Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-10-01

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-28 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-29 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-30 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-01 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-02 Ma

2011. 9. 28. « 2011. 9. 29. « 2011. 9. 30. « 2011. 10. 1. » 2011. 10. 2. » 2011. 10. 3. » 2011. 10. 4.

Benzol oldja a gumit?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a benzol oldja-e a gumit? Mivel én nem vagyok szakmabeli, ill. vegyész, ezért ezt nem tudtam az interneten egyértelműen kideríni! Ha nem oldja, akkor milyen, a szabadkereskedelemben kaopható vegyszer oldja a gumit?

Fogadtam egy ismerősömmel, és szeretnék tisztán látni!

Üdvözlettel: V.J.

u.i: Előre is köszönettel, és a választ a xxxxxxxxx@xxxxx.xxx e-mail címre kérném!

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 79.121.6.109 (vitalap | szerkesztései) 2011. október 1., 09:13

(A Te érdekedben kitöröltük az itt megadott személyes adatokat. A web-oldalunk nyilvános, bárki olvashatja: ezért nem tanácsoljuk, hogy az e-mail-címedet, címedet, telefonszámodat vagy más hasonló személyes adatodat az interneten így közzétedd. A választ kizárólag ugyanide, a kérdésed alá írjuk.)

válasz:

A benzol nem a gumit, hanem alapanyagát: a kaucsukot oldja. Részlet a A gumi története cikkből (bejelöltem az angol nyelvű Wikipedia szócikkeit):

„en:Charles Macintosh rájött, hogy a kaucsuk jó oldószere a kőszénkátrány egyik komponense, a benzol. Ezzel a kaucsuk széles körű felhasználására nyílt lehetőség. Az oldattal kezelt textíliák felülete az oldószer elpárologtatása után vékony kaucsukréteggel vonódott be, s két kaucsukkal kezelt szövet összenyomásával elérték, hogy közöttük vízhatlan réteg alakult ki, amely egymáshoz ragasztotta az anyagokat. 1823-ban szabadalmat nyújtott be a vízhatlan esőkabátról, amely róla kapta a nevét [„en:Mackintosh”].”

Semmilyen más kapcsolatot nem találtam az interneten a benzol és a gumi között. Mindenhol csak annyit említenek meg, hogy [a benzolt] a gumigyártásban (is) használják (feltételezem, hogy a kaucsuk elő-feldolgozásához).

vitorla^vita 2011. október 1., 11:02 (CEST)

D nap

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

Mit jelent a " D day" eredetileg?

--82.144.174.18 (vita) 2011. október 1., 09:59 (CEST)

válasz:

Ha elkezded beírni a Google Keresés befogadó ablakába a D-day magyarázata kifejezést, a Google szinte kéretlenül - talán még a parancs elküldése előtt! - ontja az internetes címeket! Elsőként a mi régi válaszunkat - ebben el lehet jutni a kérdésedre adott válaszunkig: Normandiai partraszállás! Ebben végigolvashatod a D-day magyarázatára vonatkozó diskurzusunkat - jobban azóta sem magyarázta meg senki!

vitorla^vita 2011. október 1., 10:55 (CEST)

Gumi oldószere?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Köszönöm a választ a benzollal kapcsolatban!

Azt szeretném megtudni, hogy mi oldja a gumit, ami a kereskedelemben beszerezhető?

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 79.121.6.109 (vitalap | szerkesztései) 2011. október 1., 11:59

válasz:

Módosítottam a Google-ban az interneten keresendő szöveget, így: gumi oldószere - a kapott találati lista kb. azt nyújtja, amit vártam: nem találtam olyan cikket, amely oldószeréről szólna.

Természetesen, arról van találat, hogyan lehet eltávolítani, pl. ruháról, festőhengerről, öntőforma felületéről stb. A legkorszerűbb módszernek az látszik, amelyik azt használja ki, hogy a gumi alacsony hőmérsékleten rideggé-törékennyé válik. A gumi(rozott) felület lehűtéséhez elegendő szárazjeget, azaz szilárd széndioxidot használni: ennek hőmérséklete legfeljebb -72 °C! Ekkora hőmérsékletcsökkenés hatására a gumi mechanikusan könnyen eltávolítható. (Például: Szárazjég a tiszta megoldás. Természetesen, ez a módszer vastag, terjedelmes gumitárgyakat nem „old fel”, hiszen a gumibevonat összetöredezéséről van szó!)

Annyira jó ez a módszer, hogy pl. azt javasolják a hasznos tanácsokat adó könyvek is, hogy ruhából úgy a legkönnyebb kiszedni a beleragadt rágógumit, hogy a mechanikus tisztítás előtt a mélyhűtőbe rakjuk a ragacsos ruhaneműt!

vitorla^vita 2011. október 1., 12:51 (CEST)

A diklórmetánról azt írjuk, hogy „Felhasználják oldószerként a lakk- és műanyagiparban illetve zsírok, gyanták és gumi oldására.”. Érdemes ezt is olvavgatni, itt pl. a kloroformot meg a formaldehidet is említik. – Villanueva ^vita 2011. október 1., 13:08 (CEST)

Na végeztem pár kísérletet, arra jutottam, hogy a befőttesgumi nem reagál se a benzinre, se a nitrohígítóra, se az acetonos körömlakklemosóra. Momentán nincs itthon komolyabb oldószerem. – Villanueva ^vita 2011. október 1., 13:13 (CEST)

És akkor ne beszéljünk a szilikon gumiról, ami annyira ellenálló, hogy vegyvédelmi öltözékek kedvelt anyaga... Egy fontos dolog, amiről még nincs szócikk a magyar Wikin, az inspiráció tehát adott --Rodrigó ⇔ 2011. október 2., 10:26 (CEST)

A @-jel begépelése

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== Nem tudok kukacot irni.Mostanig a Shitf es 2 gombal irtam.Most nem tudom irni.Kerem segitsenek.Koszonom. ==

Azt szeretném megtudni, hogy mert nem tudok kukacot irni.Mostanig a Shift es a 2 billentyuvel irtam.Most nem lehet irni.Kerem segitsenek.Koszonom.

