Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-10-03

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-10, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-06 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-07 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-08 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-09 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-10 Ma

2011. 9. 30. « 2011. 10. 1. « 2011. 10. 2. « 2011. 10. 3. » 2011. 10. 4. » 2011. 10. 5. » 2011. 10. 6.

A kéregdarabok (ősföldek) kialakulása a Földön

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== A kéreg darabok (→ősföldek)kialakulása a földön ==

Azt szeretném tudni, hogy a földön hogyan alakulhattak ki ezek a kéregdarabok (→ősföldek), mikor még a föld "olvadt" volt,és ezek mitől mozdultak el egymás felé(→szuper kontinens)amiknek a szétszakadásával körülöttük az óceáni kéreg,és a lemezek, kialakultak.

válasz:

A Föld ma is „olvadt” (mert így mondtad!)!

Miért? Mert a Föld egy nagy folyadékgömb: a belseje folyékony, mint a teljesen érett paradicsomnak. Van egy fémmagja (a NiFe-övezet), de az sem igazán szilárd. A Föld magjában a hőmérséklet többezer fok, ilyen magas hőmérsékleten a vasnak és a nikkelnek el kellene párolognia - de nem párolog el, mert a 6 ezer km-es (folyékony, de inkább csak képlékeny) kőzet hidrosztatikai nyomása nem engedi gázfázisba átalakulni a magot.

Ez a - Földnek nevezett - hatalmas folyadékgömb azért nem oszlik szét a világűrben, mint a centrifugába rakott paradicsom a tégely falán, mert a tömegvonzás egyben tartja! De elképzelheted, hogy ez a hatalmas folyadékgömb - a belsejében lévő egyenetlenségek, a világegyetem hidegének hatására nem egyenletes hőmérsékletű, ezért - fortyog! No, nem kell a fazék vízre gondolni, nem lobog, mint a 100 °C-os víz! Már csak azért sem, mert a „Föld-folyadék” viszkozitása meg sem közelíti a vízét - de ha láttál lávafolyást tűzhányóból, láthatod: folyik annyira, mint a vaskohóból a forró salak! Persze, itt a felszínen már atmoszférikus a nyomás, vagyis folyhat vidáman! De a mélyben, ahogyan egyre közeledünk a középpont felé, úgy a nyomás nő, és vele a viszkozitás is - de folyadék marad. Gondold el, hogy a mindennapi közönségesen ismert üveg is folyadék, csak a viszkozitása igen nagy, nagyobb a Föld-folyadékénál!

A Föld felszíni kéregdarabjai egyszerűen abból alakulnak ki, hogy ...

Tudod, hogy a folyadékok - ha több alkotórészük van (mint pl. a víz és olaj elegye) - fajsúly szerint rétegződnek: tetejükön a kisebb fajsúlyú összetevők.

A Föld is ilyen réteges! A mélyben a NiFe-övezet, felül meg a SiMa - vagyis felül a szilicium-magnézium...

Ezek állandóan felül úsznak. Mivel állandóan felül vannak, hidegebbek is, mint a mélyebb részek. Mivel dermedésük is alacsonyabb hőmérsékleten következik be, valamennyire meg is szilárdulnak. Ezt nevezzük földkéregnek! Ezen élünk!

A földkéreg kialakulását ne hidd valami lezárt, befejeződött folyamatnak - ma is zajlik! A Föld csak többmilliárd év múlva fog annyira kihűlni, mint mára a Hold... vagyis, a kontinensek ma is változnak!

Úgy változnak, mint a főzővízből kivett és kihűlő szilvásgombóc felszíne... Ááá, jobb hasonlat a lágytojás! Persze, a hasonalt akkor lenne még jobb, ha meg tudnánk oldani, hogy már a főzés kezdete előtt a meszes héja ne legyen rajta, csak a fehérje körüli belső hártya tartsa egybe. Vagy képzeld el a forró szilvalekvár kihűlő gömbjét...

No, persze, ezek a hasonlatok azért nem igazán jók, mert a főzés utáni kihűlés néhány perc alatt lezajlik, míg a Föld kihűlése többmilliárd évig tart! Még ma is tart! Ezért vannak földrengések!

vitorla^vita 2011. október 3., 15:53 (CEST)

Ez persze lényegében a vasmagos modell. Van más elképzelés is (Egyed László). A Földl valamikor, a kialakulása idején nyilvánvalóan űrhideg volt. Hogy mégis mitől kezdett el melegedni, az még talány, talán radioaktivitástól, esetleg egy hatalmas kozmikus becsapódás energiájától. Egyed László szerint a korai földkéreg a földtágulás miatt szakadozott részekre. A Föld átmérője ugyanis folytonosan növekszik, valószínűleg a belső nagy nyomás miatt. A lemezdarabok akkor kezdtek mozogni, amikor alattuk konvekciós cellák alakultak ki. A konvekciós cella egy hőcserélő egység: közepén felfelé terjed a hő, a szélein lefelé. Ilyeneket a Napon is látni, ezek okozzák a napfelszín granulációját (apró foltosságát). A felszín alatt vízszintesen mozgó köpenyanyag mozgatja a lemezeket. Amikor a lemezek egymásnak feszülnek, vagy alábukik valamelyik, vagy felgyűrik egymást, vagy mindkettő.

