Főmenü megnyitása

Zalotay Elemér (építész)

építész

Zalotay Elemér (Szentes, 1932. október 30. –) Svájcban élő magyar építész. Szülei: dr. Zalotay (Schupiter) Elemér (1894–1968), régész, múzeumigazgató, Bányai (Baumgarten) Erzsébet (1909–2002) rajztanár, festőművész, testvérei: Gazdapusztainé Zalotay Erzsébet (Szentes, 1931. augusztus 31. – ) középiskolai tanár és dr. Zalotay Péter, (Szentes, 1938 – Budapest, 2018. február 1.) villamosmérnök, főiskolai docens.

Zalotay Elemér
Született 1932. október 30. (87 éves)
Szentes
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész

ÉletpályájaSzerkesztés

1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott. Már egyetemi évei alatt megismerkedett Frank Lloyd Wright és Le Corbusier munkáival, dacára annak, hogy azokban az években a szocialista realista építészet volt az elvárt stílus. 1956 után börtönbe került, majd szabadulása után nem kapott állást. Az 1950-es évek végétől dolgozott Böröcz Imre statikussal kidolgozta a Szalagház koncepcióján, amellyel a magyarországi lakáskérdésre kínált volna radikális, átfogó megoldást. A szakma és a vezető építészpolitikusok ezt nem nézték jó szemmel, Rózsaszentmártonba helyezték mérnöknek. Végül kijárta, hogy a Mélyépítési Tervező Vállalatnál kidolgozhassa a Szalagház részletes terveit. Miután 1962-ben az Interbuild folyóirat „Corb Plus” című cikkében Le Corbusier Habitat-koncepciójának utódjaként ismertette a Szalagházat, Magyarországon is felélénkült a vita körülötte. A koncepciót a köz pozitívan fogadta, mint az az Új Írás hasábjain 1965-1966-ban zajló vita is bizonyította; Kovács András filmet is készített Zalotayról.[1] A szakma vezetése azonban elutasította tervet, Reischl Antal, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a Műegyetemen személyesen kelt ki ellene,[2] a Magyar Építőművészet szaklap soha nem publikálta a koncepciót. Zalotayt több munkahelyéről elbocsátották emiatt.

1965 és 1971 között a szombathelyi Vas Megyei Tervező Vállalat (VASITERV) alkalmazottjaként dolgozott. Itt több tervezett épülete megvalósult: a bajti dugványtároló,[3] a sárvári bőrdíszmű-telephely és szolgáltatóház, valamint a szombathelyi szputnyik-megfigyelőállomás és csillagvizsgáló. Kiemelt megvételben részesült Celldömölk városközpontjához készített pályaterve 1967-ben.[4] Tervezett bővítést a tapolcai kórház számára, terveket készített a zalaegerszegi vasútállomás felújításához, és az ő irányításával készültek a VASITERV a bécsi UNESCO-székház tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra. A tervet azonban egy osztrák szaklap nem Zalotay, hanem Iszak Gábor vállalati igazgató neve alatt közölte, amiből bírósági ügy lett.[5]

1973-ban Zalotay Elemér Svájcba emigrált. 1992-ig különböző építészirodákban dolgozott, valamint a szalagház elképzelését fejlesztette tovább.[6] Saját, „do it yourself” elveken alapuló, 1978-tól épülő háza Ziegelried településen nevezetességgé vált, mára védett építészeti emlék.

80. születésnapja alkalmából 2012 őszén a FUGA Budapesti Építészeti Központban rendeztek kiállítást Zalotay Elemér munkásságából.[7] 2012-ben ennek részeként adták át számára a Molnár Farkas-díjat.[8] 2018 tavaszán Ziegelried – Zalotay Elemér lakóház-kísérlete címmel nyílt kiállítása a FUGÁ-ban.[9]

A SzalagházSzerkesztés

Zalotay 1957-től fejlesztette ki a Szalagház koncepcióját. Ennek első fázisa az „Amöba” toronyház volt, amelyet így jellemzett: „a környezet belátható távolságig erdő, az egyes lakrészekből körirányban történő kilátással és az épület alatt, valamint mellett a legkülönbözőbb sportpályákkal”.[10] 1958-ra ez egy 700 méter hosszú, hagyományos szerkezetű, 8-10 emeletes sávházzá módosult, amelyet a Csillaghegy városrészbe tervezett. A hatvanas évek elejére ez tovább növekedett: a végeredmény egy kilométer hosszú, 30-50 emelet magasságú, húszezer lakásban összesen hetvenezer ember befogadására alkalmas épület. A lábakon álló szerkezet a Dunával párhuzamosan húzódik és erdő veszi körbe; homlokzatát az emeletenként húzódó virágágyaknak köszönhetően bezöldíti a növényzet. A közúti forgalmat Zalotay a felszín alá süllyesztette volna, az épületben pedig lakáshoz szállított élelmiszer, bölcsőde, óvoda, takarítószemélyzet és közösségi helyiségek szolgálták volna a lakók kényelmét.

A Szalagház terveit az N&n Galéria 2005-ös kiállítása mutatta be.[11]

A Szalagház-vitaSzerkesztés

A Szalagház-vita az 1960-as évek egyik legizgalmasabb szellemi eseménye volt.

1965-ben Zalotay Elemér és Böröcz Imre kollektívház-terve Zalotay elkeseredett nyílt levelével exponálva (ami az Új Írás című irodalmi folyóiratban jelent meg) hatalmas vitát váltott ki. A hozzászólók alapos képet festettek a kor hangulatáról is. Az építészeti vita a fennálló rendszer kritikájává fajult és az ügy hirtelen adminisztratív befejezésével zárult.

A Szalagházból magából persze nem lett semmi.

Fontosabb építészeti műveiSzerkesztés

  • 1966-67 – Bőrdíszmű-telephely, Sárvár, Sársziget utca 76-78.[12]
  • 1966-67 – "Dugványtároló", Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) csemetekertje, Bajt, gps 47.269762, 16.976764 (47°16'11.1"N 16°58'36.4"E)[13]
  • 1967-68 – Szputnyik-megfigyelő állomás,[14] 1971-72 – Csillagvizsgáló,[15] Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely, Szent Imre herceg utca 112.[16]
  • 1970 – Szolgáltatóház, Sárvár, Hunyadi János utca 9.[17]
  • 1972-73 22 lakásos társasház, Tapolca, Véndeki utca
  • 1979-től - Saját háza, Ziegelried 366, Schüpfen, Svájc[18]

ForrásokSzerkesztés

  1. Ez eredetileg a Nehéz emberek című film egyik epizódja lett volna, de végül Ma vagy holnap néven önálló filmmé bővült, amit azonban a bemutató napján betiltottak. Ld.: Filmkészítés a hatvanas években. Kovács András a Nehéz emberekről (magyar nyelven) (html). História, 1996 (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  2. Magyar Mihály: Döntést a Szalagház ügyében. In: Új Írás, 1965/11. 95-98. o.
  3. Heckenast János: VASITERV. In: Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001. 377-394. o.
  4. Heckenast János: Celldömölk új központja. Vasi Szemle 1973 328-329.
  5. Heckenast: VASITERV. In: Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001. 389. o.
  6. Ld.. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  7. Zalotay 80, FUGA 2012 10 3 - 10 23. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 26.)
  8. A Szalagház tervezője kapta idén a Molnár Farkas-díjat (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2012. október 19. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  9. Ziegelried – Zalotay Elemér lakóház-kísérlete. Fuga 2018 05 18 – 2018 06 06. [2018. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 26.)
  10. Zalotay Elemér: Nyilt levél a szalagházról. In: Új Írás, 1965/6. 67-77. o.
  11. zalotay - Kiállítás az N&n galériában (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2005. november 7. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  12. Zalotay Elemér 1966-ban épült "Sárvári Bőrdíszmű-telephelye" ma, 2012-ben
  13. Zalotay Elemér 1966-ban épült "Bajti dugványtárolója" ma, 2012-ben
  14. Csillagvizsgáló, Szombathely. Építész: Zalotay Elemér (VASITERV). Magyar Építőművészet, 1969/2. pp.. 26-27
  15. Tóth György: Néhány fontosabb esemény kronológiai sorrendben Gothard Jenő életéből és az általa alapított Gothard Asztrofizikai Obszervatórium történetéből in: Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. Szombathely, 1981. p. 15.
  16. Zalotay Elemér 1968-ban épült Gothard "Szputnyik-figyelője" ma, 2012-ben
  17. Kubinszky Mihály: Új lakóház és környezete Sárvárott. Magyar Építőművészet, 1971/1. 64.
  18. Zalotay Elemér svájci lakóházáról készült riportfilm
  • 80 éves Zalotay Elemér – Egy építészlegenda munkái körülöttünk (a Láthatatlan Sárvár összeállítása) [1] (letöltés ideje: 2012-10-26)
  • Kisfilm Zalotay Elemérről az m2 Kultúrház című műsorában [2] (letöltés ideje: 2011-11-30)
  • Modernista építész, szaturnikus embertípus. Művész-világ.hu, 2005. november 28. Url: [3] (letöltés ideje: 2011-11-30)
  • Zalotay Elemér munkáinak ismertetése. Zalotay Péter honlapja, Zalotay.hu [4] (letöltés ideje: 2011-11-27)

További információkSzerkesztés

  • Zalotay Elemér: Nyilt levél a szalagházról. In: Új Írás, 1965/6. 67-77. o.
  • Vita a szalagházról. in: Új Építészet, új társadalom 1945-1978. válogatta és szerkesztette Major Máté, Osskó Judit. Budapest 1981. 249-273.
  • Szegő György: Modern építészet és asztrológia. Ösztönösség és tudatosság Zalotay Elemér építészetében. Gerle János bevezetőjével. In: Magyar Építőművészet, 1984/6. VIII.
  • Heckenast János: VASITERV. In: Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2001. 377-394. o.
  • Jászberényi Sándor: Egy őrült magyar - Zalotay Elemér építész (interjú). In: Magyar Narancs, 2006. 03. 16. Url: [5] (letöltés ideje: 2011-11-30)
  • Mújdricza Péter: Zalotay-legendárium, avagy a szabadlelkű építés végtelen szorongása (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2006. április 4. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  • Szemerey Samu: A struktúra és a véletlen – az építészet mint gazdasági és társadalmi közeg (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2006. április 7. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  • Sólymos Sándor: Zalotay LXXX – Közeli és távoli párhuzamok. (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2012. október 30.
  • Simon Mariann – Haba Péter: A forradalmi tervtől a fantazmagóriáig. Zalotay Elemér szalagházának történeti háttere és recepciója. Építészettudomány 41. 2013. (3–4) 227–251.[6]