Vrtlinska

település Horvátországban

Vrtlinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Vrtlinska
Vrtlinska látképe
Vrtlinska látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43240
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség128 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 16° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 16° 36′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrtlinska témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Belovártól légvonalban 30, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délre, Pobjenik és Andigola között, a Monoszlói-hegység lejtőin, a Vrtlinski-patak mentén fekszik.

Története szerkesztés

Vrtlinska település már középkorban is létezett, Szűz Mária plébániájának első írásos említése 1429-ből származik „de Varclin” alakban, ugyanekkor említik plébánosát is a Csezmicéről („Chezmiza”, a mai Csázma) származó Nicolaus Tomint. 1501-ben „Werthlyn” néven említik Georgius nevű plébánosával együtt, de szerepel 1507-ben, 1512-ben, 1513-ban, 1517-ben és 1520-ban kelt írásos forrásokban, adóösszeírásokban is. A középkori falu és temploma a török háborúkban, 1552 körül semmisült meg. Ekkor került török kézre és a török uralom több évtizedig tartott. A török kiűzése után 1650 körül újraalapították a közeli Csázma városát, majd sorra népesültek be új lakossággal és katonai személyzettel a környező települések. 1679-ben az egyházi vizitáció már megemlíti a szomszédos Pobjeniket, a következő évben pedig az ottani Szent Péter templomot is. Vrtlinskát az 1701-es vizitáció említi először 25 házzal ami bizonyítja, hogy a település akkor már újra lakott volt. Összeírták az itt lakó családokat, a Posavec, Kalaj, Novačić és más családokat is. Ezek zöme az egykor török megszállás alatti Szlavóniából és Nyugat-Boszniából érkezett. 1740 körül felépítették Szent Ilona tiszteletére szentelt első kápolnájukat. Ez a kápolna nem a mai templom helyén, hanem a település keleti szélén állt. Az 1758-as egyházi vizitáció szerint a kápolnának a főoltár mellett mellékoltárai is voltak. 1771-ben Vrtlinskának 36 háza volt 408 lakossal. 1789-ben megalapították a vrtlinskai plébániát, addig az itteni hívek a csázmai Mária Magdolna plébániához tartoztak.

1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vertlinszka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vertlinzka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Vertlinszka” néven 50 házzal, 289 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. 1860-ban a település a körösi ezred csázmai századához tartozott és már iskolája is működött.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 316, 1910-ben 446 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága (92%) horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 164 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
316 305 332 399 434 446 413 441 447 404 312 269 236 214 222 164

Nevezetességei szerkesztés

Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát[6] a 18. század végén építették barokk stílusban. A falu közepén, kissé kiemelkedő, füves terepen található. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval, és keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel, valamint a nyugati homlokzat tengelyében emelkedő harangtoronnyal. Belül csehsüvegboltozatos, övekkel elválasztva, az apszist pedig félkupola fedi. A külső falfelületeket lizénák tagolják, amelyeket neoromán stílusú függőárkádok sora köt össze. Mai formáját az 1864-ben végzett historikus stílusú átépítés után nyerte el. Főoltárán Szent Ilona császárné képe áll karjaiban az általa megtalált szent kereszttel. A plébániához nyolc település, Vrtlinska, Rečica Kriška, Mustafina Klada, Pobjenik, Pavličani, Grabričina, Pobrđani egy része és Andigola tartozik.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés