Vita:Vegetarianizmus

Ez a szócikk témája miatt a Gasztronómiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. március 26.

Gasztronómiával kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Az eleje

Azért írtam a bevezetésbe ezt: Vegetarianizmusnak nevezik azt a táplálkozási gyakorlatot, amely mindenféle állati eredetű táplálékot mellőz az étrendből.; mert nemcsak a húst tagadják meg, hanem minden állatzi eredetű táplálékot. Nem értem miért vetted mégis ki. (Percivale) NCurse _üzenet 2005. november 10., 11:00 (CET)

Az eleje

"Táplálkozási szokás" volt eredetileg írva, ami nem baj, de úgy hiszem, a "gyakorlat" jobb megfogalmazás a kanti bölcsesség miatt. Ezért vettem ki.

POV?

A cikk hangvétele szerintem elfogult a vegetariánusok irányában, és nagyon önérzetesen támadja a nem vegetariánus embereket. Erős átfogalmazásra szorul. - Don golgi 2007. május 30., 18:13 (CEST)

pescatariánus

leven engem ez erdekelt es mint lattam nem linkelt ra a cikk iroja gondoltam atlinkesitem utolagos engedelmetekkel ... talan leirja valaki es elmagyarazza reszletessen - Mohreb

- Barbi észrevétele: Véleményem szerint a szemivegetarianizmus és peszkaterianizmus szemben áll a vegetarianizmus eredeti eszméjével, az erőszakmentességgel. Mindkét változat csak egy mai divatirányzat. Szeretném kérni az admint, hogy ha már felsorolják a vegetarianizmus fajtái között ezeket, akkor ha lehet, jelöljük meg mellettük (a félreértések elkerülése végett), hogy nem valódi vegetarianizmus. Engem, mint egykori következetes (semmilyen állat húsát nem fogyasztó) vegetáriánust, (ma már vegánt) zavar, ha valaki vegának nevezi magát, miközben csirkéket és halakat ölnek meg miatta. -

Kiegészítések

Én személy szerint nem tartom elfogultnak vagy önérzetesen támadónak a szócikket; bár lehet, hogy azóta már módosították, így a problémás tartalomnak nyoma veszett.

Apropó, kiegészítettem "A vegetarianizmus kritikájának kritikája" című szakasszal, amely (érzésem szerint) rávilágít az általános bírálatok néhány általános hiányosságára. Igyekeztem objektív maradni, de kéretik figyelembe venni, hogy ez a szakasz is a "... vegetáriánusok szemszögéből" című részhez tartozik. :)

Emellett a vallásokat tárgyaló "Buddhizmus" szakaszhoz is készítettem egy leírás. Forrást ugyan nem jelöltem meg egyelőre, de ha valakit megnyugtat: magam is buddhista vagyok.

Frissítés: Kiegészítettem az "Ovo-vegetarianizmus" szakaszt is néhány fontos szemponttal és információval. Valamiért nagyon jó ötletnek tűnt belefoglalni a tojás helyettesítésével kapcsolatos információkat, de aztán az imént rájöttem, hogy ez nem a legjobb hely erre, hiszen azokról szól, akik *esznek* tojást. :) Egyelőre meghagytam, hogy ne legyen még egy felesleges módosítás, de tervezem, hogy létrehozok egy külön szakaszt az állati eredetű táplálékok helyettesítésével kapcsolatban; főleg azért, mert növényi tejből nagyon sokfélét lehet készíteni/említeni.

Egy olyan ötletem is akadt, hogy ha "A vegetarianizmus fontosabb érvei és okai vegetáriánusok szemszögéből" rész tartalmát kifogásolja valaki, akkor a módosítás helyett létrehozhatna egy ezzel ellentétes tartalmú részt (például "A vegetarianizmus kritikája" címmel) - így szembeállíthatnánk egymással az érveket.

Akheron, 2008.01.26.

Propaganda és logikátlanságok halmaza a cikkben

Az egész cikk hemzseg az ellentmondásoktól, propagandisztikus elemektől. Kigyűjtöm ide őket.– Talmann ^vita 2008. július 14., 01:20 (CEST)

• A vegyes táplálkozásúak és a vegetáriánusok között egyaránt széles körben elterjedt hit szerint az emberiség kezdetén – annak aranykorában – fajunk szigorúan erőszakmentes életet élt. Ebben az utópiában a vadászat, állattenyésztés és húsevés, illetőleg a mezőgazdasági munka ismeretlen és szükségtelen volt, mivel a föld bőségesen szolgált eleséggel minden élőlénynek. Ezt a mítoszt mások mellett feljegyezte Hésziodosz (Munkák és napok, 109.), Platón (Politikosz / Az államférfi, 271-2) és a híres római költő, Ovidius (Átváltozások, 1,89) is. Ovidius emellett nagyra értékelte az erőszakmentesség általános, pitagoraszi ideáját (Átváltozások, 15,72).

• "Az egyik legjellemzőbb nézőpont szerint a jelenlegi modern társadalmak egyáltalában nem szorulnak rá az állatok húsára." - nem a társadalom eszik húst, hanem az egyes ember.

