Főmenü megnyitása

Giszkalay János (Giszkalai János) (eredeti nevén Widder Dávid,[1] névváltozat: Jochánán Gus-Cháláv) (1886. április 3.Haifa, Izrael, 1951. április 4.), romániai magyar nyelvű író, költő, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, könyvkiadó, közéleti személyiség, politikus, a cionizmus egyik legjelentősebb irodalmi képviselője.

Giszkalay János
Élete
Született 1886. április 3.
Elhunyt 1951. április 4. (65 évesen)
Haifa, Izrael
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza, dráma

ÉletrajzaSzerkesztés

Widder Salamon egyetemi tanár, a Magyar zsidó lexikon egyik főmunkatársának a testvére. Widder Dávid, a későbbi Giszkalay János író, Erda néven közölt cikkeket és elbeszéléseket a budapesti felekezeti lapokban. A «Kezet fel az égre, ki férfi, ki bátor» kezdetű, népszerű cionista eskü-dal szerzője. Egy vezércikkben kifejtett állásfoglalása miatt az ügyészség elfogatási parancsot adott ki ellene, amely elől Romániába menekült. Az írói név megválasztása nem véletlen: a galileai, történelmi Giszkalai (Gus Halav-i) János (יוחנן מגוש חלב), az időszámításunk utáni első században végbement első zsidó háború egyik nemzeti hőse. Giszkalay János, az író, 1939-et követően a kilenc évvel később létrejövő Izraelben telepedett le. « Giszkalai János, néhány évvel ezelőtt kiköltözött Palesztinába. Azt mondják, pásztor lett és most Hebron valamelyik völgyében legelteti a juhnyájat », írja róla Ligeti Ernő a Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 esztendő kisebbségi sorsban (Hőskor 1919-1925. fejezet) című, 1941-ben Kolozsváron megjelent kötetben.[2]

Szerkesztői munkásságaSzerkesztés

Az 1918-ban Kolozsváron megalapított Új Kelet című folyóirat (Székely Béla, Kaczér Illés, Újvári Péter, Szabó Imre, Benamy Sándor, Salamon László, Danzig Hillél, stb.) vezetőségi tagjaként tevékenykedett.[3] 1926-ban az Új Kelet főszerkesztője lett. 1934 és 1936 között a Lugoson megjelenő Kézirat című irodalmi és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője volt.

Közéleti, társadalomtörténeti, jogvédelmi, intézményépítői és politikai munkásságaSzerkesztés

Alapító tagként Giszkalay János jelentős szerepet töltött be az 1918-ban megalakult Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség és az erdélyi Zsidó Párt létrehozásában.[3] 1920-ban Knöpfler Bernát orvossal és Weisburg Chaim ügyvéddel együtt megalakítják a kolozsvári Hagibbor Sportegyesületet.

Irodalmi műveiSzerkesztés

RegényekSzerkesztés

  • Akiba csudálatos élete. I-II. kötet. Lugoj Lugos, 1934. Kirjat Széfer. /Sidon nyomda./ 21 cm. I. 207 l.; II. 195 l. (Kirjat Széfer 1-2. könyve.)
  • Bat-Séba engesztelése. Regény. I-II. kötet. Lugoj [Lugos], 1934-1935. Kirjat Széfer. /Sidon nyomda./ 20 cm. I. 1934. 236 l.; II. 1935. 303 l. (Kirjat Széfer 4-5. könyve.)
  • Dávid éneke. I-II. kötet. Lugoj [Lugos], 1936. Kirjat Széfer. [Tip. Temesvarer Zeitung.] 20 cm. I. köt. 175 l.; II. köt. 240 l. (Kirjat Széfer 17-18. könyve.)
  • Támár. Cluj [Kolozsvár], 1924. Kadmia kiad. 168 l., 1 lev. 15 cm. (Giszkalay Könyvek, II.)
  • Támár. Regény. Jönni fog még egy Kippur napja én Istenem. Regény. Lugoj [Lugos], 1935. Kirjat Széfer. 207 l. 20 cm.
  • Vitéz-Benája három Útja. Kis emberek és nagy gyermekek számára írta: --. Rajzolta Kóra Nándor. Cluj [Kolozsvár], 1928. Noár kiadás. /Helikon ny./ 149 l., 1 lev., 4 mell. 23 cm.

