Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov
Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov (orosz betűkkel: Владимир Александрович Джанибеков), született Vlagyimir Alekszandrovics Kriszin (Владимир Александрович Крысин; Iskandar, Üzbegisztán, 1942. május 13.) szovjet űrhajós.
Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov | |
Született | 1942. május 13. (82 éves)[1] Iskandar |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpálya
szerkesztésVlagyimir Kriszin[2] néven született. A Dzsanyibekov nevet a felesége tiszteletére, annak családi neve után vette fel. Előbb a taskenti Szuvorov Katonai Szakiskolát végezte el, utána 1960-ban a Leningrádi Állami Egyetem Fizika Tanszékén tanult egy évig, majd 1961-ben Jejszki Felsőfokú Katonai Pilótaképző Szakiskola hallgatója lett. 1965-től mérnök-repülőtiszt. 1968 és 1970 között repülőoktató volt a Szovjet Légierőnél. 1970. április 27-től kapott űrhajós kiképzést. 145 napot, 15 órát és 56 percet töltött a világűrben. 1986. június 24-én kilépett az űrhajósok kötelékéből. Az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja volt 1985–1990 között.
Űrrepülések
szerkesztés- 1975-ös Szojuz–Apollo 3. közös űrrepülés tartalék pilótája
- 1978-ban a Szojuz–27 parancsnoka, a Szaljut–6 űrállomásra, a Szojuz–26 űrhajó parancsnokaként tért vissza a Földre
- 1980-ban a Szojuz–36 űrrepülés tartalék parancsnoka
- 1981-ben a Szojuz–39 parancsnoka
- 1982-ben a Szojuz T–6 parancsnoka
- 1984-ben a Szojuz T–12 parancsnoka
- 1985-ben a Szojuz T–13 parancsnoka
Kitüntetései
szerkesztésÖtször kapta meg a Lenin-rendet, kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést, egy alkalommal a Vörös csillag érdemrendet. Pályafutásának elismeréseként mongol és francia kitüntetésekben részesült. Tiszteletbeli polgár Kalugában (Jurij Gagarin szülővárosában, Cserkesszkben, Arkalikban (Kazahsztán) és Houstonban (Amerika).
Nevét viseli
szerkesztésA 3170-es kisbolygót nevezték el róla.
Ugyancsak róla nevezték el Dzsanyibekov-effektusnak az a kinematikai jelenséget, amelyet egyik űrrepülése során neki sikerült először megfigyelnie. A súlytalanság állapotában egy forgó és haladó mozgást végző test forgástengelye periodikusan irányt változtat. A jelenségre klasszikus mechanikai magyarázat létezik, ld. teniszütő-elmélet (Tennis Racket Theorem).[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Джанибеков Владимир Александрович, 2015. szeptember 27.
- ↑ A Kriszin név az orosz krisza, patkány szóhoz kapcsolódik https://www.analizfamilii.ru/Krysin/proishozhdenie.html?familiya=%CA%F0%FB%F1%E8%ED, más forrás szerint nincs köze a patkányhoz, a Kriszja (vagy Krisza) személynévből ered http://www.ufolog.ru/names/order/Крысин Archiválva 2020. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ David Morin: Introduction to Classical Mechanics: With Problems and Solutions
Források
szerkesztés- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
További információk
szerkesztés- Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov. www.spacefacts.de. spacefacts.de (Hozzáférés: 2012. április 8.)
- Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov. www.astronautix.com. astronautix.com (Hozzáférés: 2012. április 8.)
- A Dzsanyibekov-effektus bemutatása a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén