Wikipédia

Wikipédia:Homokozó

Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!

Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Változtatások közzététele” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!

Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik;-) pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. six sos loerm qui non sount.</ref>

Az endoplazmatikus retikulum a sejt egyik alkotója. 

 Már érted?

igen






Sokáig nem tudtam,hogy kell a homokozót használni:) A WP:VICC-en a kedvencem az ágygravitáció.


Botskor Lóránt (az „embermentő” csendőrparancsnok és a csíkdelnei Botskor család)Szerkesztés

Botskor Lóránt
Botskor Lóránt 1935-ben.
Botskor Lóránt 1935-ben.
Született Botskor Lóránt
1896. február 7.
Segesvár
Elhunyt 1976. május 21. (80 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Farkas Erzsébet (borbereki). (1925-1976)
Gyermekei Erzsébet (1929-) és Judit (1933-1989)
SzüleiBotskor Árpád, Ajtay Adél
Foglalkozása csendőr

Ősei családjaSzerkesztés

  • Botskor Lóránt szülei: Botskor Árpád (Csíkdelne, 1850. május 3.- Segesvár, 1927. június 26.) és Ajtay Adél. (1858. november 29.-1945. január 16.) Esküvő: 1881. május 15. Botskor Árpád Királyi műszaki főtanácsos volt.
  • Botskor Árpádnak és Ajtay Adélnak 4 fia és 2 leánya született. A hatodik, legfiatalabb gyermek volt Dr. Botskor Loránt. (Segesvár, 1896. február 7. – 1976. május 21. Budapest, Farkasréti temető), magyar királyi csendőr-alezredes, Maros-Torda megye volt csendőrparancsnoka.
  • Megmaradt egy nemesi igazolás 1935-ből, amit Botskor Lóránt kért: Bizonyítvány.
„ A rendelkezésemre álló hiteles adatok alapján ezennel megállapítom, hogy a Nagy-Küküllő vármegyei Segesvár városban 1896. évi február hó 7.-napján született dr. Bocskor Lóránt m. kir. csendőrszázados, siklósi lakos, az egységes magyar nemesség keretében kiváltságokat biztosító ősi székely primori rangját, valamint magyar nemességét, úgyszintén a „Botskor” családnév s a „Csík-Szent-Mártoni és Csík-Delnei” előnevek használatához való jogát igazolta. Dr. Csík-Szent-Mártoni és Csík-Delnei Botskor Lóránt primor ugyanis igazolta egyenes és törvényes leszármazását abból a törzsökös székely Botskor családból, amely a csíkszéki Csík-Szent-Márton községben az első foglalás ősi jogával birt székely öröksége alapján a „Csík-Szent-Mártoni” előnevet használta, - közelebbről pedig izenkint igazolt leszármazója annak a Csík-Szent-Mártoni Botskor Márton székely lófőnemesnek, aki Csík-Szent-Mártonban és Szent-Györgyön lévő székely örökségeire II. János választott magyar királytól Gyulafehérváron 1570. évi március hónapban új adományt kapott, illetve annak a Csík-Szent-Mártoni Botskor Mihálynak, aki az 1702. évi csíkszéki székely rendi jegyzőkönyvekbe Csík-Delne székhellyel székely primori ranggal van felvéve és a „Csík-Delnei” előnevet is használni kezdte. Budapest, 1935. évi augusztus hó 28-án. A miniszter rendeletéből Csupor s. k. miniszteri tanácsos. ”
  • Felesége: borbereki Farkas Erzsébet (1899. október 20. – 1991.) esküvő: 1925.
  • Gyermekei:
    • Botskor Erzsébet (1929. november – 1976. után) – férje Szabó Ferenc.
    • Botskor Judit (1933. július 3. – 1989.) – férje Száva István (1925-2005).

ÉletpályájaSzerkesztés

Az adatok forrása: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Botskor Lóránt kérdésekre adott válaszai alapján.[1]

  • Iskolai végzettségei: gimnáziumi érettségi, államtudományi doktorátus.
  • A Volksbundnak és SS-nek nem volt tagja.
  • Korábbi szolgálati beosztások:
    • Szárung, 1921. március 8.-1922. május 27.
    • Ráckeve, 1928. augusztus 1.-1932. augusztus 15.
    • Kecskemét, 1932. augusztus 15.-1938. december 1.
    • Siklós, 1938. december 1.-1940. szeptember 1.
    • Esztergom, 1940. szeptember 1.-1942. december 15.
    • Marosvásárhely 1942. december 15.-1944. november 16. 1944. májusában a marosvásárhelyi zsidó táborból 60 bödözujfalusi szombatost, köztük zsidókat is kiszabadított.
    • Budapest 1944. november 16.-1945. március 29.