A konvekciós cella feláramlása és a szétterülő anyag szétszakítja a kontinentális kéregdarab közepét (nagyjából a közepét, a Kelet-Afrikai Árok például nyilván nem Afrika közepén van). A szétterülő áramlat eltávolítja egymástól a darabokat, a leáramlás pedig szívóhatást gerjeszt, ami elősegíti (de nem előidézi) a szubdukciót. Amikor egyes kérekrészek összetorlódnak, a mozgás leállhat. Ilyen volt a többször kialakuló Pangea időszaka is. A Pangea alatt új konvekciós cellák alakultak ki a felhalmozódó nagy hőmennyiség miatt, ami mindig szétszakította a szuperkontinenst. Nem mozog ugyanúgy minden kéregdarab, Ázsia például jó hosszú ideje csak forog, Ausztrália és a Dekkán nagy sebességgel távolodott eredeti helyétől, majd Ausztrália elszakadt az Antarktisztól és ellenkező irányba kezdett mozogni, a Dekkán pedig beleszaladt Ázsiába. Afrika alig mozgott valamit, míg Dél- és Észak-Amerika eltávolodott tőle több ezer kilométerre. LA^pankuš→ 2011. október 3., 16:01 (CEST)

FMCG szektor

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mit jelent az FMCG szektor?

Azt szeretném megtudni, hogy Mit jelent az FMCG szektor?

--78.92.35.64 (vita) 2011. október 3., 15:04 (CEST)

Tanuljátok már meg használni a Google-t, vagy a Tudakozó keresőjét! Itt van a három éves válaszunk: Tudakozó archívum: 2008-06-04 - FMCG szektor. -- barricade breaker ^vita 2011. október 3., 18:49 (CEST)

A ledorongolás most éppen nem jogos, az oldal tetején az archívumkereső egy jó ideje nem működik, mert a Google kihúzta alóla a talajt. Műszakiaknak már jeleztem, nem volt reagálás. Azt hiszem, inkább kiveszem a bevezetőből a haszontalan linket. - Orion 8 ^vita 2011. október 3., 22:24 (CEST)

Szerintem ugyanúgy jogos volt megemlítenem, ugyanis a Google.hu oldallal egyelőre semmi probléma nincs, ott nyugodtan bármikor kereshet a T. Kérdező... Persze még mielőtt T. Kérdezőnek neveznénk, mert ha Google-ben keresne, (ahogy fent is linkeltem az idevágó Google-keresés találati listáját), nem kéne itt kérdezősködnie. barricade breaker ^vita 2011. október 4., 16:58 (CEST)

Nem értek egyet. A lap tetején felajánljuk a kérdezőnek a Wikipédia Archívumában való keresést. Ha megteszi, hibaüzenettel találkozik. Ez a mi hibánk, és ha a kérdező a wikitől akart választ kapni, akkor az erre vonatkozó ígéretünket nem tartjuk be elvárható mértékben. Ha a műszakiak megoldják, hogy a Google ismét közvetlenül használható legyen az Archívumban való keresésre, azok számára, akik itt szeretnének megbízható, objektív, ellenőrzött, dokumentált forrású, igényesen fogalmazott információkat szerezni, ahelyett, hogy meglepjük őket egy hibaüzenettel, akkor az Archívum kihagyása ismét felemlegethető lesz. Addig viszont elég kézenfekvő ezután, hogy nekünk felteszi a kérdését, hiszen lehetetlenné tettük a kérdés korábbi változatainak megkeresését. - Orion 8 ^vita 2011. október 5., 17:50 (CEST)

Azzal nem vitatkozom, hogy a Google-ös archívum keresőnk rossz. Tény, hogy azt így nem tudja használni a kérdező. Viszont a 'ledorongolásban' egyrészről ajánlottam a Tudakozó keresőt - OK, ez nem működik - másrészről a Google.hu-t, ami - mint mindig - tökéletesen szuperál. De igazából az előző megszólalásomban is ezt írtam le, amivel Te nem értesz egyet; csak azt nem értem, miért nem?

Ó, juteszembe: Tény és való, hogy a Tudakozó oldalán nem ajánljuk a Google használatát - csak a google-ös archívumkeresőt - de szerintem egy embernek, aki a netre téved valamilyen oknál fogva, evidens, hogy a google-ben (vagy teszem azt yahoo-ban vagy bing-ben) teszi. -- barricade breaker ^vita 2011. október 5., 20:42 (CEST)

Törlés az oldalról

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogy tudom magam törölni az oldalrol.

--2.200.187.249 (vita) 2011. október 3., 18:51 (CEST)

Én meg azt, hogy milyen oldalról szeretnéd magad törölni? Azt kétlem, hogy a Wikire gondoltál, mert itt még user-neved sincs... barricade breaker ^vita 2011. október 3., 19:04 (CEST)