Zakárfalva

község Szlovákiában

Zakárfalva (1892-ig Zsakaróc, szlovákul: Žakarovce, németül: Schakarowitz/Sokelsdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Zakárfalva (Žakarovce)
Zakárfalva látképe.
Zakárfalva látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rang község
Első írásos említés 1368
Polgármester Štefan Tulipán
Irányítószám 055 71
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám GL
Népesség
Teljes népesség699 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság533 m
Terület8,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zakárfalva (Szlovákia)
Zakárfalva
Zakárfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 20° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 40″, k. h. 20° 55′ 30″
Zakárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakárfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Gölnicbányától 5 km-re északnyugatra, a Gölnic völgyének egyik keresztirányú völgyében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1368-ban „Villa Zakery” néven említik először. 1374-ben „Zachari”, 1390-ben „Sakar” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Német bányászfalu volt, mely a Gölnic völgyének bányáihoz települt. Később a német lakosságot fokozatosan szlovákok váltották fel. A 15. századtól a rihnói uradalom része és vele együtt 1460-tól a Szapolyai család birtoka, majd a Thurzók a birtokosai. 1477-ben „Sakaar” néven említik. A 16. századtól vasat és rezet bányásztak itt. 1693-tól a Csákyaké. 1787-ben 74 házában 551 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAKARÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, fekszik Gölnitzhez fél mértföldnyire; földgye hegyes, vas bányáji is vannak.[2]

1828-ban 94 háza és 685 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsakarócz, Szepes v. tót falu, Göllniczhez 1/2 órányira: 732 kath. lak., paroch. templommal, vasbányákkal. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.[3]

1872-ben a bányák Habsburg tulajdonba kerültek. 1898-ban egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

MáriahutaSzerkesztés

A hozzá tartozó Máriahután a bányászat a 14.15. században indult meg. Első írásos említése 1546-ban „Maderspach” alakban történt.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 776 lakosából 724 szlovák és 49 cigány volt.

2011-ben 761 lakosából 675 szlovák és 73 cigány.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1812-ben épült.
  • A plébánia épülete 1841-42-ben épült.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.