Zillertalbahn
A Zillertalbahn Jenbach és Mayrhofen között közlekedő keskeny nyomközű vasút Ausztria Tirol tartományában. Tulajdonosa és üzemeltetője a jenbachi székhelyű Zillertaler Verkehrsbetriebe AG ("Zillervölgyi Közlekedési Részvénytársaság") - korábban Zillertalbahn AG.
Zillertalbahn
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Zillertalbahn 5-ös számú nosztalgia gőzöse | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 310 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 31,7 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 760 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | Zillertaler Verkehrsbetriebe AG | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 70 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zillertalbahn témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Története szerkesztés
1860-as években meglehetősen rossz közlekedési viszonyok uralkodtak Ziller völgyében (hosszú és kényelmetlen utazások, mocsaras vidékeken átmenő kocsiutak), amely a vasútvonal mielőbbi megépítését sürgette.
1892-ben gyűlést tartottak a völgy községi elöljárói, elismert személyiségei, ahol is vasúti bizottságot alakítottak, majd három évre rá megállapodtak a zillertali vonal megépítésről. A majdani vasútról több elképzelés is született: a vonalat - a jelenlegihez képest - a Ziller folyó jobb partján vezessék Brixlegg felé, vagy például a pinzgau-i keskeny nyomközű vasúttal való összekötés ötlete Gerloson keresztül. Felmerült az a kérdés is, hogy normál, vagy esetleg a már elterjedt 760 mm-es nyomtávot alkalmazzák. Költségi megfontolások, illetve katonai szempontok miatt végül a keskeny nyomközre esett a választás. A megfelelő alaptőke megszerzésének érdekében vállalati formának a részvénytársaságot választották, s 1898-ra a szükséges tőkét - 300 ezer koronát (mai értéken számolva 1,2 millió euró-t) - sikerült összegyűjteni.
1895. december 2-án Zillertal számára a császári és királyi vasútügyi miniszter, Heinrich von Wittek a vasútépítési engedélyt megadta, majd négy évre rá 1899-ben megalakult a "Zillervölgyi Vasút Részvénytársaság" (Zillerthalbahn Actiengesellschaft). Az építkezés 1900-ban kezdődhetett el (első kapavágás dátumáról nem tudni pontos adatot) és 1902. július 31-én - az időközben felmerülő pénzügyi nehézségek ellenére - el is készült a teljes vonal. Indulásként a társaság először két gőzmozdonyt, tíz személykocsit és huszonkét teherkocsit vásárolt.
1920-as évek elején felmerült a vonal villamosításának terve is, de megvalósítására sosem került sor, noha a terv kapcsán már beindultak bizonyos beruházások. A villamosítás helyett egy, az ausztriai keskeny nyomközű vasutak körében forradalmian új megoldásnak számító dízel-motorvonatot helyeztek üzembe, nagy sikerrel.
1956. november 28-tól a vasutat üzemeltető Zillertalbahn AG neve megváltozik a jelenlegi Zillertaler Verkehrsbetriebe AG-ra, valamint menetrend szerinti buszjáratot is indít Innsbruck - Mayrhofen között. 1921 és 76 között a vorderlanesbachi magnezit bányából kitermelt érc folyamatos elszállítása eleinte komoly gazdasági alapot jelentett a társaság számára, azonban az 1960-as évek közepén elindított zillertali közút-beruházási program és az ezzel járó közúti térnyerés miatt a vasútnak a puszta fennmaradásáért kellett küzdenie. Számára mentőövet ekkor az 1965-től 1971-ig tartó, nagyszabású mayrhofeni vízierőmű-építkezés jelentett: a nyersanyag, valamint az építési eszközök szállításával a zillertali vasutat bízták meg. Erre a feladatra (ahol is mintegy 325 ezer tonna cementet kellett megmozgatni ebben az időszakban) két dízelmozdonyt, illetve nagyvasúti tehervagonok szállítására alkalmas, ún. Rollwagen kocsikat vásárolt a társaság.
Szerencsére, 1980 óta a vágányrendszer, illetve a járműállomány folyamatosan megújult, az ezredfordulót követően pedig alacsony padlós személykocsikkal is bővült a flotta. 2007-ben elkezdődött a kétvágányú vonal részleges kiépítése.
Vasútüzem szerkesztés
Zillertalbahn Jenbachnál található végállomása közös a Salzburg, illetve az ellentétes Bregenz felől érkező nagyvasúttal. Ezen kívül - szintén innen - átszállási lehetőségünk van az Achensee felé menő 1000 mm nyomtávolságú fogaskerekűre is. Jenbach Ausztria egyetlen olyan állomása, ahol egy helyen három különböző nyomtávú vasútra szállhatunk át.
A Zillertalbahn ütemes menetrend szerint közlekedik. (Ennek biztosítására Angersbachnál, valamint Strassnál 60 perces alapütemet adó berendezéseket helyeztek el.) Az ütemes menetrendnek köszönhetően a (Jenbach állomáson megálló) nagyvasutakkal összehangolt és szimmetrikus csatlakozás érhető el. 2008. decemberi menetrendváltással Kaltenbach és Aschau, valamint Zell am Ziller és Hippach közti szakaszon már kétvágányú az oda-vissza közlekedés, a vonatpárok 30 perces időközönként közlekednek.
Napjainkban a zillertali vasútvonal a hivatás- és turisztikai forgalmat, valamint a teherszállítást szolgálja ki (sícentrumok utasforgalma, nosztalgia üzem, faáruk szállítása). Természetesen a társaság számára a korszerű dízelmozdony- és motorvonat-flotta mellett kulcsfontosságú - az idegenforgalmi szempontból nem elhanyagolható - nosztalgia-flotta fenntartása, gondos karbantartása is.
Járműállomány szerkesztés
Dízelüzem szerkesztés
| DIEMA D1 dízelüzemű tolatómozdony[1] | |
|---|---|
 | |
| Gyártó | Diepholzer Maschinenfabrik (DIEMA), Németország |
| Gyártási év | 1991 |
| Teljesítmény | 164 KW |
| Szolgálatba állítás éve | 2013 |
| Lupo D13 dízel-hidraulikus mozdony | |
|---|---|
 | |
| 2018 augusztus elsejével eladták a Pinzgauer Lokalbahn társaságnak. | |
| Gyártó | GLG Gmeinder – Mosbach, Németország |
| Tengelyelrendezés | B'B |
| Teljesítmény | 746 KW |
| Maximális sebesség | 70 Km/h |
| Maximális vonóerő | 165 KN |
| Erőforrás | CAT 3412 E DI – TTA |
| Lökettérfogat | 27 l |
| Magasság/Szélesség | 3 650 mm / 2 450 mm |
| Ütközők közötti hossz | 14 530 mm |
| Szolgálati tömeg | 50 t |
| Maximális tengelyterhelés | 12,5t |
| Futási engedély megszerzése | 2004. október 13. |
| Lupo D14, D15, D16 dízel-hidraulikus mozdony | |
|---|---|
 | |
| Gyártó | GLG Gmeinder – Mosbach, Németország |
| Tengelyelrendezés | B'B |
| Teljesítmény | 746 KW |
| Maximális sebesség | 70 Km/h |
| Maximális vonóerő | 165 KN |
| Erőforrás | CAT 3412 E DI – TTA |
| Lökettérfogat | 27 l |
| Magasság/Szélesség | 3 650 mm / 2 450 mm |
| Ütközők közötti hossz | 14 530 mm |
| Szolgálati tömeg | 50 - 54 t |
| Maximális tengelyterhelés | 12,5 - 13 t |
| Futási engedély megszerzése (D14) | 2004. december 14. |
| Futási engedély megszerzése (D15) | 2007. május 15. |
| Futási engedély megszerzése (D15) | 2007. július 16. |
| (D11 és) D12 dízel-hidraulikus mozdony | |
|---|---|
| D11-es mozdonyt 44 évnyi szolgálat után, 2013-ban visszaszállították korábbi helyére, a németországi Asbach városába (a Rhein-Sieg Vasútmúzeumba). Munkáját a Svájcban szolgált, most D1-es sorozatszámot viselő, DIEMA gyártmányú mozdony vette át.[2][3] | |
| Gyártó | Orenstein & Koppel - Dortmund-Dorstfeld, Németország |
| Gyártási év (D11, D12) | 1960, 1959 |
| Tengelyelrendezés | 2 tengely, rudazatos meghajtással |
| Teljesítmény | 103 KW |
| Maximális sebesség | 20 Km/h |
| Indulási vonóerő | 48,6 KN |
| Erőforrás | Orenstein & Koppel – négyütemű dízel |
| Hengerek száma | 6 |
| Lökettérfogat | 10 850 cm³ |
| Magasság/Szélesség | 2 905 mm / 2 350 mm |
| Ütközők közötti hossz | 5 490 mm |
| Szolgálati tömeg | 18 t |
| Maximális tengelyterhelés | 9 t |
| Szolgálatba állítás éve (D11, D12) | 1969 |
