Zillertalbahn

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 22.

A Zillertalbahn Jenbach és Mayrhofen között közlekedő keskeny nyomközű vasút Ausztria Tirol tartományában. Tulajdonosa és üzemeltetője a jenbachi székhelyű Zillertaler Verkehrsbetriebe AG ("Zillervölgyi Közlekedési Részvénytársaság") - korábban Zillertalbahn AG.

Zillertalbahn
A Zillertalbahn 5-ös számú nosztalgia gőzöse
A Zillertalbahn 5-ös számú nosztalgia gőzöse
A Zillertalbahn útvonala
Vonal:310
Hossz:31,7 km
Nyomtávolság:760 mm
Üzemeltető:Zillertaler Verkehrsbetriebe AG
Maximális sebesség:70 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Zillertalbahn témájú médiaállományokat.
0,000 Jenbach 530 m
átszállás: Innsbrucki fővonal és Achenseebahn
Inn-folyó
1,965 Rotholz 529 m
3,470 Strass 525 m
6,440 Schlitters 535 m
6,956 Kolbitsch-i kiágazás
8,200 Gagering 530 m
10,247 Fügen-Hart 537 m
10,675 Kiágazás Binderholz üzem felé
11,693 Kapfing 542 m
12,528 Uderns 544 m
15,266 Ried 550 m
16,506 Kaltenbach-Stumm 554 m
19,000 Angererbach
20,330 Aschau 564 m
22,400 Erlach 568 m
23,000 Ziller-híd (50 m)
24,400 Zell am Ziller 560 m
27,605 Ramsau-Hippach 589 m
28,750 Bühel 609 m
28,900 Kober-i kiágazás
~ 31,500 Kiágazás Tauernkraftwerke AG erőmű felé
31,700 Mayrhofen 627 m

Története

szerkesztés
 
VT 1 motorvonat Jenbachnál (1975)
 
Korszerű ingavonati szerelvény várakozik Jenbachnál

1860-as években meglehetősen rossz közlekedési viszonyok uralkodtak Ziller völgyében (hosszú és kényelmetlen utazások, mocsaras vidékeken átmenő kocsiutak), amely a vasútvonal mielőbbi megépítését sürgette.

1892-ben gyűlést tartottak a völgy községi elöljárói, elismert személyiségei, ahol is vasúti bizottságot alakítottak, majd három évre rá megállapodtak a zillertali vonal megépítésről. A majdani vasútról több elképzelés is született: a vonalat - a jelenlegihez képest - a Ziller folyó jobb partján vezessék Brixlegg felé, vagy például a pinzgau-i keskeny nyomközű vasúttal való összekötés ötlete Gerloson keresztül. Felmerült az a kérdés is, hogy normál, vagy esetleg a már elterjedt 760 mm-es nyomtávot alkalmazzák. Költségi megfontolások, illetve katonai szempontok miatt végül a keskeny nyomközre esett a választás. A megfelelő alaptőke megszerzésének érdekében vállalati formának a részvénytársaságot választották, s 1898-ra a szükséges tőkét - 300 ezer koronát (mai értéken számolva 1,2 millió euró-t) - sikerült összegyűjteni.

1895. december 2-án Zillertal számára a császári és királyi vasútügyi miniszter, Heinrich von Wittek a vasútépítési engedélyt megadta, majd négy évre rá 1899-ben megalakult a "Zillervölgyi Vasút Részvénytársaság" (Zillerthalbahn Actiengesellschaft). Az építkezés 1900-ban kezdődhetett el (első kapavágás dátumáról nem tudni pontos adatot) és 1902. július 31-én - az időközben felmerülő pénzügyi nehézségek ellenére - el is készült a teljes vonal. Indulásként a társaság először két gőzmozdonyt, tíz személykocsit és huszonkét teherkocsit vásárolt.

1920-as évek elején felmerült a vonal villamosításának terve is, de megvalósítására sosem került sor, noha a terv kapcsán már beindultak bizonyos beruházások. A villamosítás helyett egy, az ausztriai keskeny nyomközű vasutak körében forradalmian új megoldásnak számító dízel-motorvonatot helyeztek üzembe, nagy sikerrel.

1956. november 28-tól a vasutat üzemeltető Zillertalbahn AG neve megváltozik a jelenlegi Zillertaler Verkehrsbetriebe AG-ra, valamint menetrend szerinti buszjáratot is indít Innsbruck - Mayrhofen között. 1921 és 76 között a vorderlanesbachi magnezit bányából kitermelt érc folyamatos elszállítása eleinte komoly gazdasági alapot jelentett a társaság számára, azonban az 1960-as évek közepén elindított zillertali közút-beruházási program és az ezzel járó közúti térnyerés miatt a vasútnak a puszta fennmaradásáért kellett küzdenie. Számára mentőövet ekkor az 1965-től 1971-ig tartó, nagyszabású mayrhofeni vízierőmű-építkezés jelentett: a nyersanyag, valamint az építési eszközök szállításával a zillertali vasutat bízták meg. Erre a feladatra (ahol is mintegy 325 ezer tonna cementet kellett megmozgatni ebben az időszakban) két dízelmozdonyt, illetve nagyvasúti tehervagonok szállítására alkalmas, ún. Rollwagen kocsikat vásárolt a társaság.

