Zebény

község Szlovákiában

Zebény (szlovákul Zbyňov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Zebény (Zbyňov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1407
PolgármesterStanislav Hudek
Irányítószám013 19
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség881 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság427 m
Terület7,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″49.120833°N 18.650000°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 15″, k. h. 18° 39′ 00″49.120833°N 18.650000°E
Zebény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zebény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnától 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története

szerkesztés

A falut a német jog alapján alapították, első írásos említése 1407-ben „Izben” alakban történt. 1474-ben „Zbynyowe”, 1488-ban „Zbynow”, 1598-ban „Zbinow” néven szerepel a korabeli forrásokban. Első bírája Lambert rajeci bíró fia István volt. Zsolnalitva uradalmához tartozott. 1545-ben említik először erődített kastélyát. 1598-ban 19 háza volt. 1720-ban 15 adózója lakta. 1784-ben 64 házában 83 családban 477 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZBINOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, fekszik Rajeczhez közel, mellynek filiája; földgye középszerű, legelője, erdeje van.[2]

1828-ban 64 háza volt 592 lakossal. Lakói állattartással, mezőgazdasággal, méhészettel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zbinov, Trencsén m. tót f., Rajecztől északra 1 órányira: 557 kath., 6 zsidó lak. Len termesztés. F. u. a lietavai urad. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

A község mezőgazdasági jellegét a mai napig megőrizte.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 484, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 851 lakosából 850 szlovák volt.

2011-ben 836 lakosából 826 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Haranglába a 19. század első harmadában épült.
  • Temetőkápolnája 19. századi.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.