| D10 dízel-hidraulikus mozdony | |
|---|---|
 | |
| Gyártó | Duro Dakovic, Slavonksi-Brod, Jugoszlávia |
| Gyártási év | 1970 (JZ 740-007) |
| Tengelyelrendezés | Bo'Bo' |
| Teljesítmény | 441 KW |
| Maximális sebesség | 60 Km/h |
| Indulási vonóerő | 98 KN |
| Erőforrás | Jenbacher Werke – kétütemű dízel |
| Hengerek száma | 12 |
| Lökettérfogat | 36 l |
| Magasság/Szélesség | 3 520 mm / 2 500 mm |
| Ütközők közötti hossz | 12 050 mm |
| Szolgálati tömeg | 32 t |
| Maximális tengelyterhelés | 8 t |
| Szolgálatba állítás éve | 1982 |
| D8, D9 dízel-hidraulikus mozdony | |
|---|---|
| Gyártó | Orenstein & Koppel - Dortmund-Dorstfeld, Németország, 1967 |
| Tengelyek száma | 4 |
| Teljesítmény | 397 KW |
| Maximális sebesség | 50 Km/h |
| Indulási vonóerő | 117,6 KN |
| Erőforrás | Jenbacher Werke – kétütemű dízel |
| Hengerek száma | 12 |
| Lökettérfogat | 36 l |
| Magasság/Szélesség | 3 480 mm / 2 500 mm |
| Ütközők közötti hossz | 9 700 mm |
| Szolgálati tömeg | 36 t |
| Maximális tengelyterhelés | 9 t |
| Szolgálatba állítás éve | 1967 |
| VT 3 - VT 8 dízel-villamos motorvonatok | |
|---|---|
 | |
| E keskeny nyomközű típust járműmodernizálás céljából először a Steiermärkische Landesbahnen vasúttársaság Murtalbahn-vonalára tervezték, de miután a motorvonat igen nagy sikert aratott az ottani utasok körében, az ÖBB, valamint - némi műszaki módosításokkal - a Zillertalbahn is rendelt belőlük.
Ellentétben az StLB, illetve az ÖBB két vezérállásos típusaival, a Zillertalbahn motorkocsiján (VT) egy vezérállást alakítottak ki, így egy vezérlőkocsi (VS), vagy egy másik motorkocsi (VT) összekapcsolásával - ez esetben erősebb meghajtással - áll össze a motorvonati jelleg (a vezérlőkocsi-állományból kevesebb van). A szerelvények általában motorkocsi (VT) + pótkocsi + motorkocsi (VT), illetve motorkocsi (VT) + pótkocsi + vezérlőkocsi (VS) felállásban közlekednek, de előfordul mozdony + pótkocsi + vezérlőkocsi (VS) összeállítás is. 2018 augusztus elsejével a VS4-es vezérlőkocsit eladták a Pinzgauer Lokalbahn társaságnak. | |
| Állomány | 6db motorkocsi (VT 3-8), 2 db vezérlőkocsi (VS 3-4) |
| Gyártó | Stahlbau Knotz - Bécs; Jenbacher Werke - Jenbach, Ausztria |
| Tengelyelrendezés | B'B' |
| Teljesítmény | 235 KW |
| Maximális sebesség | 70 Km/h |
| Indulási vonóerő | 82 KN |
| Erőforrás | MAN dízel |
| Hengerek száma | 6 |
| Fordulatszám | 2 100 1/perc |
| Szolgálati tömeg | 29 t |
| Szolgálatba állítás éve | 1984 (VT 3-4), 1995 (VT 5-6), 1998 (VT 7-8) |
| VT 1 dízel-villamos motorvonat | |
|---|---|
 | |
|
A VT 3 - VT 8 típusú dízel-villamos motorvonatokhoz hasonló (a Steiermärkische Landesbahnen társaság Murtalbahn vonalán közlekedő típusaival[4] pedig teljesen megegyező), két vezérállásos motorvonatot tartós bérlet keretében a Pinzgauer Lokalbahn társaságtól vette kölcsön (ex. VTs 11), cserébe a 2-es számú, "Zillertal" fantázianevű gőzmozdonyért és egy személykocsiért. A cserét követően a külső fényezésen kívül az utastér is teljesen megújult. 2018 augusztus elsejével véglegesen a Zillertalbahn tulajdonába került. A kölcsönadott, 2-es számú gőzmozdony is visszatért jenbachi honállomására. | |
| Gyártó | Stahlbau Knotz - Bécs; Jenbacher Werke - Jenbach, Ausztria |
| Tengelyelrendezés | B'B' |
| Teljesítmény | 235 KW |
| Maximális sebesség | 70 Km/h |
| Indulási vonóerő | 82 KN |
| Erőforrás | MAN dízel |
| Hengerek száma | 6 |
| Fordulatszám | 2 100 1/perc |
| Szolgálati tömeg | 29 t |
| Szolgálatba állítás éve | 2013 |
Nosztalgiaüzem (Gőzösök) szerkesztés
| 2-es számú gőzmozdony - "Zillertal" | |
|---|---|
| Gyártó | Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1900 |
| Mozdony jellege | C1't-n2 |
| Maximális sebesség | 35 Km/h |
| Maximális vonóerő | 24,74 KN |
| Magasság/Szélesség | 3 450 mm / 2 400 mm |
| Ütközők közötti hossz | 7 190 mm |
| Szolgálati tömeg | 21,9 t |
| Kazánfelújítás | Meiningen, 1991 |
| Kazánnyomás | 12 bar |
| Tűzszekrény felújítása | Meiningen, 1992 |
| 3-as számú gőzmozdony - "Tirol" | |
|---|---|
| Gyártó | Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1902 |
| Mozdony jellege | C1't-n2v |
| Maximális sebesség | 35 Km/h |
| Maximális vonóerő | 26,11 KN |
| Magasság/Szélesség | 3 450 mm / 2 400 mm |
| Ütközők közötti hossz | 7 804 mm |
| Szolgálati tömeg | 27,5 t |
| Kazánfelújítás | Meiningen, 1991 |
| Kazánnyomás | 12 bar |
| Tűzszekrény felújítása | Tschuda-Graz, 2001 |
| 4-es számú gőzmozdony | |
|---|---|
| Korábbi sorozatszáma / Szolgálati helye | JZ 83–076 / Bosznia |
| Jelenlegi tulajdonos | Club 760 (Zillertalbahn tartósan bérli) |
| Gyártó | Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1909 |
| Mozdony jellege | D1'-h2 |
| Maximális sebesség | 35 Km/h |
| Maximális vonóerő | 54,4 KN |
| Magasság/Szélesség | 3 552 mm / 2 450 mm |
| Ütközők közötti hossz | 13 700 mm (szerkocsival) |
| Szolgálati tömeg | 52 t |
| Kazánfelújítás | Tschuda-Graz, 2007 |
| Kazánnyomás | 12 bar |
| Tűzszekrény felújítása | Meiningen, 1993 |
| 5-ös számú gőzmozdony - "Gerlos" | |
|---|---|
| | |
| Gyártó | Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1930 |
| Mozdony jellege | C1'-h2t |
| Maximális sebesség | 40 Km/h |
| Maximális vonóerő | 38,09 KN |
| Magasság/Szélesség | 2 440 mm / 3 480 mm |
| Ütközők közötti hossz | 8 020 mm |
| Szolgálati tömeg | 28,1 t |
| Kazánfelújítás | Tschuda-Graz, 2005 |
| Kazánnyomás | 13 bar |
| Tűzszekrény felújítása | Tschuda-Graz, 2001 |
| 6-os számú gőzmozdony - "Hobby-Lok" | |
|---|---|
| Gyártó | Krauss München, Németország, 1916 |
| Mozdony jellege | B-n2t |
| Maximális sebesség | 20 Km/h |
| Maximális vonóerő | 12,97 KN |
| Magasság/Szélesség | 2 860 mm / 1 850 mm |
| Ütközők közötti hossz | 5 730 mm |
| Szolgálati tömeg | 10,9 t |
| Kazánfelújítás | Tschuda-Graz, 2008 |
| Kazánnyomás | 12 bar |
| Tűzszekrény felújítása | Tschuda-Graz |
További információk szerkesztés
- bahnbilder.warumdenn.net: Zillertalbahn umgezogen (németül) (Hozzáférés: 2018 október 27.)
- Zillertaler Verkehrsbetriebe AG hivatalos honlapja (németül)
- Zillertalbahn története a Tiroler Museumsbahnen honlapján) (németül)
- Osztrák kisvasutak (németül)
- Club 760 Honlapja (németül, angolul) (németül) (angolul)
- www.zillertalbahn.at (németül)
- www.zillertalbahn.at - dízelmozdonyok (németül)
- www.tmb.at (németül)
- Youtube-videó a vasútvonalról