• Elmondható, hogy ha a társadalmak néhány száz évvel ezelőtt véget vetettek volna a húsfogyasztásnak – ahogyan véget vetettek a legális rabszolgaságnak és a rasszizmusnak is

• Konzekvenciaként elmondható, hogy a húsmentes étrend – társadalmi terjedelemben és hosszabb távlatokban gondolkodva –, egyáltalában nem gyakorol különbséget az emberélet minőségére. Minden további nélkül megvalósítható volna, ha nem állnának ellen a húsfogyasztásban érdekeltséget látó, pillanatnyi önérdekkel azonosuló csoportok és személyek.

• E nézőpont konzekvenciája, hogy a nagyipari hústermelés az emberi tudatlanság és nemtörődömség következménye, és mint ilyen, rossz fényt vet az emberi faj értelmi és érzelmi intelligenciája.

• Részlet Magyarország állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényéből[2], mely a vegetáriánusok és állatvédő szervezetek álláspontja szerint minden tekintetben helytálló a haszonállatok viszonylatában is. (ki mondta, hogy nem?)

• A vegetáriánusok, állatvédők és állatvédelmi szervezetek jellemző álláspontja, hogy az állattartás nagyüzemi módozatával, a nagyüzemi állattartásból származó húsokkal és a húsfogyasztás jelen mértékével kapcsolatban széles körben tapasztalható elfogadó magatartás elsősorban vagy kizárólagosan az állampolgárok ez irányú tájékozatlanságára vezethető vissza.

• Videó az állattelepekről, angol nyelvű kommentárral – erős idegzetűeknek)

• Az Európai Unióban jelenleg annyi húst fogyasztunk, aminek az előállítása nem fedezhető helyi erőforrásokból; az állatok hízlalásához szükséges takarmány előállítása az Unió alapterületénél hétszer nagyobb területet igényel.

• 0,2 kg marhahús előállításához 25 000 liter vízre van szükség, míg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2004-es jelentése szerint egy cipóhoz szükséges liszt előállítása 550 liter vizet igényel

• A Föld teljes felszínének harmadát és az összes mezőgazdasági művelésre alkalmas terület 2/3-át használja az állattartás.

• A vegetarianizmus kritikájának kritikája - mellesleg a cikben egy szó sincs a "kritikáról"

• Példa a vegák állatvédelmére: A vegetáriánusok a kutya- és macskaügyek eltökélt segítői

A vegetáriánus közösségeket jellemzően megosztja a húsevő háziállatok védelmének kérdése. Sok következetes vegetáriánus számára a vegetarianizmus nem elsősorban azt jelenti, hogy mellőzi a húsfogyasztást, hanem sokkal inkább egy általános törekvés arra nézve, hogy az emberi tevékenység következtében minél kevesebb állat szenvedjen. Az ilyen, következetes vegetáriánusok a hobbiból tartott húsevő állatok ellátását közvetlenül az emberi tevékenységhez kötődő környezetterhelésként értékelik', ezért nem érzik feladatuknak, hogy segítsék a kutyák és macskák túlélését – ezen állatok élete számos más állat nagyipari tartását és leölését követeli.' Léteznek érvek, törekvések és eredmények a macskák és kutyák vegetáriánus táplálására vonatkozóan[14] is, de ez a kérdés szintén megosztja a vegetáriánus közösségeket.

• A világ szentírásainak útmutatásai

• Ezt töröltem, de ha valaki röhögni akar, érdemes elolvasni: Kereszténység és zsidó hit

- Egy „nem betű szerinti”, következetes Biblia-értelmezés valamint az apokrif írások (pl. Az Esszénus Béke Evangélium) alapján hihető és következtethető, hogy az isteni rendelést követve Jézus és a korai keresztények is vegetáriánusok voltak (Keresztény vegetáriánusok). - Lev Tolsztoj, Ammon Hennacy, Isaac Bashevis Singer híres képviselői ennek az irányzatnak. - Vajon hogy fér össze ez az értelmezés a következővel: „18. És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek, hogy a mi kívülről megy az emberbe, semmi sem fertőztetheti meg őt? 19. Mert nem a szívébe megy be, hanem a gyomrába; és az árnyékszékre kerül, a mely minden eledelt megtisztít. 20. Monda továbbá: A mi az emberből jő ki, az fertőzteti meg az embert.” – Márk evangéliuma, 7. részből. - A zsidók és a korai keresztények viszont inkább lemondtak a húsról, amikor nem lehetett tudni, hogy az a hús honnan van. Az egyházak pedig böjti időszakokat jelöltek ki, amikor nem volt szabad bizonyos fajta húsokat, tejet, tejtermékeket és tojást fogyasztani. Ezek az előírások azonban mára sokat veszítettek szigorúságukból.

Válasz: Propaganda és logikátlanságok halmaza a cikkben

A kifogásoltak közül az elsőt egy angol szócikkből fordították, változtatások nélkül. Persze ettől még lehet pontatlan. Az érveket tartalmazó szakasz nevéhez korábban hozzá lett fűzve „a vegetáriánusok szemszögéből” szöveg. Egyébként egyetértek azzal, hogy sok javítás ráfér az érvekre, mert rosszul vannak szerkesztve és csoportosítva, és nemigen hivatkoznak forrásanyagra. De ettől függetlenül ezek nem légből kapott propagandaszövegek, hanem filozófusok által is megfogalmazott kérdések. Például az utilitariánus filozófus, Peter Singer széles körben ismert „Practical Ethics” című könyve, illetve az állatjogi mozgalmakat elindító „Animal Liberation” című könyv is levezeti mindezt, bevezetve a szpécieszizmus (speciesism) fogalmát, megvilágítva a jelenlegi előítéleteinket és kitérve az egyéni megszokás, illetve a kulturális hatások jelentőségére. Az is egészen nyilvánvaló a vegetarianizmus múltjából, illetve a számos modern tanulmányból, könyvből és állásfoglalásból, hogy az embernek nem szükséges húst ennie; de ezt is enciklopédiához méltó módon kellene megfogalmazni, a rendelkezésre álló forrásokra hivatkozva.

Ami a szócikkben szereplő, környezeti hatásokkal kapcsolatos adatokat illeti, ezek a forrásként megjelölt cikkekből származnak. Szintén nem légből kapottak, bár célszerűbb volna megbízhatóbb forrásból előhalászni őket, például a FAO által készített „Livestock's long shadow” című jelentésből. Tehát, amiket kiemeltél propagandaként és logikátlanságok halmazaként, azok többsége dokumentálva van. Csak ugye, ennek megfelelően kellett volna felépíteni a szócikket. :-) Ha lesz időm, elvégzem a szükséges módosításokat.

(A „Gyakori tévhitek...” szakasz egy az egyben nehezen egyeztethető össze a Wikipédia jellegével; ezzel mindvégig tisztában voltam. Viszont valahol mégiscsak fontos lenne, hogy az érdeklődő képet kapjon a tulajdonképpeni vegetáriánusok gondolkodásáról és életmódjáról. Akárhogy is legyen, megfontolom a szakasz törlését.)

Közben esetleg létre lehetne hozni egy kritikát tartalmazó szakaszt. De erre nyilván nem én vagyok a legalkalmasabb. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Akheron (vitalap | szerkesztései)

Kereszténység – vegetarianizmus

Ehhez abszolút nem tudok hozzászólni, így a szócikkben sem fogok ezzel kapcsolatban szerkeszteni. Viszont érdekességképp megemlítem (hátha olvassa valaki ezt a lapot, aki szeretné ez ügyben a másik oldal álláspontját is megismerni), hogy nemrégiben belefutottam néhány vonatkozó cikkbe, amelyek egy keresztény írótól származnak. Itt olvashatók

Ez a cikk túlságosan elfogult

Vegetarianizmus vagy vegetárizmus?

Minthogy a vegetarian a növényevőt és nem a növényevést jelenti, javaslom, hogy magyarban a vegetárizmus kifejezést használjuk (mint igen sokan teszik). Így nem esnénk a médiák, spermák vagy talibánok hibájába, ahol egyesek szintén fölösleges végződéssel (t.sz. jele) toldják meg az eredetileg már pl. többesben álló főneveket. A vegetárizmus gyakorlója lehet vegetárius (ha valaki kényes a nemek helyes, megkülönböztetésére: nőkre vegetária; a református és reformáta, sofőr és sofőz, masszőr és masszőz mintájára). A vega, már bevett elnevezés változatlanul használható lenne, így is.--Paxfax ^vita 2011. május 19., 10:02 (CEST)

Lásd:Szerkesztő:Alensha/Útmutató Alensha-felidegesítés elkerülésére. És én is vegetáriust szoktam mondani, illetve írni, de a cikkben nem újíthatunk nyelvet. A nemek szerinti megkülönböztetést nem javaslom, mert a mi nyelvünk ezt nem nagyon veszi be. Szalakóta ^vita 2011. július 16., 20:39 (CEST)

Bővítés

A cikket a de:Vegetarismus alapján bővítettem.

Ezúton szeretnék segítséget kérni a kereszténység, és rokon vallásainak kapcsolatáról a vegetarianizmussal. Az ókori Egyiptomról is érdemes lenne írni.

Szalakóta ^vita 2011. július 21., 17:26 (CEST)

Ha jól látom az angol Wikipédiában van még pár apróság. --Nyar94 ^vita 2011. július 21., 21:44 (CEST)

Az angol cikk ortodox keresztényekről szóló szakasza nem megfelelő, ugyanis nekik sem kell vegetárius módon étkezniük böjtben, hiszen fogyaszthatnak halat. Másrészt pedig már elegem van belőle. Szalakóta ^vita 2011. július 23., 20:52 (CEST)

Te tudod. --Nyar94 ^vita 2011. július 23., 22:00 (CEST)

[1], [2] Ezek jók lesznek Egyiptomról? --Nyar94 ^vita 2011. július 23., 22:18 (CEST)

Az ókori Egyiptomról kellene valami. Meg kell kérdezni Alenshát, ő az ókori Egyiptom szakértője. A zsidóságról ELVét, a kereszténységről Bennót, az iszlámról Ogodejt kellene megkérdezni, és megkérni. Mindig el is indulok, csak valahogy nem jön össze. Szalakóta ^vita 2011. július 24., 14:15 (CEST)

Nem értem, miért akarsz segítséget kérni a fenti személyektől. A Gugli jó barát... :-)

Kereszténység: [3]. Érdemes megemlíteni a katolikus vegetáriánus szerzetesrendeket: trappisták (egy része állítólag), karthausiak, karmeliták, kamalduliak, kapucinus apácák.

Zsidó, iszlám: [4]. Nekem nem töltődnek be a linkelt oldalak, de lehet, hogy másnak igen.

Zsidó: [5].

Iszlám: [6] (négy részes), [7].

Kinyírtad a szócikkből a szpécieszizmust (ami nem "speciizmus"), propagandának minősítve, csak egy piros link lett belőle. Ez is lehet egy megoldás, de úgy jobb lenne, ha bekékítenéd, vagyis a törölt tartalmat áttennéd oda, ezáltal létrehozva egy új szócikket.

Ezúton köszönöm a vegetáriánusok meg nem választott képviselőjeként, hogy foglalkozol a cikk fejlesztésével. Én nem tartom etikusnak a Wikipédia támogatását, de ez a szócikk számomra az erkölcsről szól, ezért talán nem olyan nagy bűn, ha besegítek egy kicsit. SirVivor ^vita 2011. augusztus 3., 15:50 (CEST)

A középkori rendek engedélyezték a halevést, de a trappisták valóban vegetariánusok a 17. században indult vegetariánus divat következtében. [8] [9] Szalakóta ^vita 2011. augusztus 6., 14:52 (CEST)

Köszönöm az infót. Nem sikerült bizonyítékot találnom rá, hogy az említett szerzetesrendek tagjai esznek halat.

Ha valamilyen komolyabb megfontolás miatt írod a "vegetáriánus"-t "vegetariánus"-nak, és jónak látod, hogy a szó mindkét formája szerepel a cikkben, nem javítom ki. SirVivor ^vita 2011. augusztus 7., 15:57 (CEST)

Én találtam egy cikket, amiben arról írnak, hogy mivel a szerzetesek nem ettek húst, ezért halgazdaságot üzemeltettek. Éppen ezért, ha azt írják, hogy nem esznek húst, akkor abban nincs benne, hogy nem esznek halat. Ha nem ennének halat sem, akkor azt külön meg kellene említeniük a cikkeknek.

Nyugodtan írd át a szavaimat, nem ragaszkodom hozzá, hogy úgy maradjon, ahogy én használom.

A cikket ez alapján bővítettem: en:Vegetarianism. Szalakóta ^vita 2011. augusztus 12., 19:06 (CEST)

Oké. :-) Most kicsit eltávolodok a témától, talán néhány hét, hónap vagy év múlva még visszatérek rá. Sok sikert Neked az élet minden olyan területén, ami másnak nem árt, és boldog karácsonyt, ha addig nem találkozunk! :-) SirVivor ^vita 2011. augusztus 14., 00:50 (CEST)

kérdés

Kedves Szerkesztok!

Elsosorban erdeklodo vagyok a tema irant es csak masodsorban vitazo! 4-ik eves orvostanhalgato vagyok, igy kerdesem(vitam) alapja tudomanyos jellegu!Orulnek ha kerdesemre valaszt elsosorban orvostol ,biologustol, fiziologustol stb.kapnek ,vagy barki olyantol aki az endokrinologiaval,genetikaval tisztaban van! Hormonhaztartasunk kemiai alapja aminosavak es szteroidok.Az idegrendszer es a hormonrendszer egymassal szoros kapcsolatban van,ha az egyikben zavar tamad azt rogton megerzi a masik! Vannak olyan hormonok pl.osztorgen amelyek befolyasoljak a hormonszallito feherjek termeleset a majban.pl.az osztrogen fokozza a szintezist.Ekkor viszont kevesebb lesz a szabadon keringo barmely mas hormon szint a verben,tehat kevesebb az aktiv hormon.En viszont ugy gondolom,ha feherje hiany van,akkor tobb lesz a szabadon keringo aktiv hormon szint,aminek hatasara az egesz endokrin tengely eltolodik.Pl.Magas osztrogen szint hatasara ,de normalis feherje bevitel mellett a pajzsmirigymormonszint csokken a periferian,tehat faradtsag ,elhizas jelentkezik.Feherje hiany mellett viszont tobb lesz az aktiv pajzsmirigyhormonszint a verben, tehat tobb energia szabadul fel.A cortizol hormonnal viszont mas lenne a helyzet,ha tobb lesz az aktiv forma,akkor az illetonek nagyon rosszul kene ereznie magat.Idegesnek,ingerlekenynek kene lennie.A magas cortizol szint meg beleszol a so es vizhaztartasba,valamint a nyirokszovet involucioja kovetkezik be,aminek hatasara betegsegekkel szemben fogekonyabbnak kene lenni.Nok eseteben pedig ,nem tudom mi lesz a tesztoszteronnal,mert ha abbol is tobb lesz, akkor az mar nagyon rossz.Szoval elmeletem szerint itt mindennek meg kene(kell?) zavarodnia.Es akkor meg megkerdezem hogyha esetleg tobb a szabad osztrogen szint a verben, akkor nem pont hogy magasabb kene legyen a mellrak elofordulasanak a valoszinusege?Megkerdem meg,hogy mi van ezeknek az embereknek a pszichejukkel,ha pl a testmozgast kihagyjak? Ez utobbi, ugye koztudott, hogy noveli az endorfin(boldogsaghormon)szintet a verben. Genetikaval kapcsolatos kerdesem ,hogy az esszencialis aminosavakhoz tartozik a metionin,ez ugye minden egyes transzkripcio kezdo aminosavja.Mi tortenik ha ez nincs ?Nincs sejtosztodas,nincs feherje szintezis, hiba keletkezik?Akkor nem kene nagyobb legyen a rak kialakulasanak a gyakorisaga?Bar,ha jol belegondolok az ember nem megfelelo kiserleti alany ,hogy erre igazan valaszt tudjunk kapni! Feherje hiany eseten a sebek ,muteti hegek sokkal lassabban gyogyulnak.Mi tortenik egy vegetarianussal ha pl.baleset eri es surgosen meg kell muteni?A muteti heg mikor gyogyul be? Nagyon szeretnek valaszt kapni kerdesemre,mert mint mondtam elsosorban erdeklodo vagyok!Orulnek neki ha kerdeseimet vegetarianus endokrinologus es/vagy vegetarianus genetikus tudna megvalaszolni! Lehetseges-e hogy valaszomra esetleg Czeizler Endretol,Beki Laszlotol,Domjan Laszlotol Kapjak?

    Toronto,
  oktober 20,2005                                                                        Csilla

Kedves Csilla!

Először is üdvözöllek a Wikipédiában! Másodszor egyszerűbbé tenné a párbeszédet, ha bejelentkeznél. Én itt, Debrecenben vagyok harmadéves orvostanhallgató, és mellesleg mióta az eszemet tudom, genetikusnak készülök. :)) Ha nem haragszol meg, akkor pontonként próbálnék válaszolni elég bonyolult és szerteágazó válaszokat igénylő kérdéseidre. Nem vagyok endokrinológus, de az élettan szigorlatomon túl, azért még képben vagyok a témával kapcsolatban, a genetikai kérdések pedig egyenesen felvillanyoznak. :) Szóval

• Én inkább azt mondanám, h a hormonháztartásunk alapját a hormonok, szteroidok, szterolszármazékok képezik, de persze szerepet játszanak benne, sőt maguk a hormonok is lehetnek aminosav, polipeptid származékok és egyéb felépítésű vegyületek. De az aminosavak magukban nem kulcsfontosságúak a hormonháztartást nézve.
• Az endokrinológiai jellegű kérdésedhez annyit, hogy a dolgok messze nem ilyen egyszerűek. Az endokrin-hipofízis tengely a legbonyolultabb egymásra ható rendszer az emberi szervezetben. Ezért nem úgy működik (éppen ezért ilyen bonyolult), hogy ha egy tényező kiesik, akkor majd a másik is. Ezért javaslom, h ebben a tekintetben ne gondolj a hormonháztartásra úgy, mint egy lineáris rendszerre. Ez bizony jóval összetettebb. A fehérje háztatrást pedig elsősorban nem a hormonrendszer, hanem az anyagcsere korrigálja.
• Említetted példaként az ösztrogént. Hogy annak magas szintje nagyobb mellrák előfordulási valószínűséget kellene, h eredményezzen. Ez esetben kérdem én: akkor minden terhes nő mellrák kialakulási kockázata nagyobb? Hiszen a terhesség alatt a magas ösztrogén szint kulcsfontosságú a mell tejcsatornáinak teljes kifejlődéséhez. Tehát nem így működik a dolog, ismétlem magam.
• Az endorfin: nemcsak mozgás okozza, és nemcsak endorfintól lehetsz boldog. Ezek az emberek (mármint a hormonzavarosak) pedig egyébként nagyrészt képesek aktív testmozgásra, de ha nem, ez irányú hiányukat máshogy is pótolhatják.
• Most jön a kedvenc részem: a metionin tényleg a kezdő aminosav, de start kodonként szerepel. Azaz nem 100%, h bekerül a felépítendő fehérjébe. Másrészt, pl. a mitokondriális genomban már nem a metionin, hanem a formil-metionin a kezdő aminosav. Metionint pedig bizony nem képes szintetizálni a szervezet, hiszen esszenciális, kéntartalmú aminosav. De nagyon nehéz azt akár mesterségesen is elérni, h semennyi metionin ne kerüljön a szervezetbe. Másrészt ez nem tumoros, mint inkább vérképzési zavart eredményezne a Homocisztation körforgásban betöltött szerepe miatt.
• Hogy az enzimatikus folyamatokat is tisztába tegyük, a metionin a startkodon (AUG), erről indul a transzláció, így a fehérje N-terminális végére kerül. Azonban nagyrészt lehasítódik a posztranszlációs módosítások következtében!
• A vegetariánusok én tartom, és nekünk is ezt tanítják, hogy az életükkel játszanak. Nagyon sok vegyületet pótol a szervezet, de egyeseket, pl. vérképzésben kulcsfontosságú B12 vitamin, a vegetariánus nem tud felvenni. Amely több év alatt igen komoly betegségekhez vezethet. A műtéti heg, ebben egyetértünk, bár nem vagyok sebész, lassabban gyógyul, de sztem minimális eltérés van a nem vegetariánusok gyógyulási sebességével.
• Nem voltam Czeizel Endre, de vele én is szívesen megismerkednénk, a nyomdokaiba vágyok. :))

