Főmenü megnyitása
Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Effendi!
English language.svg If your Hungarian is poor, please click here.
Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a Insert-signature.png gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

Internet-mail.svg  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel:  … szalax üzenő 2013. december 23., 19:44 (CET)

VitalapSzerkesztés

Ha bármi problémád van, ide írj légy szíves!

Köszönöm!

NeoncsőSzerkesztés

Szia!

Ezt a cikket is jóváhagytam. Az "ellenőrzés" általában egy formai átnézést jelent (nincs reklám, nincs vandalizmus, helyesírása rendben). Amelyik témához konyítok valamit, azt tartalmilag is ellenőrizni szoktam, de sok témához nem értek. Tehát az "ellenőrzés" általában nem jelent tartalmi ellenőrzést is, csak kivételes esetben. misibacsi*üzenet 2013. december 26., 12:12 (CET)

MorzekódSzerkesztés

Szia, a Vita:Morzekód#A cikk címe szakaszban leírtam az indoklását a cikk visszanevezésének. – LA pankuš 2014. január 11., 20:51 (CET)

KohérerSzerkesztés

Szia!

Valami magyarázatot kérek rá, hogy miért "kohérer" a neve, és miért nem "koherer"? Még nem olvastam "kohérer"-t sehol. misibacsi*üzenet 2014. február 9., 21:30 (CET)

Szia!
(Válaszoltam a vitalapodon is.) Ebben a cikkben is így írják: http://www.omikk.bme.hu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/1824/1/2002_03bol03.pdf és itt is: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/meteorologia/ch10.html és így jelent meg az Elektrotechnika folyóirat 2000/3. számában is. Az egyik egy publikáció a másik pedig egyetemi tananyag. Szívem szerint én is kicserélném az é betűt e-re, de valamiért ez honosodott meg, az okát nem tudom. Valaki talán az ivarszervekre asszociálna?! További keresést folytatok az elnevezés ügyében. --efendi vita 2014. február 10., 18:32 (CET)
Google books a következő találatokat adta: a) 1905 Mathematikai és physikai lapok: 1905, 14. kötet, 213., 214. és 217. oldalak; b) 1959 Középiskolai matematikai lapok, 18-19. kötet Bolyai János Matematikai Társulat., 1959, 146. oldal Ha hozzáveszem az előző válaszomból a két cikket, akkor az jön ki, hogy kohérert írtak 1905-ben, 1959-ben és 2003-ban is, tehát a koherer alak valószínűleg hibás. ---efendi vita 2014. február 10., 19:11 (CET)
A szó innen ered: cohaereō (lat.); ezt illene kohérernek ejteni és írni, és a régieknek ez alighanem még természetes volt. De magam is úgy érzem, hogy a mai nyelvérzék számára ez kicsit már kedvesen régimódi, mint, ha petroleum-mótort írnánk, meg azt, hogy konzequens. Pedig több nyelv helyesírásában is megőrződött e szóban a két e hang eltérő jellege. A kohérer mellett voksolnék. – Garamond vita 2014. április 10., 00:28 (CEST)

kitiltás vandálkodás miattSzerkesztés

Tudom, ezért is jelöltem azonnal törlendőnek.

FémkeresőSzerkesztés

Szia!

Belenéztem a cikkbe, és úgy látom, az eredeti szöveg az enwiki fordítása lehetett, de (jelenleg legalábbis) az enwikin pár tényszerű adat különbözik, ami sajnos azt jelenti, hogy végig kellene menni az angolból átvett részeken, és összevetni, ahol kell, javítani vagy forrásokkal alátámasztani. Sajnos azt kell mondjam, hogy a cikk eredeti készítőjének ismeretében ez annyira nem meglepő, bár sajnálatos, mert plusz munkát jelent mások számára... A problémák jelzése végett felsablonoztam a cikket és írtam egy rövid megjegyzést a vitalapra is. Jó lenne, ha ebben is tudnál javítani a cikken. Én a témához nem nagyon értek, de ha gondolod, megpróbálhatok valamivel besegíteni (pl. az enwiki szövegével összevetni).

Üdv: Szaszicska vita 2014. február 26., 01:04 (CET)

A forráshiányra hivatkozva természetesen tudok és fogok is javítani a cikken. Az enwiki jó (szinte változatlanul hagytam a történeti leírást), ám azt kell mondanom, hogy sajnos az is némi kigészítésre szorul(na), mert például a rádióhullámokkal való fémdetektálást tudomásom szerint meg sem említi. Szándékosan kihagytam az óriási aranyrög fotóját, mert Európában, pláne Mo.-n nem mérvadó (kuriózum kategória). Üdvözlettel: --efendi vita 2014. február 26., 10:23 (CET)

Szerintem sem az előző magyar szócikknek, sem az eredeti angol fémkeresős szócikknek nem jó a koncepciója:

  • a bevezető legyen rövid és tömör. 3-5 mondatból ki kell derülnie, hogy a) mi ez? b)mire való esetleg hogyan működik. c) hol találok ilyet? Annak ellenére, hogy a legtöbb ember fémkereső hallatán a kincskeresők, aknakutatók műszerére asszociál, kivágtam az „alakjára nézve...” kezdetű részt, mert a későbbiekben ipari és biztonsági fémdetektálásról is van szó (kapu fotója is!).
  • a koncepció azért sem jó, mert folyamatosan keverednek a dolgok, ráadásul a fémkeresőket elsősorban a hobbi témájú fémkeresők szerint mutatja be. Az én koncepcióm egyszerűbb: fémkereső -> olyan eszköz ami fémet keres, vagy mutat ki. Akkor a cikk erről szóljon. Tehát: milyen eszközökkel lehet fémeket érzékelni, kimutatni néhány grammos tömegtől több(száz) tonnáig.
  • a történeti részben egy hibás szemlélet rossz fordítása volt. Mind az eredeti, de különösen a magyar fordítás azt sugallja, mintha az időben egymás alatt lévő különböző rendszerek egyre jobb és jobb teljesítményt nyújtanának (mintha mondjuk a hangrögzítés evolúcióját a gramofon-magnó-CD-DVD sorrenden át mutatná be, pedig itt nem hasonlóról van szó!). L. például diszkrimináció. Valóban nagy dolog ilyen áramkört kitalálni, azonban már a II. v.h-s lengel aknakutató is tudta, a PI-rendszerre meg tudtommal napjainkban sincs még ilyen, mert az elve más. Ugyanez a gond a szolenoid fejlődése c. résszel: Hiába van DD-tekercs, ha egyes fémkeresők nem tudnak vele mit kezdeni, mert nem is igénylik azt (pl. BFO vagy a PI). Az általam beidézett rádiós (UHF) detektálás elve már 1966-ban(!) megjelent egy angol nyelvű amatőr folyóiratban, erről a rendszerről két hivatkozás is van (angol és orosz nyelven). Arról én tehetek, ha az ánglusok nem ismerik (pedig az orosz cikk éppen amcsi katonait veséz ki)? Terahertz-es képalkotás 3 forrás (angol és 2 magyar). Így számomra az 1960-as éveknél véget ér a cikkben a fémkeresős történet (minél többet igyekeztem meghagyni az eredetiből). Akinek több történeti ismerete van, továbbírhatja, köszönet érte.
  • Az egyetlen pulzusos mószerről már fentebb írtam. ...repeating pulse, please!...
  • A jogi témákban szerintem sem a wiki feladata a hatóság hozzáállását bírálni, így az angol szócikk ezen része nem semleges. Helyette a magyar viszonyokra érvényes szabályozást írtam be (2 hivatkozás).

Lenne még, de már hosszabb lesz, mint az eredeti szócikk. Üdvözlettel --efendi vita 2014. február 26., 16:26 (CET)

Oszcillátoros cikkek törléseSzerkesztés

Szia! Törlésre jelölted a Fázistolós oszcillátor, Kettős T szűrős oszcillátor és Áthidalt T szűrős oszcillátor cikkeket, mert tartalmukat beépítetted a RC oszcillátorok fő cikkbe. Nem lenne érdemesebb inkább átirányításokká alakítani ezeket, hogy aki ezekre a címszavakra keres, megtalálja az RC oszcillátorok cikket? Peligro (vita) 2014. február 28., 18:48 (CET)

Szia! Fogalmam sincs, hogy kb. hány fő keresheti ezeket a témákat, de részemről nincs akadálya. Ha a wiki így használhatóbb, legyenek átirányító lapok. --efendi vita 2014. február 28., 23:06 (CET)
Örülök, hogy hasonlóan gondolkodunk: párbeszédetektől függetlenül ugyanerre jutottam és törlés helyett átirányítást csináltam a cikkekből.--Rlevente   üzenet 2014. március 1., 22:56 (CET)

Időutazás kérdéseiSzerkesztés

Szia!

Megtennéd, hogy jobban konkretizálod a kérdéseidet, vagy azokat a dolgokat, amik a cikkből hiányoznak? misibacsi*üzenet 2014. március 1., 10:55 (CET)

Szia! Persze, nagyon szívesen! Fontosnak tartom leszögezni, hogy nem a szócikk mindenáron való fikázása a célom. Tehát:

  • a szócikk definíciója a téridő fogalmára épül. Ezzel az a gond, hogy a négy dimenzió nem választható külön, nincs tehát olyan hogy valaminek van hosszúsága, szélessége, magassága és külön az ideje. Az idő – tetszik vagy sem, ebben a világképben (ti. a téridőre hivatkozó világképben) – a három dimenzióhoz tartozó tulajdonság. Értem én, hogy az analógiát az adja, hogy ha el lehet mozdulni a 3 geometriai koordináta mentén, akkor logikailag a 4. mentén is lehetne. Csak az a gond, hogy az elmozdulás közben - sebességtől függően - valamekkora idő is eltelik, következésképp a 4. dimenzió mentén is történik elmozdulás. Ha az elmélet korrekt, akkor logikája szerint az időben is bármely irányban előre-hátra lehetne mozogni. Nincs olyan megfigyelés, amely azt állítaná, hogy bármely esemény visszafelé történt volna, tehát az idő csak egyirányú utca, mint a Kelvin-skála. Példa: vízzel telt poharat szándékosan lelöknek az asztalról, amelynek hatására a pohár eltörik, a víz kiömlik. Ha valaki ezt az eseményt „vissza tudja csinálni”, akkor az időutazás előtt elvileg nincs akadály...
  • Az időutazás lehetetlen? résznek csak egy rövid fejezetet szentel, mintegy hivatkozásként megemlítve a két tudóst.

Szerintem ezzel kellene kezdeni és utána bemutatni, hogy „ezzel szemben vannak olyan vélemények, hogy...” v.ö.: wiki semleges nézőpont. Amennyire én tudom, a két tudós (Nobel?)díjat is kapott e felfedezéséért. magyarul l. itt: http://hvg.hu/Tudomany/20110726_foton_idoutazas_feldarabolt

  • A legnagyobb problémát az eseményhorizont adja. Emiatt esetleg gond lehet a „táguló Világegyetem” fogalmával is.
  • Egy elmélet szerint lehetséges a fekete lyukkal történő időutazás. Persze, ha az óriási energiájú röntgensugárzás megöli az időutazót! Ugyanez a probléma a görbült terekkel is: hány csontja marad épen az „időutazónak”? Persze, el lehet szigetelni a külvilágtól ahogy a szkafander teszi, csak akkor a szigetelésen belül nem görbül a tér, vagyis ott nem érvényesül az időutazás lehetősége. Tehát ez róka-fogta csuka.
  • Párhuzamos világképek elmélete számomra valahol a geocentrikus világkép más köntösben való újjászületése, amikor nem fogadták el, hogy a világ nem „körülöttünk forog”.
  • „Ez a fizikai témájú cikk...” c. kitételt a szócikk vitalapján már általam indokoltak miatt kivenném. Fizika: reprodukálható kísérletekre épülő tudomány.

És akkor most átmásolom a vitalapodra is! Üdvözlettel: --efendi vita 2014. március 1., 15:25 (CET)


Válaszom után még belenéztem az időutazás cikkbe és úgy tűnik valaki már dolgozik rajta. Van egy rész, amit áltudományosnak tartok: félvégtelen henger. Nincs definiálva, hogy a szerző mit ért rajta: a) Félhenger, ami végtelen hosszú, b) egy végtelen hosszúságú henger a közepén kettévágva (mint ahogy a csőtésztát kettétörik). Gyanítom, hogy az utóbbiról van szó. A matematikában a végtelennek a fele, kétszerese, negyede is végtelen. Bármely értelemben gyárthatatlan, nemcsak az anyaga, hanem a helyigénye miatt is. A gravitáció alatti lehajlásról nem is beszélve. Végül pedig hiába forgatják akármilyen sebességgel és kering körülötte a másik fénysebességgel, akkor sem tud nagyobb relatív sebességet elérni, mint a fény. Különösen nem anyagi tömeg. Ez nem olyan, mint az autók haladása: például utazom 60-nal, a szembejövő 100-zal, egymás mellet elhaladva/ütközve a relatív sebesség 160 (km/h) lesz. Fénysebesség+fénysebeség=fénysebesség, bárhonnan is nézzük. A cikkben hivatkozott két tudós (l. fentebbi link) épp a fénysebességtől nagyobb sebesség létezését zárta ki. Nem tehető meg, hogy a cikk egyik részében egy állítás ellentmondjon a másiknak, még ha hivatkozás szintjén is. A cikk (dolgozat) minden részének a bevezetésben összefoglalt definíciót kell(ene) kifejtenie, alátámasztania, stb., stb.

ezt is átmásolom a vitalapodra. remélem segítettem valamennyit. --efendi vita 2014. március 1., 16:12 (CET)


Szia!

Azt hiszem, egyelőre két malomban őrlünk, de megfontolom, amiket írtál. Most csak pár dologra reagálnék. Az egyik megjegyzésed elég vicces.

Válaszom után még belenéztem az időutazás cikkbe és úgy tűnik valaki már dolgozik rajta.

Ha megnézed a Laptörténetet, láthatod, hogy én kezdtem dolgozni rajta...  

