Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2017-03-23

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-06-27 Ma

2017. 3. 20. « 2017. 3. 21. « 2017. 3. 22. « 2017. 3. 23. » 2017. 3. 24. » 2017. 3. 25. » 2017. 3. 26.

váltakozóáram

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a váltakozó áram gyakorlati magyarázata.

Ha lehet egyszerűen megmagyarázni.Az eddigi tanulmányaim szerint nem értem,hogy a váltakozó áram hogyan jut el a generátortól a háztartásokig.Wikipédiás magyarázat ól sem értem.Annyit tudok,hogy az elektronok odavissza mennék.Azt sem értén hogyan lehet sinusz hullamvonalként ábrázolni hiszen az elektronok nem hullámként viselkednek vezetőben hiszen a "villany"vezeték én az elektronok ütköznek az atomok Kál szabadon mozgó elektronokkal.Azt is olvastam,hogy tiszta váltakozóáram váltakozó áram és egyenáram egyidejű jelenléte esetén van.Amennyiben tudnak magyarázatot adni köszönöm.

--Fabistvan ^vita 2017. március 23., 22:37 (CET)

válasz 1

Az áram: töltések mozgása. A makrovilágban elektromos töltése az elektronoknak és a protonoknak van. Kettőjük közül az elektronok a mozgékonyabbak, így a töltések mozgása alatt általánosságban elektronmozgást értünk.

Az elektronok akkor és attól mozognak, hogy mágneses tér hat rájuk. (Mozgásuk iránya mindig merőleges a mágneses erővonalakra - vagyis nem a mágneses erővonalak mentén mozognak.) Ha a mágnest (ami - ugye - kétpólusú) megfordítjuk, akkor az elektronok az ellenkező irányba mozdulnak el.

Egy mágneses mezőben lévő fémvezetékben - ha az megfelelően van elhelyezve - a szabad elektronok elmozdulnak, így a homogén elektroneloszlás felborul, s emiatt feszültségkülönbség keletkezik a vezeték két végén. Ha zárttá tesszük a vezetéket (összekötjük a két végét), akkor folyamatos elektronáramlás zajlik, azaz egyenáram folyik.

Az erőművek generátorában van egy forgó mágnes és van egy őt körülvevő mozdulatlan fémvezeték (tekercs alakban, de ez a magyarázat szempontjából most mellékes). A mágnes forgása miatt a fémvezetékben lévő elektronok változó irányú mágneses teret „éreznek”, ezért mozgásuk is változó irányú lesz. Mozgásuk pontosan követi a térerősség változását: ide-oda fognak mozogni a vezetékben.

Mozgásukat a körbe forgó tárgynak a forgási sík irányából vetitett képével lehet arányba állítani, miközben egyenletes sebességgel elhúzzuk előtte a rajzlapot. Ez a kép színuszhullám lesz: vízszintes tengelyen az időt, a függőleges tengelyen az elektron ide-oda mozgását jelöljük be. (Az előbb említettem, hogy az elektronok elmozdulása feszültségkülönbséget okoz. Ha erre mozdul, akkor pozitív, ha arra, akkor negatív a feszültség értéke. Amikor szinuszhullámmal ábrázoljuk a váltakozó áramot, akkor nem az anyag részecske-hullám kettősségére kell gondolnod, hanem ennek a hullámzó feszültségváltozásnak az ábrázolására.)

Vagyis a generátorban mozgásba hozott elektronok nem jutnak el a hálózaton keresztül a fogyasztóig. Miért? Az elektronok sebessége az áramvezeték anyagi minőségétől függően - ha jól tudom - csak néhány ezer méter másodpercenként - s mivel másodpercenként 50-szer fordul körbe a forgórész, a kimozdult elektron hamar visszatér kiindulási helyére (s kezdi elölről a „táncát”). Vagyis, nem jut messzire, hanem egy bizonyos vezetékszakaszon belül „sasszézik” előre-hátra.

A fogyasztókon keresztül azért van mégis töltésmozgás, vagyis áram, mert a generátorban lévő vezeték elektronfelhőjének elmozdulása a szomszédos - generátoron kívüli - elektronokat elmozdulásra készteti, s ez a „lökdösődés” végigfut az egész vezetéken, végig, a fogyasztón keresztül is, és tovább, vissza a másik vezetékágon, vissza a generátorig (ahol viszont, a pillanatnyi elektronhiány miatt, éppen vonzást „érzékel” a generátor „túlsó oldalán” kívül lévő elektronfelhő).

Így jó?

vitorla^vita 2017. március 24., 03:01 (CET)

válasz 2

A generátor mágneses terével el lehet érni, hogy benne a szabad elektronok elkezdjenek rángatózni - akkor energiával, mint amit a generátor okoz. Ezt a rángatózást fémhuzalokkal továbbítani lehet. Ez a rángatózás aztán hővé, fénnyé, mozgássá vagy vegyi energiává alakítható az úgynevezett "fogyasztókban". – Rodrigó ⇔ 2017. március 29., 19:16 (CEST)