Reméltem választ kaptál kérdéseidre, ha bármi egyéb az eszedbe jut, nyugodtan fordulj hozzám, vagy a magyar Wikipédia szerkesztőséghez! :) Üdv NCurse 2005. október 21., 18:28 (CEST)

Kedves Csilla, NCurse, és mindenki, aki hiánybetegségek miatt aggódik!

Biológusként röviden a következőket tudom válaszolni a felmerült kérdésekre. Abból indulsz ki, hogy a vegetáriánus táplálkozás fehérje hiánnyal jár. Ez egyáltalán nem evidens, hiszen a növények is bőven tartalmaznak fehérjét. A WHO által meghatározott napi fehérjebeviteli minimum cca. 30-150 g/fő/nap. Azért adtam meg ilyen tág intervallumot, mert függ a testtömegtől, és az ember tevékenységeitől is. Egy vegetáriánus ember ennél jóval több fehérjét is elfogyaszt egy nap. Itt most a vegánokról, azaz tejet és tojást sem fogyasztókról is beszélek. Növényi fehérjebevitel esetén szükség van a fehérjeminimum meghaladására, mivel az aminosavösszetétel (azaz az esszenciális aminosavak aránya) távolabb áll az ideálistól. De nincs olyan aminosav, amelyre nézve szükségleteinket ne elégíthetnénk ki növényi forrásból. A hormonrendszer felborulására vonatkozó érvelésednek itt kívánom elejét venni. A szteroid hormonok egyensúlyát egyébként ténylegesen felboríthatja az elhízás, a sok hormont megkötő zsírszövet által. A vashiány szintén nem jellemző a vegetáriánusokra. Egyes növények kifejezetten sok vasat tartalmaznak, hem kötésben, a fotoszintetikus és oxidatív elektrontranszport-láncok fehérjéiben. Amit én a vegetáriánus táplálkozásban potenciális veszélyként látok, a B12-vitamin hiánybetegség kialakulása. Ez az egyetlen(!) vitamin, amely csak nehezen pótolható gyümölcsben és zöldségben gazdag, kizárólag növényi táplálkozásból. Az ember kobalamint képes felvenni a táplálékából, de kobinamidból az E. coli baktériumok képesek kobalamint előállítani, amit aztán az ember hasznosít. A vér B12-vitamin-szintjét mérő tesztek hibás eredményeket adnak, amennyiben az alany fogyaszt algákat. Ezekből ugyanis kobalamin analógokat vesz fel az ember, amelyek nem látják el a B12-vitamin anyagcsere funkcióját, de a tesztekkel reagálnak. A B12-vitamint baktériumok képesek szintetizálni, a növényevő állatok beleiben is baktériumok teszik ezt -- így válhatnak ők alkalmassá a kizárólag növényi táplálékon való fennmaradásra. Mivel az emberben nem élnek ilyen csodás baktériumok, vegán emberek számára rendelkezésre állnak B12 vitaminnal dúsított növényi alapú ételek, melyek B12-vitamin tartalma szintén bakteriális eredetű. Ez az emberi B12-vitamin-szükséglet kielégítésének leginkább környezet- és egészségkímélő módja.

Üdv Turei_denes 2010. június 19., 17:36 (CEST)

A B12-vitaminról néhány cikk. SirVivor ^vita 2011. március 7., 15:33 (CET)

Hinduizmus -Krishna-tudat

Feleslegesnek érzem itt a Krishna-tudat "tanait" említeni, különös tekintettel arra, hogy már az alapító mester nyilatkozatának egymást követő két mondatában is ellentmondás van: "egyetlen élőlény elpusztításához sincs jogunk" illetve "egy állat megölése" Azaz kimond egy erős állítást, majd rögtön szűkíti is. Ahogyan a magyarázatot hozzáfűző is. "Természetesen ez betarthatatlan szabály..." Akkor miért kell ideírni? Ráadásul a szakasz egy nem csak Magyarországon jelentéktelen létszámú gyülekezet felesleges vallási reklámja. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sziráki Tamás (vitalap | szerkesztései)

Szia Tamás. Prabhupáda pontatlanul fogalmazott...

A Krisna-hívők, gondolom, azért lettek megemlítve, mert a hindu irányzatok nyugaton élő híveit leginkább ök képviselik, úgy tudom. Létszámukban talán jelentéktelenek, de hatásuk, jelenlétük és társadalmi szerepük szempontjából sokkal kevésbé. Nem véletlenül szerepel a Hairben egy Hare Krishna című szám. :-) Magyarországon tavaly az 1%-os adófelajánlások terén a krisnások, a felajánlók száma szerint a hatodik, a felajánlott összeg alapján pedig a negyedik helyen voltak. Forrás: [10] 91 millát leakasztottak. Egy jelentéktelen létszámú, de nem jelentéktelen szerepű gyülekezet tud ilyet? :-) SirVivor ^vita 2011. október 9., 08:57 (CEST)

Szia SirVivor!

Véleményem szerint rég rossz, ha egy vallás vezetője, fő terjesztője - vagy nevezhetjük akárhogy - a tanok egy fő kérdésében pontatlanul fogalmaz. Mert miért kellene akkor elfogadni, hogy csak ebben az egy dologban fogalmazott pontatlanul? És itt sajnos az sem jó, ha egy "hívő" közvetíti így a dolgot. Ki dönti el és minek alapján, hogy melyik szabály betartható vagy betarthatatlan?

Másrészt: "Ezért tökéletlenek azok az ember alkotta szabályok...", "...saját törvényeket agyalnak ki.">Hogy is van akkor? A saját maguk tisztelte isten(k) által alkotott szabályok betarthatatlanok? s megmagyarázzák? :)

Hogy a Hair-ben miért szerepel, nem tudhatjuk. De biztos nem a széleskörű társadalmi ismertség okán, tekintettel arra, hogy mikor Prabhupáda megalapította az ISKCON-t, a darab már kész volt.

Adófelajánlás: az APEH adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a saját maguk által is csak mintegy 20000-re becsült követők között sokkal nagyobb az elkötelezettség és sokkal magasabb a felajánlások száma (20000-ből 13000), mint bármely más vallási gyülekezetnél. Azaz valami miatt aktívabbak a hívők. De ez nem jelenti, hogy maga az egyház jelentős befolyással bírna társadalom egészére. De ha a Hit Gyülekezetét, a Baptistákat vagy mondjuk a Noé az életért közösséget megnézed, nem hiszem, hogy nagy eltérés lenne a követők/felajánlók arányban. A felajánlott összeg/fő meg csak arról szól, hogy hova járnak jobban keresők. ;)

"a hindu irányzatok nyugaton élő híveit leginkább ők képviselik">No meg az a néhány millió jógatanuló. :) Mondjuk csak a TM.

" Krisna-hívők, gondolom, azért lettek megemlítve">Szerintem meg inkább egy kis ingyenreklám. :)

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sziráki Tamás (vitalap | szerkesztései)

Vedd ki a krisnásokat a szócikkből, ha gondolod, de így kevesebb infó lesz a hinduizmusról. Jó lenne valamivel pótolni... SirVivor ^vita 2011. október 12., 17:51 (CEST)

A Srila Prabhupada által kinyilvánított szabály nem betarthatatlan, ha a szerkesztő jártas lenne a védikus tudásban, akkor belátná ezt. A Védák leírják, hogy semmi sem a miénk, minden Istené. No mármost mi rá vagyunk utalva Istenre, szükséges használnunk az általa teremtett dolgokat. Ezekből egy részt hálából mindig vissza kell ajánlani neki, hogy ne váljunk tolvajokká és ne kelljen szenvednünk Isten tulajdonának jogosulatlan használata miatt. Ezért csinálják a Krisna-hívők azt, hogy a megfelelő vegetáriánus táplálékot fogyasztás előtt felajánlják az Úrnak (Krisnának), és csak utána eszik meg. Így nem követnek el bűnt, sőt még tisztulnak is a meglévő bűnöktől. A húsra ez nem érvényes, nem ajánlható fel, és mivel fel nem ajánlott dolgokat nem használnak a hívők, ezért is tilos a fogyasztása. Vagy például a levegő beszívásával vagy a víz fogyasztásával valóban elpusztítunk különféle mikroorganizmusokat, amik szintén élőlények, ezért ajánlották a Védák még a vaskorszak előtt az öt nagy áldozat elvégzését, a mai vaskorszakban pedig a Hare Krishna mantra éneklését, amely megszabadít minden bűnös visszahatástól. Ennyi az egész. Bevallom, én is Krisna-hívő vagyok, de ha nem lennék az, akkor is leírtam volna a fentieket. Ezek olyan dolgok, hogy az is köteles belátni őket, aki nincsen benne, és nincs szó semmiféle részrehajlásról, szubjektív véleményről. A védikus tudásnál objektívabb forrás aligha létezik. Isten nem azért hozta létre ezt a tudásrendszert, hogy egyeseknek kedvezzen, másoknak pedig hátrányt okozzon. Ezt vegyétek nyugodtan axiómának, vagyis olyannak, amivel nem lehet ellenkezni. De az emberi kitalációk csak zavart keltenek, mert nem erre a tökéletes tudásra épülnek. Nem érdekel bennünket sem a faj, sem a nem, sem a nemzetiség, bőrszín, születéstől követett vallás, mi mindig olyan dolgokat hirdetünk, amelyek megkülönböztetés nélkül mindenkire érvényesek és mindenhol, minden korban alkalmazhatók, mindezt az emberiség felemeléséért, mert most nagyon mélyen vagyunk a tudatlanságban, és van még lejjebb is... Jóakarattal: Joseyfalmouth (Megjegyzés: a cikk amúgy jól és alaposan van megírva)

Haszonhúzás

"Egyes vallások és irányzatok elvei és táplálkozási szabályai támogatják a vegetarianizmust, mint a janzenizmus és egyes hindu irányzatok, vagy amik hasznot húznak a vegetarianizmus terjedéséből, mint például a buddhizmus." ([11])

Minden vegetáriánus vallási irányzat hasznot húzhat a vegetarianizmus terjedéséből. Nem értem, miért kell a buddhizmust kiemelni. És ez a megfogalmazás így pejoratív jellegűnek is tűnik. Akkor látnám indokoltnak, ha a saját szakaszában bizonyítva, részletezve lenne, hogyan húz ebből hasznot, és ez miért tudatosabb vagy nagyobb mértékű, mint más irányzatoknál. SirVivor ^vita 2011. október 30., 00:36 (CEST)

A haszonhúzás törölhető, a buddhizmus a mondat első felébe beírható. Szalakóta ^vita 2011. november 14., 18:55 (CET)

Fejlett országokban - nálunk is - (bár az előbbi minősítés kétségtelenül vitatható), ez bizony több mint divat: üzlet. Mégpedig a gyógyszerüzletnél is durvább. Ott tetszene üzletelni vele, ahol a Kwashiorkor a divat. Nem kellene a vallásokat belekeverni, bár nagyon sok vallásnak vannak étkezési megkötései, de ezek nem modern tudományos alapon, hanem történelmi tapasztalatokból okulva alakultak ki. (pl. nagyon is érthető a disznóhús fogyasztásának tiltása, mert az akkoriban rengeteg súlyos, sőt gyorsan halálhoz vezető betegségt terjesztett. (pl. trichinosis) Az élet minden részletét szabályozni kívánó vallások előírásaiba ezek nagyon könnyen beépültek. A régi nagy vallások (nem az újabb business-vallásokra gondolok) előírásai a tiltások ellenére is teljes mértékben alkalmazkodtak az ember vegyes táplálkozásához. Kétségtelen fennmaradtak az adott korokban fontos, ma már elavult előírások is.) Ma is vannak a törvényeket is megszabó vallások! A diéta, a megfelelő étrend igenis mindig nagy szerepet játszott és játszik a "hivatalos" orvoslásban is. (Az ókortól vagy a kínai orvoslásban még korábbról kezdve.) Ezeket azonban adekvátan kell használni. A szigorú vegetáriánus, paleolit stb. diétáknak csak divatja van, indokoltsága (üzleten kívül) nincs. (Kivétel a tejtermkek és tojás fogysztását megengedő vegetarianizmus, ami lényegében komplett tápanyagbevitelt jelent, valamint az ún. 90 napos diéta, amit ha nem visznek túlzásba, lényegében csak egy odafigyeléssel történő táplálkozás, valamint minden, orvos által előírt és ellenőrzött diéta (májbetegek, vesebetegek, cukorbetegek, lisztérzékenyek, tejfehérjeérzékenyek stb.) Az erőltetett - orvosi ellenőrzés nélküli - fogyókúrák kifejezetten károsak.) Az egészséges és mértéktartó, életkorhoz alkalmazkodó táplálkozás ettől függetlenül mindenkinek fontos, a gyermekek fejlődéséhez pedig elengedhetetlen. (Napsugárból nem lehet ilyen módon táplálkozni. Az ilyen életekt követelő baromságokat, meg pl. a véradás tiltását nagyon büntetni kellene. Az OK, hogy ő napsugarat eszik, a másik csapat meg nem kíván más vért, az az ő élete, de a gyereke életével senki se játszadozzon!) Egyébként főleg a terjedelem és az irodalomjegzék azt sugallja nekem, hogy ez valami másnyelvű wikipéia cikkének fordítása, amit talán fel lehetne tüntetni, de ha a szerző úgy véli, tett hozzá annyit, hogy ez már egy másik cikk, ezt nem firtatom. A cikk jó, ha ekkora vitát tudott kiváltani, és szerintem ebben a témában mindig is lehet jókora vitát kiváltó cikket produkálni, azaz én javasolnám levenni a sablont. (Egyetértés ugyanis, még részletkérdésekben sem igen lesz.) Üdvözlettel:Lji1942^vita 2013. június 9., 18:24 (CEST)

Lji1942vita 2013. június 9., 15:55 (CEST)