A "félvégtelen henger" és hasonló megoldások (fekete lyuk, stb) mindegyike elméleti felvetés, nem mérnöki termék, ami holnapután egy jól felszerelt gyárban legyártható. Ez elméleti fizika, ne kérjünk rajta számon minden körülményt (ilyen-olyan sugárzás éri az űrhajóst, a gravitáció széttépi az űrhajót, stb).

Amennyire én tudom, a két tudós (Nobel?)díjat is kapott e felfedezéséért.

Nobel-díjat biztosan nem kaptak. Abban az újságcikkben, amit én olvastam, díjról nem esik szó.

Majd még folytatom a cikket, de sokat nem tudok hozzátenni. misibacsi*üzenet 2014. március 1., 19:51 (CET)

...Válaszom után még belenéztem az időutazás cikkbe és úgy tűnik valaki már dolgozik rajta... Azért hat viccesnek ez a komment, mert odáig nem jutottam el, hogy a laptörténetet is mazsolázzam. Mindenesetre örülök neki, ha komolyodik egy enciklopédia szócikk. --efendi vita 2014. március 1., 22:08 (CET)

Ábrák számozásaSzerkesztés

Vedd ki légyszi az ábrák számozását a Kondenzátor (áramköri alkatrész) cikkből. Nem számozunk, mert nincs értelme. Bármikor betehet vagy kivehet akárki egy ábrát. Hidaspal vita 2014. augusztus 12., 22:04 (CEST) Kivettem. Utánakerestem a cikkekben, régebben, úgy 10 éve még voltak ilyen számozások, de felhaghytunk vele. Idén te nagyüzemben kezdted alkalmazni újra. A képek, ábrák jobban érthetőek, mert magukban is érthetőek, ha egy 1. ábra helyett valami minimális magyarázat van benne. Ennek a magyarázatnak vannak kulcsszavai, amelyek as zövegben is előfordulnak és ez köti össze a szöveget az ábrával, valamint az, hogy az ábra ott van, ahol a szöveg róla szól. A cikkek és szerkesztők túlnyomó többsége így csinálja, nem véletlenül. Hidaspal vita 2014. augusztus 13., 01:05 (CEST)


Szia,

semmi gond, számomra az volt a természetes, hogy terjedelmesebb cikkben, könyvben számozódnak az ábrák. Ezentúl elhagyom az ábrák számozását és leveszem a kondenzátor cikkből is, ha még nem tették volna meg.

Üdvözlettel: --efendi vita 2014. augusztus 13., 12:44 (CEST)

re cukoriparSzerkesztés

Szia! Távlati terveim között szerepel, hogy megírom rendesen, de mivel ennek időpontja bizonytalan, addig is beírtam a szerintem szükséges szakaszcímeket. --Kockacukor vita 2014. augusztus 31., 16:00 (CEST)

könyvSzerkesztés

Szia!

Légy szíves, ha egy UNESCO által meghatározott definíciót írsz, akkor ne egy személyes honlapot adj meg forrásnak (ami amúgy sem számít megbízható forrásnak), hanem annak az UNESCO oldalnak a linkjét, ahol a meghatározás szerepel! misibacsi*üzenet 2014. november 23., 17:10 (CET)

Megoldva. --efendi vita 2014. december 10., 13:31 (CET)

BarométerSzerkesztés

Barométer - persze hogy bővítheted! ☺ --Rodrigó 2014. december 11., 21:45 (CET)

Segíts a Wikipédia jobbá tételében egy rövid kérdőív kitöltésével!Szerkesztés

Kedves Effendi!

Azért kaptad ezt az üzenetet, mert a magyar Wikipédia aktív szerkesztője voltál, azonban egy ideje már nem szerkesztesz. A Wikimédia Magyarország Egyesület programot indított a Wikipédia szerkesztőinek megtartására. A program hangsúlyos része, hogy megpróbáljuk pontosabban megérteni a szerkesztők Wikipédiával kapcsolatos élményeit, problémáit, és azt, hogy mi vezet a szerkesztők megmaradásához, vagy ahhoz, hogy abbahagyják a szerkesztést.

Adataidat bizalmasan, adatvédelmi irányelveinkkel összhangban kezeljük, azokhoz kizárólag Samat, a kutatással kapcsolatban fér hozzá. A válaszokat nem hozzuk anonimizálás nélkül nyilvánosságra.

Kérjük, szánjál 5-10 percet a kérdőív kitöltésére!

Válaszaid segítenek abban, hogy a magyar Wikipédia a jövőben könnyebben megtarthassa önkéntes közreműködőit. Köszönjük!

Ha nem szeretnél többet ilyen üzenetet kapni, helyezd el a vitalapodon a [[Kategória:Tömeges üzenetküldésből kijelentkezettek]] karaktersort.

Üdvözlettel: Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 4., 00:53 (CEST)

Visszatérés Effendi felhasználói lapjához.