot. http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/SZLOVAK-%20MAGYAR%20SZOEGYEZESEK_bejezetlen%20jegyzet%202.htm

Peyerk a bizonyíték rá, hogy ez bizonyos személyeknek csípi a szemét: Peyerktől hangosak a nemzeti oldalak, egy nyíltan kommunista, sőt mitöbb felforgató, propagandista személy. Magyarellenes megmozdulásait ha felsorolnánk, a tizenhatkötetes enciklopédiákban sem férne el.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.51.34 (vitalap | szerkesztései)

Visszavontam. Kérlek kíméld meg a Wikipédiát magadtól. – Peyerk vita 2010. december 28., 13:47 (CET)

Valódi, realisztikus, új forrás Varga Csabáé: a szlovák nyelv csak egy elszlávosodott magyar tájszólás. A szavak kétharmada mind magyar eredetű és ezt bárki láthatja. Ez megmásíthatatlan tény.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.51.34 (vitalap | szerkesztései) Túlzol. Fogj inkább a kezedbe egy szlovák szótárat. Azt a kétharmadot jóval kevesebbnek fogod találni! Bucka vita

És hogy mégjobban pontosítsalak, kedves aláíratlan. Mint a Békéscsabai Szolvák Iskola tanulója, sőt az egész Szlovák nyelv és Magyar nyelv nevében mondom: 1. Tanulj történelmet! A ószlávok István király előtt (1000 előtt) 1200 évvel már itt voltak (i.e 200). Mint a legtöbb (összes) esetben ami a világon volt, a nyelvek egymásba fonódnak (latin-görög; angol-német; portugál-spanyol; szláv nyelvek; germán nyelvek; stb...). Amit ebből ki akarok hozni: Egyik nyelv sem a másik nyelv leszármazódása, tájszólása vagy egyéb hierarchikus, esetleg kasztrendszeres rendszere! 2. Valójában Mi, Magyarok vettünk át szavakat Tőlük, a Szlávoktól, ha felnyitod a szótárt, enciklopédiát, a magyar szlovák szó amely hasonlít a szlovák szavakra, az eredetileg szlovák szó! (Egyébként, minek írok én ide? 2010 decemberében volt ez a beszélgetés, az illető már rég elment. Na mindegy!) The Sixht Ypsylon   vita 2012. április 28., 19:01 (CEST) Y! A te állításod is elég tulzó! Írtad: a magyar szlovák szó amely hasonlít a szlovák szavakra, az eredetileg szlovák szó. A koštolovat` igét mivel magyarázod? Forrás:Krátky Slovník Slovenského Jazyka.Bucka vitaŠaman (Sámán),tatoš (táltos), vidiek (vidék), oblok (ablak, a szláv alak okno)... folytassam?Bucka vitaY! Az ószlávok ie. 200 körül itt voltak? Hogy ne legyek részrehajló, a Szlovákiai hivatalos történelemkönyv magyar fordításából idézek: "A 19. és 20. század fordulóján terjedt el az a régészeti kutatásokkal is alátámasztott nézet, mely a szlávok őshazáját a Kárpátoktól északra, ... jelölte meg." Ugyanitt írja: "Az 5. században a nomád hun törzs benyomult a Kárpát medencébe, a mai Szlovákia területét viszont nem érintették." "Feltételezik, hogy a mai Kelet-Szlovákiában talán már a 4-5. században megérkeztek az első szlávok." Ugyanezen történelemkönyv a Keltákat helyezi ide ie. 200 körülre! Forrás: A Szlovák történelem lexikona. 2003, ISBN 80-10-0023-X. (Fordítás szlovákról, eredeti: Lexikón slovenských dejin. Bratislava, SPN1999, ISBN 80-08-02977-3) Bucka vita

