Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2009-05-16

Gárdonyi: A láthatatlan ember

szerkesztés
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Zéta valyon miért nem tartotta igazából magát bölcsnek?Emő miatt,vagy azért mert nem vette észre Dzsidzsia érzéseit?Vagy mert Priszkosz nevében levelet írt Csáthnak,hogy a szolgája lehesen?Vagy mert Lopuszék nagyra tartották tudását,de ő ettől nem érezte magát bölcsnek.Szerintetek?Megköszönném valaki véleményét!
--87.242.35.189 (vita) 2009. május 16., 02:27 (CEST)[válasz]

„vörhenyges”, „magaszínű”

szerkesztés
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

 
vörhenyes jégmadár
Két szó jelentését szeretném megtudni,amit nem találok sehol.
Vörhenyges?Magaszínű?Előre is köszönöm
--87.242.35.189 (vita) 2009. május 16., 06:36 (CEST)[válasz]

Valószínűnek tartom, hogy a vörhenyes és a mokaszin a két keresett szó.

A vörheny egyrészt a skarlát régi neve, ez egy fertőző gyermekbetegség [1]. Másrészt számos madárfaj nevében szerepel ez a jelző: vörhenyes szalonka, vörhenyes kócsag, vörhenyes kolibri, vörhenyes jégmadár, stb.

A mokaszin egy lábbelifajta. [2]CsGábormegbeszélés 2009. május 16., 11:20 (CEST)[válasz]

Mi terem a násfán?

szerkesztés
Azt gondolom, hogy semmi sem. De mi ennek a furcsa szónak az etimológiája? (Sajnos nincs etimologiai szótáram.)
A google és a Wikipédia segítségével (a Wikiszótár nem is ismeri) csak annyit tudtam meg, hogy "függő ékszer".
Ez ugyan meglepett, mert eddig azt hittem, hogy amolyan bross vagy biztosítótű-féle, de legyen.
Sőt képet is találtam róla, itt: http://mek.niif.hu/01900/01918/html/index1193.html
Állítólag magyar eredetű név, igaz ez? (A "násfa" cikkből nem vezet semmi tovább.)
:--Lurkó58 vita 2009. május 16., 22:10 (CEST)[válasz]
Mostmár elkészítettem a szót a Wikiszótárban is (katt ide!), ami szerint nyakláncon viselt, drágakővel kirakott arany ékszer. – Einstein2   blablabla, és más zagyvaságok 2009. május 17., 15:18 (CEST)[válasz]
A Magyar értelmező Kéziszótár szerint ?szerbhorvát? eredetű – Einstein2   blablabla, és más zagyvaságok 2009. május 17., 15:19 (CEST)[válasz]

A legvalószínűbb eredeztetése a todományos konszenzus szerint vmelyik szláv nyelv (van egy násva alakváltozata), ~ nausva 'fülbevaló' értelemben lehet az őse. Bennó fogadó 2009. május 17., 23:10 (CEST)[válasz]

Köszönöm szépen!
Lurkó58

Beéri egy jó válasszal.

szerkesztés
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Nem vagyok egy nyelvtani talentum, ez rögtön kiderül a kérdésemből:
Magyarultanuló ismerősöm kérdezte, hogy a fenti tárgyas ragozású mondatban mi a "határozott tárgy" (definite direct object, bestimmtes Akkusativobjekt)?
Mit válaszoljak neki?
--Lurkó58 vita 2009. május 16., 22:25 (CEST)[válasz]
válasz

A "beéri" igének pont alanyi ragozása, rejtett alannyal, ugyanis Ő beéri egy jó válasszal.

Határozott tárgyas formája ennek a mondatnak: Beéri (azzal), ha kap egy jó választ. Tehát a kap van most tárgyas alakban (kapja az alanyi forma).

Magyar, mint idegen nyelv: az alanyi és tárgyas ragozás használata. Én sem vagyok nyelvász, úgyhogy lehet hogy pontosítani fognak ;) – Rodrigó 2009. május 17., 19:48 (CEST)[válasz]

Rodrigó köszönöm, rossz néven ne vedd, de a példád sántítatni látszik. Szerintem a Beéri (azzal), ha kap egy jó választ. mondatban a "válasz" a "kap" miatt végződik "t"-re, nem pedig a "beéri" miatt. Azt mondja a magyarul tanuló ismerősöm, hogy a beérem, beéred, beéri, beérjük, beéritek, beérik végződései azt mutatják, hogy ez tárgyas ragozás, akárcsak a kérem, kéred, kéri, kérjük, kéritek, kérik. Megnéztem a linket, amit adtál, de abban sajnos nem találom a magyarázatot erre. TAlán van más válasz is?

Előre is köszönöm,

Lurkó58

Gyerekek, ebben a mondatban nincs tárgy! A beérinek van egy állandó vonzata, eszközhatározó (beéri vmivel). Amikor mellékmondattal bontod föl, az is eszközhatározói lesz (beéri azzal, hogy...). A beéri igének a beéri a vonatot szerkezetben volna tárgya, ebben az értelemben használva, egyébként nincs neki. Az eszköz pedig egy erősen képszerű szerkesztésben vagyon használva.

A másik kérdésre pedig az a válasz, hogy a beéri intranzitív (tárgyat nem vonzó) ige ebben a jelentésében, és ugyan helyes megfigyelésnek tűnik, hogy vsz. vmilyen tárgy odaértendő lenne mellé, ahogyan a jelentése kialakult, az azonban biztos, hogy "most" nem tárgyas. Utána kéne nézni. Bennó fogadó 2009. május 17., 23:07 (CEST)[válasz]

Köszönöm az eddigieket is, bár még egy kicsit tovább turkálnék az után, hogy mi a története annak, hogy tárgyas igének néz ki, aztán mégsem az? Utánanézne valaki, aki kiismeri magát az ilyen nyelvtan-történeti dolgokban? Előre köszönöm a továbbiakat is. Lurkó58