Vordernberg osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 1030 lakosa volt.

Vordernberg
1994 083-2 Tiefblick nach Vordernberg.JPG
Vordernberg címere
Vordernberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leobeni járás
Irányítószám 8794
Körzethívószám 03849
Forgalmi rendszám LN
Népesség
Teljes népesség1045 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság820 m
Terület27,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vordernberg (Ausztria)
Vordernberg
Vordernberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 29′ 17″, k. h. 14° 59′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 17″, k. h. 14° 59′ 36″
Vordernberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vordernberg témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Vordernberg a Leobeni járásban
 
A múzeummá átalakított volt IV. vasmű
 
A városháza

Vordernberg Felső-Stájerországban fekszik, a Präbichl-hágónál, a Vordernbergerbach folyó mentén, amely elválasztja az Eisenerzi-Alpokat és a Hochschwab-csoport hegyeit. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Almhäuser, Friedauwerk, Handlalm, Präbichl, Sankt Laurenti, Vordernberg, Wegscheid.

A környező önkormányzatok: délre Trofaiach, északnyugatra Eisenerz, északkeletre Tragöß.

TörténeteSzerkesztés

Vordernberg szinte egész története a közeli Erzbergen, Ausztria legnagyobb vasércbányájában kitermelt vasérc feldolgozásához kapcsolódik. A vaskohászat első nyomai az időszámítás utáni első évezred végéről származnak. A 13. századtól az egyre nagyobb kohók fújtatóinak működtetésére már a Vordernerbach sodrával forgatott vízkerekeket használtak. Ekkor az egész hegy környéke egyetlen adminisztratív egységet alkotott Aerze néven, de röviddel később hercegi utasításra a hegy egy adott pontjánál 1186 méteren) magasabban bányászott érc Vordernbergnek, az alatt kiterelt pedig Innerbergnek (a mai Eisenerznek) jutott. A két település végleges elválasztására 1453-ban került sor, amikor III. Frigyes császár Vordernbergnek mezővárosi jogot és címert adományozott. Egy 14. századi hercegi parancs értelmében a vordernbergiek a nyersvasat csak Leoben polgárainak adhatták el, amelynek ipara alapvetően a vastermékek (fegyverek, szerszámok, szögek, stb.) előállításán alapult. Korábban a vas jelentős részét Itáliába, főleg Velencébe exportálták.

1750 körül a korábbi faszénnel működő, egyszerű kohókat felváltották az új típusú, nagyobb hőmérsékletű vasolvasztók, amelyek a korábbi kovácsoltvas helyett öntöttvasat is képesek voltak előállítani. Ebben az időben 108 kohómunkás és kovács, 379 bányász és földműves, 110 érc- és vasszállító és 251 favágó és szénégető élt a városban. 1806-ig Vordernbergben volt a bányakapitányság székhelye.

1840-ben János főherceg kezdeményezésére Vordernbergben bányászati és kohászati főiskola nyílt, amely 1849-ben Leobenbe költözött (ma Bányászati és Kohászati Egyetem). 1872-ben megnyílt a Leoben-Vordernberg vasútvonal, amelyet 1891-re meghosszabbítottak Eisenerzig. Szintén 1891-ben a Leoben melletti Donawitzben megkezdte működését az első koksszal dolgozó nagyolvasztó, mely jóval hatékonyabban állította elő a vasat az ércből, mint a még mindig faszénnel működtetett vordernbergi kohók. Ez a helyi vasipar végét jelentette, 1922-re az utolsó kohó is bezárt.

1945-ben a második világháború végén a nácik több mint 200 magyar zsidót gyilkoltak meg Präbichlben, Vordernberg és Eisenerz határán.

1986-ban az eisenbergi vasércet nem szállították többé a Präbichl-hágón át Donawitzbe és felszámolták a korábbi vasutat is. 1991 óta nyaranta nosztalgiavasút jár Vordernberg és Eisenerz között. 2012-ben kezdeményezték, hogy Gai, Hafning és Vorndernberg csatlakozzon Trofaiach város önkormányzatához. Míg az első két település népszavazáson megszavazta az egyesülést, Vorndernberg nagy többséggel, 82%-kal elvetette azt.

LakosságSzerkesztés

 
A Mária mennybemenetele-templom és temetője
 
Az erzbergi hegyi vasút régi mozdonya a Vordernberg Markt állomáson

A vordernbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 1030 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 3118 fővel, azóta - különösen az 1960-as évek óta - a népesség erősen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 88,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 5% egyéb országok polgára (utóbbi a 2010 óta működő menekültszálló miatt). 2001-ben a lakosok 68,4%-a római katolikusnak, 5,6% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 23,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a múzeummá átalakított valamikori IV-es vasmű. A klasszicista stílusban 1846-ban épített üzem faszénnel működött és jelentős ipartörténeti emlék.
  • a Lehrfrischhütte eredetileg a bányászati főiskolához tartozott, ma a vasfeldolgozás korabeli technikáját bemutató múzeum.
  • a Raithaus eredetileg a kohómesterek közösségi háza volt, ma a Bányatörténeti Társaság központja található itt.
  • a vordernbergi toronnyal ellátott városházája eredetileg a Schachner-családé volt. Stukkómennyezete 1720-ból való.
  • a Meranhaus mai formájában 1684-ben készült el. A 19. században János főherceg birtokában volt.
  • a Mária mennybemenetele-plébániatemplom a 15. században épült
  • a Szent Lőrinc-templom 1465-ben épült késő gótikus stílusban.

Híres vordernbergiekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vordernberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  • Georg Goeth: Vordernberg in der neuesten Zeit oder geschichtlichen Darstellung der Radgewerken. Nebst einer Einleitung die Beschreibung des Berg- und Hüttenbetriebs zu Vordernberg enthaltend. Verlag J. G. Heubner, Wien 1839
  • F. Schönauer: Vordernberg in Steiermark einst und jetzt. Ein Beitrag zur steirischen Volks- und Heimatkunde (Teil 1/3). In: Oesterreichische Gebirgs- und Volks-Trachten-Zeitung. Offizielles Organ des 1. Oesterr(eichischen) Reichsverbandes für Alpine, Volks-, Gebirgs-Trachten- u(nd) Schuhplattler-Vereine, Nr. 7/1922 (V. Jahrgang), 15. Juli 1922, S. 1 f.
  • Gerhard Deissl: Die Vordernberger Radmeisterkommunität von den Anfängen bis zu den josefinischen Reformen. Darstellung einer Organisationsform im steirischen Montanwesen. Bergbau, Hüttenwesen, Verkehr, Pfennwerthandel und Vertriebswege des Eisens. Dissertation, Universität Graz, Graz 2009.
  • A település honlapja
  • 61118 – Vordernberg. Statistik Austria
  •   A Wikimédia Commons tartalmaz Vordernberg témájú kategóriát.