Widder Salamon

(1880–1951) tanár, héber nyelvész, irodalomtörténész

Widder Salamon (Nyitra, 1880. február 19.Haifa, 1951) tanár, hebraista, irodalomtörténész. Testvére Giszkalay János író, költő.

Widder Salamon
Született1880. február 19.
Nyitra
Elhunyt1951. augusztus 18. (71 évesen)
Haifa
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • hebraista
  • irodalomtörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek)
SablonWikidataSegítség

Widder Sámi és Rozenzweig Sarolta fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol magyar-német szakon nyert tanári oklevelet. 1908-tól a Zsidó Fiúárvaház polgári iskolájában, 1911-ben a budapesti zsidó polgári iskolában tanított. 1919 és 1947 között a Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumának német-magyar tanára volt. Élete utolsó évét Izraelben töltötte. Munkatársa volt a Szombat és a Hitközségi szemle című lapoknak és több külföldi folyóiratnak. Szerkesztetője volt a Magyar zsidó lexikonnak. Összeállította a Kaufmann-gyűjtemény Geniza töredékek költői anyagának teljes tudományos katalógusát, amely ma a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Könyvtárának része. Kiadta belőlük 1941-ben az első héber költő, Jánnáj ismeretlen kompozícióit, s megtalálta benne Mózes ibn Ezra 700 éve elveszettnek hitt költeményét.

Házastársa Rosenbaum Sarolta (1885–?) volt, akit 1912. június 27-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[1]

Lánya Widder Éva (1914–?), akinek férje Lőwinger Albert kereskedő.

  • Csokonai mint nyelvújító (1908)
  • Hákkria haivrith (Héber olvasókönyv két részben, Budapest, 1923)
  • Héber ragozási minták (Budapest, 1923)
  • Praeparációk a haftórákhoz (Budapest, 1928)
  • A héber nyelvújítás (Budapest, 1933)