Főmenü megnyitása

Zarilac

település Horvátországban

Zarilac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Zarilac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34312
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség176 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zarilac (Horvátország)
Zarilac
Zarilac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 17° 52′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 17° 52′ 40″

FekvéseSzerkesztés

Pozsegától légvonalban 15, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Grabarje és Knežci között, a Zarilačka-patak két partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a legősibb idők óta lakott volt. Itt találták meg az egész Pozsegai völgység legrégibb kőkorszaki leleteit, melyek az i. e. 10000 körüli időből, a korai paleolitikum időszakából származnak. A számos őskori állatcsont, mamut, szarvas, bölény, vadló, vaddisznó és más állatok maradványai mellett kőszerszámok is előkerültek bizonyítva a kőkorszaki vadászok telepének jelenlétét. A Nekcse-Pleternica gyorsforgalmi út építésének megelőző feltárásai során 2009-ben a középső kőkorszak idejénből jellegzetes vonaldíszes kerámiáival a Sopot-Bicske kultúra népének „Mihaljovačko poljei” leletei kerültek elő. A radiokarbonos kormeghatározás alapján legrégibb leleteik az i. e. 6. évezred végéről származnak. A késői bronzkort az urnamezős kultúra korai időszakának „Grabaračka livada” lelőhelyen 1976-ban előkerült településének és temetőjének leletei képviselik. A leletek alapján ezen a lelőhelyen a kőkorszaktól a középkorig folyamatosan emberi település volt.[2]

Zarilac falu már a középkorban is létezett. 1314-ben, 1367-ben, 1434-ben és 1452-ben „Zerilch, Zerplch,” 1408-ban „Zerelch”, 1433-ban „Zerwicz”, 1464-ben „Zarlicz” alakban szerepel a korabeli írásos forrásokban. [3] Az Orbovai család birtoka volt. A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek. [4] 1698-ban „Szarilacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [5] 1702-ben 14, 1730ban 19, 1760-ban 18 ház állt a településen.[6] A 18. században a horvát Hegyvidékről és az ország más részeiről érkezett horvátok telepedtek le itt, majd a 19. század folyamán németek, csehek, szlovákok és magyarok érkeztek, akik a lakosságnak mintegy negyedét tették ki.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Zarilacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zarilacz” néven szerepel. [7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zarilacz” néven 28 házzal, 228 katolikus vallású lakossal találjuk. [8]

A településnek 1857-ben 156, 1910-ben 321 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 10%-a német, 8%-a cseh, 2-2%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 176 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban iskola, kápolna, tűzoltószerház van.

LakosságaSzerkesztés

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
156 139 154 183 223 321 315 366 437 420 416 388 276 241 212 176

NevezetességeiSzerkesztés

Római katolikus kápolnája.

OktatásSzerkesztés

A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés