Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov

szovjet űrhajós

Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov (orosz betűkkel: Владимир Александрович Джанибеков), született Vlagyimir Alekszandrovics Kriszin (Владимир Александрович Крысин; Iskandar, Üzbegisztán, 1942. május 13.) szovjet űrhajós.

Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov
Született1942. május 13. (81 éves)[1]
Iskandar
Állampolgársága
Foglalkozása
  • pilóta
  • űrhajós
  • politikus
  • festőművész
  • bélyegtervező
Iskolái
  • Szentpétervári Állami Egyetem
  • Tashkent Suvorov Military School (–1960)
  • Yeysk Higher Military Aviation Institute (–1965)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vlagyimir Dzsanyibekov (balra) egy 1979-es szovjet bélyegen

Életpálya szerkesztés

Vlagyimir Kriszin[2] néven született. A Dzsanyibekov nevet a felesége tiszteletére, annak családi neve után vette fel. Előbb a taskenti Szuvorov Katonai Szakiskolát végezte el, utána 1960-ban a Leningrádi Állami Egyetem Fizika Tanszékén tanult egy évig, majd 1961-ben Jejszki Felsőfokú Katonai Pilótaképző Szakiskola hallgatója lett. 1965-től mérnök-repülőtiszt. 1968 és 1970 között repülőoktató volt a Szovjet Légierőnél. 1970. április 27-től kapott űrhajós kiképzést. 145 napot, 15 órát és 56 percet töltött a világűrben. 1986. június 24-én kilépett az űrhajósok kötelékéből. Az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja volt 1985–1990 között.

Űrrepülések szerkesztés

Kitüntetései szerkesztés

Ötször kapta meg a Lenin-rendet, kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést, egy alkalommal a Vörös csillag érdemrendet. Pályafutásának elismeréseként mongol és francia kitüntetésekben részesült. Tiszteletbeli polgár Kalugában (Jurij Gagarin szülővárosában, Cserkesszkben, Arkalikban (Kazahsztán) és Houstonban (Amerika).

Nevét viseli szerkesztés

A 3170-es kisbolygót nevezték el róla.

Ugyancsak róla nevezték el Dzsanyibekov-effektusnak az a kinematikai jelenséget, amelyet egyik űrrepülése során neki sikerült először megfigyelnie. A súlytalanság állapotában egy forgó és haladó mozgást végző test forgástengelye periodikusan irányt változtat. A jelenségre klasszikus mechanikai magyarázat létezik, ld. teniszütő-elmélet (Tennis Racket Theorem).[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Джанибеков Владимир Александрович, 2015. szeptember 27.
  2. A Kriszin név az orosz krisza, patkány szóhoz kapcsolódik https://www.analizfamilii.ru/Krysin/proishozhdenie.html?familiya=%CA%F0%FB%F1%E8%ED, más forrás szerint nincs köze a patkányhoz, a Kriszja (vagy Krisza) személynévből ered http://www.ufolog.ru/names/order/Крысин Archiválva 2020. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. David Morin: Introduction to Classical Mechanics: With Problems and Solutions

Források szerkesztés

További információk szerkesztés