A Voszhod–2 kétszemélyes, zsilipkamrával felszerelt űrhajó, a Voszhod-program második (egyben utolsó) emberes repülése.

Voszhod–2
Voszhod-program
Repülésadatok
OrszágSzovjetunió
ŰrügynökségSzovjet űrprogram
HívójelАлмаз (Almaz)
Személyzet2 fő
HordozórakétaR7
NSSDC ID1965-022A
A repülés paraméterei
Start1965. március 18.
07:00 UTC
StarthelyBajkonur
Keringések száma17
Földet érés
ideje1965. március 19.
09:02 UTC
helye59°37′ É 55°28′ K
Időtartam1 nap 2 óra 2 perc 17 mp
Űrhajó tömege5682 kg
Pálya
Perigeum167 km
Apogeum475 km
Pályahajlás
Föld körül64,8°
Periódus
Föld körül90,9 perc
Előző repülés
Következő repülés
Voszhod–1
Szojuz–1
A Wikimédia Commons tartalmaz Voszhod–2 témájú médiaállományokat.
A zsilipkamra és a Berkut űrruha
(a moszkvai űrhajózási múzeumban kiállítva)

Küldetés

szerkesztés

Az űrhajósok a repülés idején a világűrbe való kilépésre alkalmas szkafandert viseltek. Pályára állás után sűrített levegővel felfújták az űrhajó egyik ajtónyílásához csatlakozó, henger alakú zsilipkamrát. Leonov elfoglalta helyét a zsilipkamrában, majd levegővel feltöltötte űrruháját, rögzítette a köldökzsinórt. A levegő kieresztése után Beljajev kinyitotta a világűrbe vezető ajtót. Leonov a világon elsőként hajtott végre 12 perces űrsétát. A kilépésről, a mozgáselemek gyakorlásáról filmfelvételt készítettek. Leonov leszerelte a filmfelvevőt, majd a fordított irányú műveletekkel visszatért az űrhajóba.

Az űrruhát a belső nyomás "felfújta", és a zsilipkamrába történő visszatérés csak az űrruhában található levegő nagy részének kiengedésével valósulhatott meg. Visszatérése után az űrhajó kabinjából szivárogni kezdett a levegő, a sorozatos meghibásodások miatt kézi vezérléssel indították el a leszállási műveletet. Az űrkutatás történetének első kézi vezérlésű leszállása sikeres volt. A kijelölt leszállási körzettől több száz kilométerre, Perm város közelében érkeztek vissza a Földre. A földet érés mély hóban, erdőben történt. A kutatóhelikopter csak 2,5 óra múlva, 13:00 UT-kor találta meg őket, és jelentette, hogy élnek és jól vannak (az űrhajósok tüzet gyújtottak és az ejtőernyőjük is jól látható volt). A helikopter azonban az erdő miatt nem tudott leszállni. Végül 17:00 UT-kor szállt le a mentőhelikopter a kapszulától több kilométerre. A gyalogos keresés csak másnap reggel 05:00 UT-kor kezdődött meg, a legénységnek addig helikopterről dobtak le meleg ruhát és ellátmányt.

Az utólagos vizsgálat annyi tervezési problémát tárt fel, hogy a program további repüléseit törölték.

Személyzet

szerkesztés

Tartalék személyzet

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Elődje:
Voszhod–1

Voszhod-program
1964-1965

Utódja:
Szojuz–1