Megjelentünk hajlékodban

(Zeng a harang hívó szóval szócikkből átirányítva)

A Megjelentünk hajlékodban áldozócsütörtökön énekelt népének, de néha általános miseénekként is használják. Ugyanez a dallam Zeng a harang hívó szóval kezdetű – ugyancsak Harangi Lászlótól származó – szöveggel általános miseének. A dallam Gimesi 1844-es kéziratos énekgyűjteményéből való.[1]

Megjelentünk hajlékodban
Műfajmagyar egyházi népének
SzövegHarangi László
Hangfajdúr
A kotta hangnemeC dúr
SorokA A B A
Hangterjedelem1–6 1–6 2–8 1–6
Kadencia1 (1) 5
Szótagszám15 15 15 15

Feldolgozás:

Szerző Mire
Bárdos Lajos egynemű kar Musica Sacra II/1
Megjelentünk hajlékodban
Musica Sacra II/2
Zeng a harang

Kotta és dallam szerkesztés

 

Dicsérjük az Isten-embert, Aki földről mennybe ment,
Támasz nélkül el nem hagyta tanítványit idelent.
Alapítá szent Egyházát, vezetőnknek rendelé,
Ő vezérel biztos kézzel bennünket az ég felé.

Három évig tanítónk volt az isteni Szeretet,
Szóval, tettel, imádsággal oktatott és vezetett.
Nagy művének végeztével földről égbe költözött,
Diadalmas fényességgel dicsőségbe öltözött.

Hisszük, amit Isten hirdet szent Egyháza szavával,
És hogy egykor együtt élünk mennyországban fiával.
Ki hajlékot készíteni ment előre mennyekbe,
S az utolsó ítéletkor örök létbe vezet be.

Bemutatjuk alázattal a bort és a kenyeret,
Legyen kedves ajándékunk, égi Atyánk, teneked.
Szálljon imánk bizalommal Üdvözítőnk nyomdokán,
Hol megváltó Fia mellett ül az Atya trónusán.

Szegény bűnös ajándékát Jézus veszi kezébe,
Úgy terjeszti alázattal az Úristen elébe.
Véghetetlen érdeméből Szentség lesz az áldozat,
Szent malasztja hatalmával mennyországba befogad.

Szent az Isten, magasztaljuk, s áldjuk egyre szent Fiát,
Aki nékünk megnyitotta mennyországnak kapuját.
Minden áldás és dicséret Téged illet, Mesterünk,
Légy vezérünk, légy jutalmunk, melyet egykor elnyerünk.

A Zeng a harang szövege:

Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep reggelén.
Összegyűltünk oltárodnál, kél szívünkben új remény.
Földi bajban, gyötrelemben tűnik, múlik életünk:
Áldozatod erejében új életre ébredünk.

Dicsőség a magasságban, élő Krisztus, teneked.
Szent halálod dicsősége megnyitá a mennyeket.
Békességünk csak te benned van a földön minekünk,
Bízva lépünk nyomaidba, tudjuk: hozzád érkezünk.

Uram Jézus, tenálad az örök élet igéje,
Biztosítja igazságát szentelt véred pecsétje.
Taníts minket égi szóval, hívj magadhoz Jézusunk,
Szent Igédnek világánál mennyországba eljutunk.

Krisztus Urunk, hiszünk néked, sziklán épül szent hitünk:
Életedet bizonyságul odaadtad, Istenünk.
A halálnak zord hatalmát nyitott sírod letörte,
A halandó, ki hisz benned, általad él örökre.

Mit adhatok, szegény bűnös? Szívemből csak bűn fakad.
Te vagy értünk, Üdvözítőnk, a szeplőtlen áldozat.
A halandó mindig újra megtetézi vétkeit,
Nem ajánlhat elégtételt, hogyha Jézus nem segít.

De az oltár fehér gyolcsán újul egyre áldozat:
Bűneinkért felajánlod, édes Jézus, magadat.
S hogyha vétkünk sokasága ezerannyi volna még:
Áldozatod tiszta lángján vétkünk szennye mind elég.

Hódolattal dicsőítnek az angyali seregek,
Imádattal leborulnak a bűnbánó emberek.
Szent vagy, szent vagy, szent vagy, Jézus, örök élet királya!
Boldog, aki dicsőséged hívő szívvel imádja.

Jegyzetek szerkesztés

  1. 233. oldal.

Források szerkesztés

Felvételek szerkesztés