Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-03-09

Napi szöveg szerkesztés

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
a 2012 napi szöveget hol találom és hogy tudom letölteni
--87.97.104.24 (vita) 2012. március 9., 15:22 (CET)[válasz]

Ha a kérdés esetleg a Tudakozó archívumának a 2012. évi részét firtatná, akkor az itt található. Ha valami másról lenne szó, akkor kérünk egy kis segítséget a megfejtéshez. - Orion 8 vita 2012. március 9., 16:41 (CET)[válasz]

Nehezen olvasható magyar nyelvű Braille felirat egy logóban szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A Szól a Szív Alapítvány logójában alul van egy felirat Braille-írással. Feltehetően azt akarja mondani, hogy „szól a szív”, hiszen ugyanez a logó tetején lévő latin betűs feliratnak is. Ha ezt nem tudnánk, önmagában nehezen tudnám elolvasni a feliratot: az alapvonal elég görbe, és az „l” és „a” betűk után is össze van nyomorítva a szóköz.
De most tekintsünk el a szóközöktől, és nézzük a felirat elejét. Itt az „sz” betű előtt van egy karakter, ami úgy néz ki, mintha a 4-6 pontokból állna. Mi ez a karakter és mit jelent? Én arra tudok tippelni, hogy egy nagybetű-jel akart lenni, de akkor csak a 6 helyen lévő pontból kéne állnia.
A weblapon lévő kép a logóról, amire hivatkoztam, elég rossz minőségű. Ezt a logót eredetileg élőben láttam egy táblán (Budapesten, a Vakok Intézete mellett), és ott merült föl bennem ez a kérdés. Ott nem fotóztam le a táblát, mert azt gondoltam, az alapítvány weblapján biztos lesz jó minőségű kép.
Ezt a kérdést már föltettem az angol Wikipédia tudakozójában is, de ott eddig nem tudott senki segíteni, úgyhogy gondoltam, itt is megkérdezem.
--– b_jonas 2012. március 9., 16:44 (CET)[válasz]

válasz:

Én nem ismerem a Braille-írást! De találtam az alapítvány logójának egy másik képét! Ezen nincsenek elmosódva a pontok (legalábbis szerintem)! Íme:
Vakok tanintézete - Civil szervezetek
Ha ez a kép sem jó, akkor ugyanezen az oldalon megtalálható a vakok iskolájának többféle elérhetősége...
  vitorlavita 2012. március 9., 22:46 (CET)[válasz]

  (Szerkesztési ütközés után) Miért nem kérdezed meg tőlük? Az angol wikiben valószínűleg nem ismerik a magyar ábécé jeleit, és lehet, hogy ez valahogy ahhoz kötődik. Én az idézőjel jelére gondoltam, de olyat nem láttam. Szerintem nyugodtan eressz meg egy e-mailt a vakok iskolájának, ott van a címük, furcsállnám, ha nem válaszolnának. - Orion 8 vita 2012. március 9., 22:49 (CET)[válasz]

A Braile-írás cikkben, amire hivatkoztam, szerepel az idézőjel: a nyitó idézőjel 2-3-6, a csukó idézőjel pedig 3-5-6. – b_jonas 2012. március 9., 23:01 (CET)[válasz]

Megtaláltam a megoldást (szerintem). Egy weblap, amire a Braille-írás cikk hivatkozik, leírja, hogy a 4-6 a nagybetű jele a magyar Braille írásban, csak ez a mi cikkünkben nem szerepel (mindjárt kijavítom). – b_jonas 2012. március 9., 23:06 (CET)[válasz]

Ez viszont felveti, hogy kéne valami megbízható forrást keresni, ami a magyar Braille-írás lehető legteljesebb leírását adja, hogy javítani tudjam a cikket. – b_jonas 2012. március 9., 23:36 (CET)[válasz]

b_jonas, ezeket nézd meg:

Ebben a 2.3.1 rész vége felé kezdődnek a magyar Braille-írásra vonatkozó részek, a 2.3.9 történeti áttekintés a magyar Braille-írás fejlődéséről. Alapos munkának nézem, és érdemes megnézni az irodalomlistáját és linklistáját is a 90-95. oldal táján.

Az említett jegyzetben ezt olvasom:

  • „A Braille-írásban csak egyfajta betűtípus létezik (olyan, mintha síkírásban mindent nyomtatott kisbetűkkel írnánk.). A nagybetűket, amit a magyar helyesírásnak megfelelően használunk, úgy kapjuk, hogy az adott betű (szó) elé egy nagybetűjelet teszünk. Ez jelenleg a 4, 6 pont.”
  • „Az utolsó változtatás 1978-ban történt, amikor a nagybetű eddigi jelölését megváltoztatták a 4, 6-os pontra.”
  • „A nyolcpontos Braille-ben (viszont) nincs szükség a nagyvetűjelre, mert ha bármely betűhöz kidomborítjuk a hetes pontot is, akkor nagybetűt kapunk.”
    „A nagybetűjel az angol Braille-írásban a hatos pont.”

--Karmela posta 2012. március 10., 01:21 (CET)[válasz]

Nézzétek meg a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján látható képet is, amely link a honlap akadálymentes változatára. Ezen a képen fönt dekoratív felirat látható Braille-írással, a „Köztársasági Elnöki Hivatal” szöveggel.
Ezen a feliraton is túl keskenyek a szóközök, úgyhogy a szavak összefolynak. Ez most valami divat? (Nem lepődnék meg, nagyon sok reklámplakáton lehet hasonló módon szedett szövegeket látni, csakhogy Braille-írásnál ez különösen ronda.) Vagy valami technikai probléma, például egy elcseszett Braille betűtípus?
Mellesleg a feliratra V. T. Toth blogbejegyzése hívta föl a figyelmemet. – b_jonas 2012. június 8., 10:45 (CEST)[válasz]

nyomtatvány szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a 19-ik században, hogy tudtak kéziratot ugyanolyan kézzel irt betükkel kinyomtatni. vagyis szerox-olni?
--178.48.124.186 (vita) 2012. március 9., 18:06 (CET)[válasz]

válasz:

Legelébb egy helyesírási hibára mutatok rá: nem szerox, hanem xerox (kiejtése: kszeroksz) - e szó eredetéről: Fizikai Szemle 1997-1 Tar Domokos: Selényi Pál és a xerográfia.
Nyomtatásról írsz. Nyomtatással sokszorosítani bármilyen betűtípusú szöveget lehet. Ha a szöveg betűkészletének stílusa kézírásra hasonlít, akkor az ilyen betűtípussal kiszedett szöveget is tetszés szerint lehet sokszorosítani.
Ha a kinyomtatni szó csak elírás... Akkor arra kell gondolnod, hogy a 19. században a nyomtatáson kívül még nem volt gépi másolás: csak a fényképezés volt akkoriban feltalálva, ami a 19. század második felében, sőt még a század végén sem volt általános használatú. De azt elképzelhetjük, hogy voltak olyan írnokok, nem is kis számban (mert abban a korban az írnokság egy nagyon komoly foglalkozás volt - az ókor óta - a középkori kancellisták és kódexmásolók is írnokok voltak), akik olyan professzionálisan tudtak betűket írni (mert ez volt a foglalkozásuk), oly magas szinten megtanulták a kis és nagybetűket, vagyis az ABC kétszer 26 betűjét (az ékezetes betűket ebből a szempontból is ezek közé számíthatjuk) megrajzolni, oly tökéletes egyformasággal, hogy laikus szemmel a másolatok összehasonlításakor a különbségeket nem nagyon lehet megtalálni. (Gondold meg, hogy festményeket másolnak, éppenséggel ún. hamisítványokat állítanak elő ügyeskezű festők - pedig ilyen másolatok előállítása bizonyára sokkal nehezebb!)
  vitorlavita 2012. március 9., 21:11 (CET)[válasz]

Ha hozzávesszük, hogy régen a nagy címletű bankjegyeket is cirádás kézírással készítették, sőt, hiteles bűnügyi eset, hogy egy angol szabadkézzel készített nagyon meggyőző hamisítványokat belőlük, megsejthetünk valamit abból, hogy régen a kézírás művészete a legkifinomultabb iskolákban milyen magas szintre is emelkedhetett. - Orion 8 vita 2012. március 9., 22:54 (CET)[válasz]

Kézirat eredetiségvizsgálata, hol? szerkesztés

  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hol tudnám az eredetiségét megvizsgáltatni egy nagyon fontos ,19-ik századi kéziratnak?
--178.48.124.186 (vita) 2012. március 9., 18:09 (CET)[válasz]

Mit lehet kérdezni (amire válaszoltok is)? szerkesztés

  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit lehet kérdezni,amire válaszoltok is?
--178.48.124.186 (vita) 2012. március 9., 18:11 (CET)[válasz]

válasz:

Kedves kérdező! Üdvözlünk honlapunkon!
Látom, hogy 3 percenként teszel fel nekünk kérdéseket, s utolsó kérdésed alapján azt is látom, hogy máris várod a válaszunkat! Ez arra a felfedezésre vezet engem, hogy bizonyára először jársz itt! Miért? Ez a siettetés arra mutat, hogy még nem gondoltál arra: el kellene olvasnod a Tudakozó elején, a bekeretezett részben található bevezető részt. Ebben sok mindent leírtunk, elég részletesen, felesleges is lenne itt megismételni - de a te esetedre tekintettel egy kivételt teszek:
„Az olvasószolgálat önkéntesei, ha tudnak, segítenek a válasz megtalálásában. Ez egy-két napot igénybe vehet, nézd meg a kérdésedet több alkalommal is! Mielőtt újra megkérdezed ugyanazt, keresd meg a kérdésedet, talán már vár a válasz. 3 nap múltán a kérdésed az Archívumba kerül át.”
Fontos a harmadik szó: önkéntes! Mi a szabadidőnket áldozzuk a Wikipédia szerkesztésére!
Úgy gondolom, erre a kérdésre megadtam a választ! Sajnos, csak most, mert nekem csak most lett szabadidőm; viszont a válasz máris megszületett, mert erre könnyen megadható volt! Az előző két kérdésedre majd meglátjuk, ki tud és mikor...
Jaaa, majd elfelejtettem! Azt is megírtuk a keretes részben, hogy elsősorban egy enciklopédiába-lexikonba illő kérdéseket érdemes nekünk feltenni! De ha belépsz az Archívumba, akkor azért láthatsz más példákat is...
  vitorlavita 2012. március 9., 20:16 (CET)[válasz]