Főmenü megnyitása

Wilhelm Wattenbach (Ranzau (Holstein), 1819. szeptember 22.Frankfurt am Main, 1897. szeptember 20.) német történetíró.

Wilhelm Wattenbach
Wilhelm Wattenbach.jpg
Született 1819. szeptember 22.[1][2][3]
Rantzau (Gemeinde)
Elhunyt 1897. szeptember 20. (77 évesen)[1][2]
Frankfurt am Main[4]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái Bonni Egyetem
Kitüntetései Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1896)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Wattenbach témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Bonnban, Göttingenben és Berlinben végezte tanulmányait, azután (1843) munkatársa lett a Monumenta Germaniae c. kútfőgyűjteménynek. 1851-ben mint magántanár habilitálta magát a boroszlói egyetemen, 1855-ben levéltáros lett Boroszlóban, mignem 1862-ben a Heidelbergi Egyetemhez hívták. 1872-től Berlinben működött mint egyetemi tanár és egyúttal (1888-ig) mint a Monumenta-vállalat egyik vezetője. Nagyobb művein kívül írt számos apróbb munkát és kisebb értekezést, melyek nagyobbrészt a bécsi és berlini akadémia értekezései között jelentek meg. Ezen értekezések közül több hazánk legrégibb történetével foglalkozik, mint: az Über die Legende von den heiligen vier Gekrönten (Passio Sanctorum IV. Coronatarum) című értekezése (megjelent a berlini akadémia értekezései között 1896-ban). Ő találta meg továbbá az admonti kolostorban Szent István királyunk törvényeinek majdnem teljes szövegét, melyet azután Endlicher adott ki. Egyébiránt nem volt barátja a magyar államnak, amint ezt mint a Deutscher Schulverein alapítója és utóbb elnöke, nemkülönben a Die Siebenbürger Sachsen című művében (Heidelberg, 1870) is megmutatta. Hazájában a haladó pártnak volt híve a politikában. Virchowval együtt a Sammlung allgemein verständlicher Vorträge c. közhasználatú füzetes vállalatot szerkesztette.[5] Elhunyt Frankfurt am Main közelében, a vasúton.

Jelentősebb munkáiSzerkesztés

  • Beiträge zur Geschiche der christlichen Kirche in Böhmen u. Mähren (Bécs, 1849)
  • Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter bis zur Mitte des XIII. Jahrhunderts (2 köt., 1. kiad. Berlin 1858, 6. kiad. 1893, egyike a legfontosabb segédmunkáknak)
  • Anleitung zur griechischen Paläographie (4. kiad. u. o. 3. kiad. 1895)
  • Anleitung zur lateinischen Paläographie (4. kiad. Lipcse, 1886)
  • Eine Ferienreise nach Spanien und Portugalien (Berlin, 1869)
  • Peter Luder (Karlsruhe, 1869)
  • Das Schriftwesen im Mittelalter (3. kiad. Lipcse, 1896)
  • Geschichte des römischen Papsttums (felolvasásai, melyeket a berlini hadi iskolában tartott, Berlin, 1876)
  • Über die Inquisition gegen die Waldenser in Pommern (u. o. 1886)
  • Schrifttafeln zur Geschichte der griechischen Schrift (2. kiad. u. o. 1883)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 115674, Wilhelm Ernst Christian Wattenbach
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. Zeumer, W. (Sybels Histor. Zeitschrift 1897, 80. kötet).

ForrásokSzerkesztés