--86.120.33.191 (vita) 2011. október 1., 14:44 (CEST)

/rni@

Nem tudom, milyen billentyűzet lehet ez. A szabvány magyar billentyűzeten a jobb Alt+v =@ eredményezi a kukacot. LA^pankuš→ 2011. október 1., 15:04 (CEST)

Én meg azt nem tudom, hogy a kérdés végére mimódon sikerült a kérdezőnek mégis kukacot írnia --Hkoala 2011. október 1., 15:15 (CEST)

Gondolom Ctrl-C Ctrl-V  Karmela posta 2011. október 2., 11:30 (CEST)

Na szép... LA^pankuš→ 2011. október 1., 15:29 (CEST)

Én Alt+Shift-el megvaltoztatnám a nyelvet angolra, ha van angol nyelv, s akkor megy továbbra Shift+2-vel is.

Próbáld meg Alt + 64 a számbillentyűzeten, ennek működnie kell az angol és a magyar billentyűzeten is. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. október 1., 19:10 (CEST)

Így van! A @-jel ASCII-kódja: 64. Az ASCII-kódot bármilyen billentyűzet pontosan értelmezi! Tehát: a bal oldali Alt-billentyű folyamatos lenyomva tartása mellett a billentyűzet jobb oldali - ún. nemzetközi számtízes - részén le kell ütni egymás után a 64-es szám számjegyeit, s amikor felengedjük az Alt billentyűt, akkor meg fog jelenni a képernyőn a @-jel! (Egyébként, az ASCII-kódok ismeretében így bármelyik karakter begépelhető...) - vitorla^vita 2011. október 1., 20:12 (CEST)

Érdekes, de nálam ez az alt+64-es módszer nem működik. --Szabi237 ^vita 2011. október 1., 21:18 (CEST)

Ez sajnos már eleve is csak akkor működhet, ha van a billentyzeten a számoknak egy elkülönített része.

A fentieket kiegészítendő:

A kukac, angolul commercial at vagy at sign megjelenítését a következő karaktersorozat bármelyikével is el lehet érni (térköz nélkül kell begépelni):

• & # x 4 0 ;

vagy pedig

• & # 6 4 ;

Ez ugyanis az Unicode karakter numerikus HTML kódolása, amit a következő a táblázatból lehet kideríteni, a 64-ik sorban van: Unicode/UTF-8-character table

Van egy cikkünk is a jelről: @, de sajnos abból a feltett kérdésre nem derül ki (közvetlenül) a válasz. Talán most kedvet kap valaki, és kiegészíti – felhasználva a jóval kiadósabb angol cikket is.

 Karmela posta

Budapesti metró sebessége

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A kérdésem az, hogy kb. mennyivel megy Budapesten a metró (nekem a hangokból és a rázkódásból úgy tűnik, hogy a fénysebességet akarja elérni). Köszönöm a választ! Engusz ^vita 2011. október 1., 22:19 (CEST)

válasz:

Lehetséges, hogy jól érzed! Így van, ha a metróalagútban a benne levő levegő optikai törésmutatója kielégíti a

$n={\frac {c}{v}}$

összefüggést (lásd: Fénysebesség első képlete), amelyben c a vákuumbeli fénysebesség, v pedig a metrószerelvény sebessége. Hahaha !

A szovjet gyártmányú metrókocsik maximális sebessége: 90 km/óra, gyorsulása: 1,1 m/s², lassulása. 1,2 m/s² (ez utóbbiakat érzed meg nagyon keményen!) (Forrás: Электровагоны типов 81-717/714 и 81-717.5/714.5) Vagyis, ebben vetekszik a személyautókkal: 23 másodperc alatt gyorsul fel a végsebességre, és ekkora sebesség esetén csak 21 másodpercnél kevesebb idő alatt nem tud megállni.

(Összehasonlításképpen a versenyautók gyorsulása-lassulása 10 m/s² körül van. Ennyi a nehézségi gyorsulás! Ha viccelnénk, akkor azt mondanám: ezért nem szabad bennük állva utazni!)

vitorla^vita 2011. október 1., 23:16 (CEST)

Még harminc évvel ezelőtt egyszer megmértem a metró gyorsulását. Akkor kb. 0,7 m/s² jött ki nekem, vagyis ez az érték valószerű. A 90 km/óra, hát... Rég lehetett az. Meg az alá akkor elsőrangú sín is kell, azt meg szintén ne itt keressük, sajnos. A sivítás ellenére sem hiszem, hogy 50-nél gyorsabban menne a szerelvény. Megmérhetnénk valahogy, de szerintem inkább kövessük Niels Bohr egyik régi ötletét. - Orion 8 ^vita 2011. október 2., 02:28 (CEST)