Vrtlinska
Vrtlinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
| Vrtlinska | |
 | |
| Vrtlinska látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 128 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 16° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 16° 36′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrtlinska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovártól légvonalban 30, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délre, Pobjenik és Andigola között, a Monoszlói-hegység lejtőin, a Vrtlinski-patak mentén fekszik.
Története szerkesztés
Vrtlinska település már középkorban is létezett, Szűz Mária plébániájának első írásos említése 1429-ből származik „de Varclin” alakban, ugyanekkor említik plébánosát is a Csezmicéről („Chezmiza”, a mai Csázma) származó Nicolaus Tomint. 1501-ben „Werthlyn” néven említik Georgius nevű plébánosával együtt, de szerepel 1507-ben, 1512-ben, 1513-ban, 1517-ben és 1520-ban kelt írásos forrásokban, adóösszeírásokban is. A középkori falu és temploma a török háborúkban, 1552 körül semmisült meg. Ekkor került török kézre és a török uralom több évtizedig tartott. A török kiűzése után 1650 körül újraalapították a közeli Csázma városát, majd sorra népesültek be új lakossággal és katonai személyzettel a környező települések. 1679-ben az egyházi vizitáció már megemlíti a szomszédos Pobjeniket, a következő évben pedig az ottani Szent Péter templomot is. Vrtlinskát az 1701-es vizitáció említi először 25 házzal ami bizonyítja, hogy a település akkor már újra lakott volt. Összeírták az itt lakó családokat, a Posavec, Kalaj, Novačić és más családokat is. Ezek zöme az egykor török megszállás alatti Szlavóniából és Nyugat-Boszniából érkezett. 1740 körül felépítették Szent Ilona tiszteletére szentelt első kápolnájukat. Ez a kápolna nem a mai templom helyén, hanem a település keleti szélén állt. Az 1758-as egyházi vizitáció szerint a kápolnának a főoltár mellett mellékoltárai is voltak. 1771-ben Vrtlinskának 36 háza volt 408 lakossal. 1789-ben megalapították a vrtlinskai plébániát, addig az itteni hívek a csázmai Mária Magdolna plébániához tartoztak.
1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vertlinszka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vertlinzka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Vertlinszka” néven 50 házzal, 289 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. 1860-ban a település a körösi ezred csázmai századához tartozott és már iskolája is működött.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 316, 1910-ben 446 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága (92%) horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 164 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 316 | 305 | 332 | 399 | 434 | 446 | 413 | 441 | 447 | 404 | 312 | 269 | 236 | 214 | 222 | 164 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát[6] a 18. század végén építették barokk stílusban. A falu közepén, kissé kiemelkedő, füves terepen található. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, és keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel, valamint a nyugati homlokzat tengelyében emelkedő harangtoronnyal. Belül csehsüvegboltozatos, övekkel elválasztva, az apszist pedig félkupola fedi. A külső falfelületeket lizénák tagolják, amelyeket neoromán stílusú függőárkádok sora köt össze. Mai formáját az 1864-ben végzett historikus stílusú átépítés után nyerte el. Főoltárán Szent Ilona császárné képe áll karjaiban az általa megtalált szent kereszttel. A plébániához nyolc település, Vrtlinska, Rečica Kriška, Mustafina Klada, Pobjenik, Pavličani, Grabričina, Pobrđani egy része és Andigola tartozik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 733. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2855.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
