Zadubravlje

Zadubravlje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Zadubravlje
Az Urunk mennybemenetele templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Garcsin
Jogállás	falu
Irányítószám	35211
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	750 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	84 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 09′ 47″, k. h. 18° 09′ 11″45.163, 18.153
A Wikimédia Commons tartalmaz Zadubravlje témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Bród központjától légvonalban 11, közúton 12 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik. Területén régen átfolyt a Brezna-patak mely ma már műcsatorna. A falu területén halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal is.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. Az egykori Brezina-patak mentén a településtől 2 km-re keletre, a „Dužine-Čaklovac” lelőhelyen a Starčevo-kultúra korai, lineáris A időszakához tartozó nagyméretű település maradványai kerültek elő. A településen belül számos földbe süllyesztett és föld feletti objektumot, használati és kultikus tárgyakat, hulladékgödröket tártak fel. A településtől másfél km-re északnyugatra található a „Brezik” lelőhely, ahol 1988-ban a kőkorszaktól a vaskorig lakott település maradványai kerültek elő. Itt sok cseréptöredéket, kőszerszámokat (főleg mikrolitokat) és más használati tárgyakat találtak, melyek a település folyamatos lakottságát igazolták a kőkorszaktól egészen a korai vaskorig.

A falun régen átfolyt a Brezna-patak, mely ma a gyakorlatban már műcsatorna, mely a Dilj-hegység lejtőiről Poljanacon át vezet a Szávába. A települést a középkori források nem említik. A török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.

1698-ban „Zadobrat” néven Selna déli szomszédjaként, illetve „Zadobravie” néven Kuti északi szomszédjaként lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban két részre oszlott. Az egyik részen 7 ház állt a Szent Mihály kápolnával, a másik részen pedig 8 ház állt egy titulus nélküli kápolnával. Az 1746-os jelentés szerint Donje Zadobravljén Szent László kápolna, Gornje Zadobravljén Szent Ágoston kápolna állt. A két településrésznek 23 katolikus háza volt. 1760-ban 37 katolikus házában, 49 családban, 262 lakosa volt. Ekkor már Urunk mennybemenetele tiszteletére új kápolna állt a településen. A hívek a régebbi Szent Mihály kápolna köré temetkeztek.

Az első katonai felmérés térképén „Sadubravie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zadubravje” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zadubravje” néven 89 házzal, 489 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A település fejlődésére serkentőleg hatott a Zágráb-Vinkovci vasútvonal megépültése, melynek vonalán a település északi részén vasútállomás létesült. A 20. század elején Likából újabb katolikus horvátok települtek be.

A településnek 1857-ben 450, 1910-ben 607 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 912 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
450	494	403	514	565	607	614	681	823	887	872	982	999	1.001	988	912

A falu bejárata

Nevezetességei

• A Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült.

• A falutól kb. 2 km-re keletre Zágráb – Lipovac autópálya déli nyomvonalán, az egykori Brezine-patak mentén található a „Dužine – Čaklovac” régészeti lelőhely. A lelőhely kerámia anyagának elemzése alapján itt nagy őskori település állt, mely a Starčevo-kultúra korai, pre-klasszikus szakaszába, a „Lineáris A” stádiumba nyúlik vissza. A lelőhelyen számos földalatti és föld feletti épületszerkezet nyomát és hulladékgödröt fedeztek fel.

Kultúra

A KUD „Seljačka sloga” kulturális egyesületet 1936-ban alapították. Az egyesület sok évtizedes fennállása óta törekszik a népdalok, népi játékok, népszokások és a népi kultúra gazdag hagyományainak megőrzésére. Ezek némelyike már évszázadok nyomát viseli, de a mai napig megmaradt. Az egyesület mintegy 60 taggal rendelkezik és több szekcióban működik: felnőtt folklórcsoport, gyermek folklórcsoport, felnőtt tamburazenekar, gyermek tamburazenekar és férfi énekkar. Az egyesület tagjai otthon és külföldön számos fesztiválon és rendezvényen felléptek már műsorukkal. Évtizedes hagyomány a templomban adott karácsonyi koncert. Az egyesület legújabb projektje a festő művésztelep megszervezése.

Oktatás

A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

NK Dubrava Zadubravlje labdarúgóklub.

Források

• A község honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)