Fontosabb kitüntetéseiSzerkesztés

  • Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás Ezüstérem, keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét, smaragdzöld szalagon (katonai).
  • III. oszt. Tiszti Katonai Szolgálati jelvény.
  • Erdélyi emlékérem.
  • Sebesültek érme 1 sávval.
  • Károly Csapatkereszt.
  • Bronz vitézségi érem.
  • Háborús emlékérem a piros-fehér-zöld színű hadiérem szalagján, a kardokkal és sisakkal díszítve.
  • Bolgár háborús emlékérem.
  • Osztrák háborús emlékérem karddal.

A Botskor család történeteSzerkesztés

Botskor (csíkdelnei család)
Botskor (csíkdelnei) család címere
Botskor (csíkdelnei) család címere
  • Botskor de Csíkdelne et Csíkszentmárton. [2]134. T. 8. Nemessége ősi székely jogon alapszik. – (1614. évi Bethlen Gábor-féle nemesi összeírás Udvarhely vm. lt.). – Egyik ága címerében a bocskort használja. – Botskor Lászlónak 1789. évben használt c. p. – Gróf Teleki lt. Dipl. oszt. 881.
  • A fontosabb családfa levezetéseket Botskor Lóránt két munkájában összegezte. [3] [4]
  • Az 1500-as években a „cs” (Bocskor) betűt „ch” (Bochkor) és „cz”-vel, (Boczkor illetve Boczykor) 1770-1850 között „ts”-sel, (Botskor) 1850 után „cs”-vel, (Bocskor) vagyis kiejtés szerint írták.
  • Botskor Lóránt többnyire a Botskor nevet használta. A leszármazási igazolásra a születési anyakönyvek és a hiteles periratok szolgáltak.
  • A kapcsolat megteremtése nem volt nehéz, 1755-ig kellett visszamenni, mert minden ág ősét a produktionális per 1755-ig igazolta. Megkönnyítette ezt, hogy Csíkszentmártonban 1709. Csíkdelnén 1717. óta a római katolikus plébánia anyakönyve megvan és a csíkdelnei ág régi iratai 1685-ig visszamenőleg Csíkdelnén Botskor Benedek kutatásai alapján az 1930-as években megkerültek. A Botskor ágak ismert első letelepedési ideje és helye: 1569. Csíkszentmárton és Szeretszeg (jelenleg Tusnád része Hargita megyében), 1575. Csíkszentgyörgy, 1599. Csíkcsekefalva, 1602. Csíkkozmás, 1643. Kászon, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, 1685. Csíkdelne.
  • A Botskorok ősei és számos leszármazottja a családnak Hargita megyében, Csíkszereda környéki falvakban élt és vallásuk katolikus volt. A család eredetének helye tehát Csíkszentmárton, Csíkszékben a nemek és ágak tartozását nem lehet megállapítani, így a Botskor név eredete is ismeretlen, az ősi személynevek közé sorolhatjuk.
  • A monda szerint egy tatár betörés alkalmával a bekerített székely csapat megmenekülését egy Botskor ősnek köszönheti, mert indítványára a bocskorukat fordítva húzták fel, így a lábnyom a tatárokat félrevezette és így az egész székely csapat megmenekült. Így maradt a Botskor név a családra.
  • Az MNL OL-ben található nemességigazolási perirat szerint (lásd J-7 B. perkötet kivonatát) melyet 1754. január 14-én indítottak meg, a család csíkszentmártoni birtokát az első foglalás ősi jogával bírt székely öröksége alapján 1570. óta kimutathatóan bírja, ezért a család időtlen időktől fogva nemességet élvezett. Az új felpereseket a királyi tábla igazi, valóságos Bochkor (Botskor) Márton 1570. március hóban megadományozott őstől származásukat levezető nemeseknek nyilvánítja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ ÁBTL Dosszié jelzete V-98981. Dosszié tárgya Kardos József. Iratévkör: 1939-1947. 2014 novemberében jegyzetelte Dr. Sipos Béla a Botskor Lórántra vonatkozó iratokat az ÁBTL-ben. 1945. november 10. Aláírta Dr. Botskor Lóránt. Az iratokat korábban még senki nem nézte át.
  2. ↑ Magyarország címeres könyve. (Liber armorum Hungariae) Arcanum DVD IV. kötet.
  3. ↑ Dr. Botskor Lóránt: MNL OL P 875 - Botskor család. 1637-1848 pereskönyv, (541/1951.02)
  4. ↑ Dr. Botskor Lóránt: A Csík vármegyei törzsökös székely Bochkor, Botskor, Bocskor család története 1569-1950-ig, OSzK 1958/ 28. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fol. Hung.: 2921.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Homokozó&oldid=22206084”