ElbeszélésekSzerkesztés

  • Jönni fog még egy Kippur-napja én Istenem. Elbeszélések. Cluj [Kolozsvár], 1925. Kadmia kiad. 166 l., 1 lev. 17 cm.
  • Rókák a romok között. Egy jelenet a nagy regényből, melyet 1800 évvel ezelőtt kezdettek meg. Cluj [Kolozsvár], 1925. Kadmia kiad. 45 l., 1 lev. 15 cm. [Külön zsidó címlappal is.]

VersekSzerkesztés

  • Az Új prófécziák könyvéből. Cluj [Kolozsvár], 1923. Kadmia R. T. 87 l. 24 cm.
  • Gus Chalav látomása. Versek. Cluj [Kolozsvár], 1925. Kadmia kiadás. 141 l., 1 lev. 18 cm.
  • A Hiób dalaiból.(é.n., h. n.)

DrámákSzerkesztés

  • Amikor Dr. Wohlsanger gavottot táncolt. Az igényelt móka három rövid felvonásban. Cluj Kolozsvár, 1929. Al Ha-Mismar kiadás. /Viața Hőnig & Lederer./ 89 l., 1 lev. 16 cm.
  • A Chasmoneus fiuk. Gyermekszínjáték egy felvonásban. Cluj [Kolozsvár], 1929. Al Ha-Mismar kiadás. /Tipografia Naționala S. A./ 34 l. 16 cm.
  • A titok. Kisdráma. /Cluj/ [Kolozsvár], 1922. Kadmia rt. kiad. /Sonnenfeld, Nagyvárad./ 39 l. 17 cm.

MűfordításaiSzerkesztés

  • Heinrich Heine, Confessio judaica. I. kötet. Atta Troll. Egy nyáréji álom. Fordította Giszkalay János, Lugoj [Lugos], 1935. Kirjat Széfer. 143 l. 20 cm.
  • Goldschmidt, Méir Áron, Egy zsidósors. /Regény 3 kötetben. Giszkalay János fordítása./ Cluj [Kolozsvár], 1924. Kadmia kiad. 20 cm. /I. köt./ 169 l.; /II. köt./ 179 l.; /III. köt./ 137 l. (Giszkalay-könyvek. 4-6.)
  • Jákob Bendixen elhibázott élete. (En Jöde) Regény két kötetben. /A fordítás Giszkalay János munkája. Előszót írt hozzá Raffy Ádám./ Lugoj [Lugos], 1935. Kirjat Széfer. 20 cm. I köt. 210 l.; II. köt. 233 l.
  • Hess, Moses, Róma és Jeruzsálem. A végső nemzetiségi kérdés. /A fordítás Giszkalay János munkája./ Lugoj [Lugos], 1937. Kirjat Széfer. /Tip. Huniadi, Temesvár./ 213 l. 20 cm. (Kirjat Széfer. 21. könyve.)
  • I. Sokolow, Nahum, Új zsidó. Giszkalay János fordítása. 1922. 50, 1 lev. Kadima Könyvtár. 1. sz. A zsidóság vezérei. 1-3. sz. Szerk.: Sas László [1. sz.] Cluj-Kolozsvár, 1922. Kadima Rt. 19 cm.
  • Doktor Kohn, /Egy életküzdelem./ Bevezetésül: Theodor Herzl, Nordau „Doktor Kohn”-ja. Önéletrajzom és kiegészítő adatok. A fordítás Giszkalay János munkája. /Lugoj/ [Lugos], /1939./ Kirjat Széfer. [Temeswarer Zeitung kny.] 225 l. 20 cm. (Secția culturală a Federațiunii Naționale Evreești. Kirjat Széfer 22. könyve.)
  • An-Ski [Rappaport, Sölómó Seinwill], A dibuk. Drámai legenda a chaszid életből négy felvonásban. Ford. és bevezetést írt hozzá: Giszkalay János. Lugoj [Lugos], 1936. Kirjat Széfer. /Tip. Pax, Târgu-Mureș./ XXXV, 145 l. 21 cm. (Kirjat Széfer 16. könyve.)
  • Gazdag Salamon Úr. /A fordítás Gál Klári és Giszkalay János együttes munkája./ /Lugoj/ [Lugos], 1936. Kirjat Széfer. [Tip. Temesvarer Zeitung.] 195 l. 21 cm. (Kirjat Széfer 20. könyve.)
  • Micha Jószéf Bin Gorion, József és testvérei : ó-zsidó regény. Fordította Giszkalay János. Az illusztrációkat készítette Handel Ferenc. Budapest, Iparión, 1920. - 195 p.

IrodalomSzerkesztés

  • Walter Gyula, Giszkalay János : A titok. In : Pásztortűz, 1922., 26 sz., 712-713.[4]

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés