Zalotay Elemér (régész)

Zalotay Elemér (eredeti neve: Schupiter Elemér; Szászsebes, 1894. november 24.Szombathely, 1968. március 1.) magyar régész, könyvtáros, szerkesztő, múzeumigazgató.

Zalotay Elemér
Született Schupiter Elemér
1894. november 24.
Szászsebes
Elhunyt 1968. március 1. (73 évesen)
Szombathely
Foglalkozása régész, numizmatikus, könyvtáros, szerkesztő, muzeológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalotay Elemér témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Schupiter József királyi járásbíró és Scholtz Valéria gyermeke. Felesége Baumgarten Erzsébet festő és iparművész. Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi református gimnáziumban végezte, Tordán az Állami Főgimnáziumban érettségizett 1912-ben. Tanulmányait a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem jogtudományi karán folytatta. Az első világháborúban 19141918 közt katona volt, 19221925-ben Szentesen állampénztári főtisztviselő. 1926. január 1-jétől B listázták. Újabb szakképesítést szerzett a Trianon után Kolozsvárról Szegedre áttelepült Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen történelem és földrajz szakon, tanári és régész oklevelet kapott 1931-ben. Doktori értekezését régészeti témában 1933-ban védte meg. Hivatalosan 1930-ban települt át a csonka magyarországi területre. 1927. december-től 1940 februárjáig Szentesen a Csongrád Vármegyei Könyvtár és Múzeum tiszteletdíjas könyvtárosa, 1940-től a debreceni városi levéltár munkatársa, 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig Kolozsvárott dolgozott, közben katona, 1945. május 1-jén amerikai hadifogságba került,[1] innen 1945 december 21-én szabadult. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége Szentesre, a múzeumba helyezte miután 1945 januárjában Csallány Gábor, a múzeum igazgatója meghalt, Zalotay Elemér 1946-tól 1951-ig ellátta itt az igazgatói teendőket, elsősorban a megmaradt múzeumi tárgyak számbavétele, a veszteségek felmérése lett az ő feladata, 19521953-ig a hódmezővásárhelyi múzeum régésze, 19541962-ig a bajai múzeum régésze, élete utolsó éveiben a vasvári múzeum régészeti anyagát rendezte.

MunkásságaSzerkesztés

Zalotay Elemér szakképzett régész, geográfus és történész volt, elődei lelkes és eredményes amatőr régészek voltak, gondolhatunk itt elsősorban a múzeumalapító Csallány Gáborra, de közismert, hogy Szeged városában a Kultúrpalotában Tömörkény István, Móra Ferenc is "amatőr" és nagyon eredményes régészek voltak. Nálunk a kiegyezés után indult meg Pesten a régész-képzés, de sokkal több régészre volt szükség, mint amennyit képezni tudtak, így állhatott elő az a helyzet, hogy lelkes, "helyzetbe" került amatőr régészek nagy feladatokat hajtottak végre, s ugye még akkor nem voltak úgy elválva a múzeumi szakterületek, egy múzeumigazgatónak egy vagy másodmagával együtt kellett érteni mindenhez, polihisztornak kellett lenni, hát persze, hogy nem lehet valaki egyszemélyben kitűnő numizmatikus és "bogarász", s mégis megtörténik, a múzeumok ügye halad előre. Zalotay sokat tett a két világháború közt a múzeumi anyagok publikálása területén, nemcsak maga publikált, hanem kiadványokat is szerkesztett. Szerkesztette az 1920-as években a Haladás c., az 1930-as években Csongrádmegyei Könyvtár c. tudományos könyvsorozatot és 1935-1936-ban az Aranykalász c. irodalmi és tudományos folyóiratot, egyben e folyóirat felelős kiadója is volt Szentesen. Mind a Haladás, mind Csongrádmegyei Könyvtár c. könyvsorozatban fő szerepet kapott a régészeti anyag publikálása, de geográfiai, nyelvészeti, jogi, irodalmi, helytörténeti témák is jelentek meg bennük. A Csongrádmegyei Könyvtár nem volt egy markánsan önálló sorozat, nyilván anyagi okok miatt, sokszor más intézmények kiadványaival együtt jelent meg, pld. a szegedi Tudományegyetemmel vagy a Horváth Mihály Reálgimnáziummal,[2] az együttműködések csak növelik a könyvsorozat értékét és presztízsét. A XX. század háborúi, forradalmai, rendszerváltásai mind nagy veszedelmet jelentettek a múzeumok anyagára nézve, bizony nem mindegy, hogy mennyiben, s milyen szinten publikálták és publikálják a múzeumok régészeti és egyéb lelelteit. Zalotay, s az ő főnöke Csallány Gábor sokat tettek azért, hogy a múzeum összegyűjtött anyaga publikálva legyen, az eredmény nyilván nem optimális, mindig a körülmények és a lehetőségek határt szabnak. A körülményekhez képest optimális. Sokat tett Zalotay Elemér a magyar régészetért Szentesen, s többi állomáshelyein is. Nem véletlen, hogy a múzeumok élén mind a mai napig elsősorban régészek állnak.

 
Zalotay Elemér emléktáblája születésének centenáriumán

Fontosabb tudományos publikációibólSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • A szentesi Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör Zalotay Elemér születésének centenáriuma (1894-1994) alkalmából emléktáblát helyezett el a Széchenyi-ligetbeli múzeum keleti rizalitján.
  • Vörös Gabriella: Megemlékezés Zalotay (Schupiter) Elemérről születésének századik évfordulóján.[16]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zalotay Elemér dr.: Tábori kis könyvtár - hadifogságom társa.... e-Könyvtár Szentes, 1945
  2. Molecz Béla: A magyar szórend esztétikája. Szentes, Kultúra Ny., 1933. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 2. ; Klny. a Szentesi Magyar Királyi Állami Horváth Mihály Reálgimnázium 1932-1933. évi Értesítőjéből Archiválva 2017. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. Szentes, Újságüzem. 59 o. (Ser. Haladás, 2.)Megj.: Eredeti Schupiter vezetéknéven publikált!
  4. Szentes, Újságüzem. 71 o. (Ser. Haladás, 4.)Megj.: Eredeti Schupiter vezetéknevén publikált!
  5. Szeged, Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 56 o. Megj.: Doktori értekezés.
  6. Szentes, Gáffy Nyomda, 64 o. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár, 22.)
  7. Szentes, Szent Imre Nyomda. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár.)
  8. Szeged, Szegedi Városi Nyomda és Kiadó. 10 o. 2 t. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 8.; Klny.: Dolgozatok a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből. 1933-[19]34.)
  9. Szentes, Szentesi Napló. 66 o. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár, 20.)
  10. Budapest, Vármegyei Monográfiák K. 40 o. ill. Klny. Csongrád vármegye
  11. Szentes, Szent Imre Nyomda. 39 o. (Ser. Csongrádmegyei könyvtár, 21.)
  12. Budapest, 1958, Magyar Nemzeti Múzeum: Történeti Múzeum, Házi soksz. 59 o. 7 t. (Ser. Régészeti füzetek)
  13. Baja, 1958, Miskolc, Borsod megyei Ny. 84 o. 1 térk. ill. (Ser. A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)
  14. Budapest, 1958 Magyar Nemzeti Múzeum: Történeti Múzeum. 98 o. 11 t. 1 térk. (Ser. Régészeti füzetek, 6.)
  15. Kecskemét: Budapest, SZOT soksz. 33 o. 4 t. (Ser. Népkutató füzetek, 12-13.)
  16. Archaeologiai Értesítő, 1994/1995: 202-203. o.

ForrásokSzerkesztés

  • A hagyomány szolgálatában: Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. ISBN 9637217568 Koszta József múzeumról Rózsa Gábor ld. 203-211. o.; uo. Zalotay Elemér élete és munkássága Bodrits Istvántól ld. 265. o.
  • Vágvölgyi Zoltán: Dr. Zalotay Elemér (1894 – 1968) (PDF). e-Könyvtár Szentes, 2013

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.