Közbeszólhatok? Varga Csaba (az idézett forrás) „remekműveit” már jó párszor nyílt alkalmam látni: többnyire logikátlan, értelmezhetetlen szövegekből állnak az állításai, tán arra bazíroz, hogy kihasználja az emberek csekély mértékű jártasságát és azt hiszik majd hát ugye ez tudós ember, jól tudja. A másik szempont pedig épp a szlovák-magyar ellentét talán, amit nem is kell nagyon részletezni. A harmadik pedig a sok visszatérő baromság, mert ez sajnos nem új, hiszen 1920 után is mindenféle fajelméletszerű hülyeséget kreáltak, hogy némely nemzetiségek tulajdonképpen elszlávosodott magyarok és a magyarosítás az egyfajta visszaterelés a magyar nemzetbe. Ezek szerint a reszlovakizációt megelőzően voltak már magyar részről hasonló törekvések és könnyen lehet a reszlovákizáció egyfajta bosszúválasz is lehetett, ami ugyan nem lehet jogos, de nem is alaptalan. Az én nemzetiségem esetében például ilyesmit alkalmaztak. Bár Y megjegyezte, hogy az illető elment, de a Szlovákia cikket is vandalizálták a közelmúltban, tehát lesznek még akik ide is piszkítanak, vagy a régiek „nosztalgiából” visszajönnek a szerkesztők bosszantására. Doncseczvita 2012. április 28., 19:08 (CEST)

Már elnézést, de micsoda idióta marhaság ez? Egy flektáló nyelvet (szlovák) összehasonlítani egy agglutináló (magyar) nyelvvel, ráadásul még egyenlőséget is tenni közé! Ezen az alapon minden magyarnak kellene szlovákul beszélnie, de legalábbis megértenie nem? Csak szólok, hogy az angol wiki kissé másképp látja ezt a helyzetet: a közös együttélés során számos szó átkerült a magyarba. Arról ugyan nem ír, hogy ez visszafelé is működött (bár a szlovák kevesebb szót vett át a magyarból, mint fordítva). --efendi vita 2014. március 16., 12:15 (CET)

ForrásSzerkesztés

A felesleges „nyelvtani viták” (mint például kettőshangzók elválasztása(sic!), stb.) elkerülésére itt egy forrás (2000-es állapotában kiadott, cca. a MHSZ-nek megfelelő könyvecske, PDF-formában) : http://www.juls.savba.sk/ediela/psp2000/psp.pdf Innen is elérhető: http://www.juls.savba.sk/pravidla_sloven_pravopisu.html

  • Jó forrásnak tartom az orosz nyelvű wiki szlovák nyelvről szóló cikkét, ráadásul rengeteg forrást használ. Sajnos nincs időm, hogy egy ilyen volumenű cikket újrapelenkázzak, ráadásul nem is vagyok nyelvész.
  • Teljesen átírnám a d,t,n,l mássalhangzók lágyulásáról szóló részt, mert hiányos és a jelenlegi formájában hibás is. például: zelené, zrelé
  • Hiányolom a számok, számlálás részt is, ami alapvetően eltér a magyartól. Példa (jeden, -a, -o egy -- hodina óra):

(A jeden számnév történelmi szláv örökség miatt keményen ejtendő, míg a hodina nem: ~hogyina.)

    • jedna hodina - egy óra,
    • dve hodiny - két óra,
    • tri hodiny - három óra,
    • štiry hodiny - négy óra,
    • pät hodín - öt óra.
  • Teljesen hiányzik a ragozási minták, létigék bemutatása és még számos más dolog. --efendi vita 2014. március 16., 12:48 (CET)

Kedves vagy, hogy leírod, mit csinálnál! Orosz wikiből átültetni annyi, mint magyar wikiből oroszra átültetni Finn nyelvről szóló cikket. A hangrendi illeszkedés kifejezésen simán el lehetne akadni, mert ilyen kifejezés az oroszban nincs. Arról meg igazán nem tehetünk, hogy magyar nyelven kevés forrásmunkához lehet hozzájutni. Szóval: Dömdödöm! Bucka

Visszatérés a(z) „Szlovák nyelv” laphoz.