Wikipédia:Homokozó

Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!

Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Változtatások közzététele” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!

2008-as gazdasági világválsághoz: autóeladások táblázata – tesztSzerkesztés

Észak-amerikai autóeladások, 2008. I-X. hó (a 6 tonna alatti járművekre vonatkozóan)[1]
Gyártók, főbb márkák Eladások (millió darab) Változás 2007. I–X. hóhoz képest
Amerikaiak együtt 5,54  21%
General Motors 2,58  20,4%
Ford 1,69  18,3%
Chrysler 1,27  26,1%
Ázsiaiak együtt 5,26  8,1%
Toyota 1,95  11,5%
Honda 1,27  3,2%
Európaiak együtt 0,76  1,8%
Volkswagen 0,27  1,4%
BMW 0,26  4,8%
  1. Figyelő 46. szám 2008. november 13-19. Forrás: Word's Autoinfo

A magyar halászlé lényege, hogy lényegében magyarSzerkesztés

 
Hungarian blues

A halSzerkesztés

A magyar halászlevet csak pontyból szabad elkészíteni. A többi hal csak kiegészítője lehet, amely javítja a halászlét. A fehér húsú (egyébként drágább) halakat, mint a csukát vagy a süllőt tilos megfőzni, hiszen szétesik a húsuk. A halat nem szabad filézni, szálkának benne kell maradni. Csak így jó, és MAGUNK kell kihorgászni a halat is.[forrás?]

A hagymaSzerkesztés

A halászléhez csak az ún. „öreg” hagyma[pontosabban?] való. Aki igazi halászlevet akar csinálni, az tartogat a 2020-as vöröshagymából, mert a zöldhagyma és a főzőhagyma alkalmatlan erre a célra. Ne próbálkozz még hagymakrémmel és szárított hagymával sem. Magyarország legnevezetesebb hagymatermesztő területe Makó és vidéke, ide kötelező elmenned, hogy jó hagymát kapj.

A paprikaSzerkesztés

A halászlének talán a legfontosabb alkotórésze a paprika. Jó paprikát szinte mindenfelé[pontosabban?] készítenek. Híres paprikatermesztő vidék Szeged, Kalocsa, Bogyiszló, Cece és más városok[pontosabban?] környéke, és ide is el kell menni, hogy jó paprikát kapj.

Kék HoldSzerkesztés

A kék Hold (angolul Blue Moon) azt jelenti, hogy egy adott hónapban kétszer van telihold xd. A Hold színéhez az elnevezésnek nincs köze.[1] Mivel a holdfázisok gyakorlatilag bármely dátumra pontosan kiszámíthatók, meghatározható az is, hogy mikor volt, illetve mikor lesz kék Hold. A számítás során természetesen figyelembe kell venni az időzónákat is.

Kék Holdak Magyarországon
Kék Hold Hónapon belüli első időpont Hónapon belüli második időpont
2023. augusztus augusztus 1., kedd 20:33:26 augusztus 31., csütörtök 3:37:05
2026. május május 1., péntek 19:24:43 május 31., vasárnap 10:46:46
2028. december december 2., szombat 2:41:40 december 31., vasárnap 17:49:45

JegyzetekSzerkesztés

XVIII. sz.-i demográfiai változások MagyarországonSzerkesztés

Magyarország népessége a 18. századbanSzerkesztés

Magyarország népessége a XVIII.sz. elejére a török hódoltság, visszafoglaló háborúk, a Rákóczi szabadságharc és a háborúk következtében létrejött járványoknak (főleg pestisnek) köszönhetően hatalmas mértékben lecsökkent. A népesség csökkenés legnagyobb mértékben a magyar lakta területeket érintette, míg a Kárpátok vonalán és Erdélyben szinte nincs is jelen, vagy legalábbis nem olyan mértékben. Ezzel szemben Észak és Nyugat Európa (Ausztria, Csehország…) népessége jelentős mértékben növekedésnek indult. Magyarország népességének pontos adataival egészen 1787-ig nem találkozunk. Az ez előtti időkből csak kisebb területek lakosságszámát ismerjük, ezek alapján becslik mag a szakemberek az ország létszámát. II. József 1784. július 16-án népszámlálási rendeletet adott ki. A teljes adatsort 1787-ben összesítették. Ezekben az időkben Magyarország átlagos népsűrűsége 1 fő/km2.

Megszűnt a Duna mentén levő aprófalvas településhálózat, helyettük inkább ritkábban elhelyezkedő, nagyobb lélekszámú települések, városok jöttek létre a betelepüléseknek köszönhetően, de ezeket döntő részben nem magyar nemzetiségűek lakták. A betelepüléseknek három fajtáját különböztetjük meg. 1.-A peremvidékekről a centrum felé irányuló belső migráció, 2.-az öntevékeny betelepülés, 3.-a szándékos betelepítés. A betelepülők főként csonka (nemesség és vezető réteg nélküli) társadalmak voltak. Az ország Dél-Keleti része felől románok, az ukrán vidékekről ruszinok, Északról lengyelek, továbbá svábok és horvátok is települtek be.Az ország Déli része felől szerbeket telepítettek be ahol nem sokkal később létrejött a határőrvidék. Ennek következtében különböző nemzetiségekből álló etnikai szigetek, illetve kevert nemzetiségű területek jöttek létre.

A telepesek szabad költözködési joggal rendelkeztek. Adókedvezményeket, földterületeket és sok esetben kész házakat és mezőgazdasági területeket biztosítottak földesuraik számukra. II. József politikai szempontokból fontosnak tartotta a népességnövekedést ezért rendelte el a népszámlálást 1784-ben. A népességnövekedés gyarapította az állam bevételeit, a népszámlálás elősegítette a gazdasági és katonai tervezést, illetve elősegítette a birodalmi rendet. II. Józsefet felvilágosodási eszmék is vezérelték (pld. célja volt a nemesség és a papság megadóztatása…). Magyarország történelmében ez volt a legelső népszámlálás.

A svábok betelepítéséknek két háttérpolitikai irányzata volt. Az egyik Gróf Károlyi Sándortól ered, miszerint a betelepítés fő célja a katolikus vallás elterjesztése (mivel Magyarország ebben az időben protestáns országnak számított, másrészt népesség és az adófizetők számának növelése. A második Kollonich Lipót nevéhez fűződik. Az ő politikája szerint a svábok betelepítésének fő célja az ország elnémetesítése, ami azért fontos, hogy „a forradalomra és nyugtalanságra hajlamos magyar vért a némettel lehessen mérsékelni"(-Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn). Bár az Magyarország a 18. század folyamán benépesült, de súlyos gondot jelentett, hogy a magyarság, saját országában kisebbségnek számított (alig közelítette meg az 50%-ot).

Meleg IstvánSzerkesztés

Meleg István
 
Meleg István
Született 1954
Elhunyt 2001
Szeged
Nemzetisége magyar

Meleg István (Békéssámson, 1954. augusztus 9.Szeged, 2001. december 30.), a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium széles körben elismert kémia tanára

ÉletútjaSzerkesztés

Meleg István 1954. augusztus 9-én született Békéssámsonban. 1978-ban a József Attila Tudományegyetemen kémia–fizika szakos tanári oklevelet kapott. 1980. augusztusától 2001-ig tanított a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban. Megszállottja volt a minőségi tehetséggondozásnak a kémia terén. 42 tanulója jutott be, illetve ért el jelentős eredményeket OKTV-döntőben, és összesen 35 diákja szerepelt az Irinyi János Kémiaverseny döntőjében. Emlékére egykori barátai, kollégái és volt tanítványai létrehozták a Meleg István Alapítvány a Kémia Oktatásáért közhasznú szervezetet.[1][2]

JegyzetekSzerkesztés

[[Kategória:1954-ben született személyek]] [[Kategória:2001-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Magyar kémikusok]]