Zaskiv
Zaskiv (ukrán betűkkel: Зашків, lengyelül: Zaszków) falu Ukrajna Lvivi területének Lvivi járásában. A területi központtól, Lvivtől 14 km-re északnyugatra fekszik. Lakossága 2011-ben 1411 fő volt. A falut érinti a Lviv–Zsovkva vasútvonal. A település Lviv községhez tartozik.
| Zaskiv (Зашків) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Lvivi terület |
| Járás | Lviv járás |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 80375 |
| Körzethívószám | +380 3252 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1411 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 88,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,91 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 57′ 06″, k. h. 23° 59′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 57′ 06″, k. h. 23° 59′ 39″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaskiv témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Területén már a 10–11. században szláv település működött. Zaszków első írásos említése a Jagellók idejéből, 1377-ből származik.[2] Az egykori feljegyzések szerint a településen régen kolostor is működött.[3] Władisław opolei herceg egy 1377-es dokumentum szerint a falut más környező falvakkel együtt a lwówi domonkosok birtokába adta. 1397-ben Władisław Jagello a lwówi domonkosok birtokainak – köztük Zaszków falunak is – megadta a kiváltságokat tartalmazó megdeburgi városjogokat. 1399-ben a galíciai érsek engedélyezte, hogy a faluban kápolnát építsenek és ott lelki gyakorlatokat is végezzenek.
Lengyelország első, 1772-es felosztásakor a település az Habsburg Birodalom, majd 1867-től az Osztrák–Magyar Monarchia fennhatósága alá került, és egészen az első világháború végéig Galícia és Ladoméria Királysága része volt. A két világháború között visszakerült Lengyelországhoz. 1939-ben rövid ideig szovjet, majd a második világháború alatt német megszállás alatt állt. 1945-től az Ukrán SZSZK, majd 1991-től Ukrajna része.
A faluban 1890-ben 223 ház volt 1357 lakossal (ebből 1055 görögkatolikus, 232 római katolikus, 49 izraelita, 21 fő egyéb vallású volt).
A kőből készült, Mihály arkangyalnak szentelt görögkatolikus templomát 1906-ban építették.
Ismert emberek szerkesztés
Ott született:
- Jevhen Mihajlovics Konovalec (1891–1938 ), az Ukrán Népköztársaság hadseregének ezredese, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) alapítója és első vezetője.
Látnivalók szerkesztés
A faluban Jevhen Konovalec-emlékmúzeum működik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ukrán Legfelsőbb Tanács közigazgatási adatbázisa
- ↑ Franciszek Persowski: Studia nad pograniczem polsko-ruskim w XXI wieku, Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 1962, p. 150. (lengyelül)
- ↑ Słownik geograficzny Królestwa Polskiego i innych krajów słowiańskich, Tom XIV, p. 455.. [2013. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 7.)