Zayváralja
Zayváralja (1899-ig Zay-Podhrágy, szlovákul Uhrovské Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
| Zayváralja (Uhrovské Podhradie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1481 | ||
| Polgármester | Milan Miškerik | ||
| Irányítószám | 956 42 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 39 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 327 m | ||
| Terület | 12,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 49″, k. h. 18° 22′ 47″48.763600°N 18.379700°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 49″, k. h. 18° 22′ 47″48.763600°N 18.379700°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zayváralja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésBántól 13 km-re északkeletre fekszik.
Története
szerkesztésA falu határában sűrű erdővel benőtt csúcson állnak Ugróc várának romjai. A 13. század második felében Bács trencséni ispán építtette. 1295-ben „Castrum Vgrog” néven említik először, az ugróci váruradalom központja. 1295 és 1321 között Csák Mátéé. 1297-ben „Wgroch” néven írják, 1321-től királyi vár. 1352-ben „Wgrowg” alakban található. 1389-től királyi adományként Stibor vajdáé, ezután több tulajdonosa volt, köztük a Bánffyak. 1446-ban „Vhurocz” alakban említik. A Zay család 1560-ban szerezte meg. A harcokban szerepet nem játszott, nem újították meg, szerepét a zayugróci várkastély vette át.
A falut 1481-ben „Podhradye” alakban említik először. 1483-ban „Podhrade”, 1598-ban „Podhrady Nowa” alakban említik. Az ugróci váruradalomhoz tartozott, ezért története is szorosan kötődött a várhoz. A Zay család birtoka. 1598-ban a bíróén kívül 4 ház állt a faluban. A 17. és 18. században a Kollonichoké. 1720-ban 9 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással, mészégetéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de sokan jártak el messzebb is idénymunkákra.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODHRADI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura B. Zay Uraság.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podhrágy, (Ugrócz), tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vgyében, a zai-ugróczi uradalomban: 20 kath., 82 evang. lak. A helység felett egy meredek kősziklán még most is láthatni egy meglehetős épségü régi várat, melly a gr. Zayak tulajdona. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 185, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 55 lakosából 54 szlovák volt.
2011-ben 39 lakosából 37 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztésUgróc várának romjai a 13. század első feléből, román kori kápolna és a várpalota romjaival. Átépítve a 16. század második felében. A várpalota további részei a 14. század végén és a 15. század elején épültek. Sarokbástyái 1547-ben és 1589-ben épültek. A 18. században pusztult el.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 7.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés
