A Xiphorhynchus pardalotus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Xiphorhynchus pardalotus
Xiphorhynchus pardalotus - Chestnut-rumped woodcreeper.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Fazekasmadár-félék (Furnariidae)
Alcsalád: Fahágóformák (Dendrocolaptinae)
Nem: Xiphorhynchus
Faj: X. pardalotus
Tudományos név
Xiphorhynchus pardalotus
(Vieillot, 1818)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Xiphorhynchus pardalotus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Xiphorhynchus pardalotus témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, a Dendrocopus nembe Dendrocopus pardalotus néven,[3] innen helyezték jelenlegi nemébe.

AlfajaiSzerkesztés

  • Xiphorhynchus pardalotus caurensis Todd, 1948
  • Xiphorhynchus pardalotus pardalotus (Vieillot, 1818)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Amerika északi részén, Brazília, Francia Guyana, Guyana, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 21,5–23,5 centiméter, testtömege a hímnak 32–49 gramm, a tojó valamivel kisebb 27–46 gramm.[3]

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokkal táplálkozik.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. január 7.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. január 7.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. január 1.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. január 7.)

ForrásSzerkesztés

Külső hivatkozásSzerkesztés