Szerencsére, 1980 óta a vágányrendszer, illetve a járműállomány folyamatosan megújult, az ezredfordulót követően pedig alacsony padlós személykocsikkal is bővült a flotta. 2007-ben elkezdődött a kétvágányú vonal részleges kiépítése.

Vasútüzem

szerkesztés

Zillertalbahn Jenbachnál található végállomása közös a Salzburg, illetve az ellentétes Bregenz felől érkező nagyvasúttal. Ezen kívül - szintén innen - átszállási lehetőségünk van az Achensee felé menő 1000 mm nyomtávolságú fogaskerekűre is. Jenbach Ausztria egyetlen olyan állomása, ahol egy helyen három különböző nyomtávú vasútra szállhatunk át.

A Zillertalbahn ütemes menetrend szerint közlekedik. (Ennek biztosítására Angersbachnál, valamint Strassnál 60 perces alapütemet adó berendezéseket helyeztek el.) Az ütemes menetrendnek köszönhetően a (Jenbach állomáson megálló) nagyvasutakkal összehangolt és szimmetrikus csatlakozás érhető el. 2008. decemberi menetrendváltással Kaltenbach és Aschau, valamint Zell am Ziller és Hippach közti szakaszon már kétvágányú az oda-vissza közlekedés, a vonatpárok 30 perces időközönként közlekednek.

Napjainkban a zillertali vasútvonal a hivatás- és turisztikai forgalmat, valamint a teherszállítást szolgálja ki (sícentrumok utasforgalma, nosztalgia üzem, faáruk szállítása). Természetesen a társaság számára a korszerű dízelmozdony- és motorvonat-flotta mellett kulcsfontosságú - az idegenforgalmi szempontból nem elhanyagolható - nosztalgia-flotta fenntartása, gondos karbantartása is.

Járműállomány

szerkesztés

Dízelüzem

szerkesztés
DIEMA D1 dízelüzemű tolatómozdony[1]
 
Gyártó Diepholzer Maschinenfabrik (DIEMA), Németország
Gyártási év 1991
Teljesítmény 164 KW
Szolgálatba állítás éve 2013
Lupo D13 dízel-hidraulikus mozdony
 
2018 augusztus elsejével eladták a Pinzgauer Lokalbahn társaságnak.
Gyártó GLG Gmeinder – Mosbach, Németország
Tengelyelrendezés B'B
Teljesítmény 746 KW
Maximális sebesség 70 Km/h
Maximális vonóerő 165 KN
Erőforrás CAT 3412 E DI – TTA
Lökettérfogat 27 l
Magasság/Szélesség 3 650 mm / 2 450 mm
Ütközők közötti hossz 14 530 mm
Szolgálati tömeg 50 t
Maximális tengelyterhelés 12,5t
Futási engedély megszerzése 2004. október 13.
Lupo D14, D15, D16 dízel-hidraulikus mozdony
 
Gyártó GLG Gmeinder – Mosbach, Németország
Tengelyelrendezés B'B
Teljesítmény 746 KW
Maximális sebesség 70 km/h
Maximális vonóerő 165 KN
Erőforrás CAT 3412 E DI – TTA
Lökettérfogat 27 l
Magasság/Szélesség 3 650 mm / 2 450 mm
Ütközők közötti hossz 14 530 mm
Szolgálati tömeg 50 - 54 t
Maximális tengelyterhelés 12,5 - 13 t
Futási engedély megszerzése (D14) 2004. december 14.
Futási engedély megszerzése (D15) 2007. május 15.
Futási engedély megszerzése (D15) 2007. július 16.
(D11 és) D12 dízel-hidraulikus mozdony
D11-es mozdonyt 44 évnyi szolgálat után, 2013-ban visszaszállították korábbi helyére, a németországi Asbach városába (a Rhein-Sieg Vasútmúzeumba). Munkáját a Svájcban szolgált, most D1-es sorozatszámot viselő, DIEMA gyártmányú mozdony vette át.[2][3]
Gyártó Orenstein & Koppel - Dortmund-Dorstfeld, Németország
Gyártási év (D11, D12) 1960, 1959
Tengelyelrendezés 2 tengely, rudazatos meghajtással
Teljesítmény 103 KW
Maximális sebesség 20 Km/h
Indulási vonóerő 48,6 KN
Erőforrás Orenstein & Koppel – négyütemű dízel
Hengerek száma 6
Lökettérfogat 10 850 cm³
Magasság/Szélesség 2 905 mm / 2 350 mm
Ütközők közötti hossz 5 490 mm
Szolgálati tömeg 18 t
Maximális tengelyterhelés 9 t
Szolgálatba állítás éve (D11, D12) 1969
D10 dízel-hidraulikus mozdony
 
Gyártó Duro Dakovic, Slavonksi-Brod, Jugoszlávia
Gyártási év 1970 (JZ 740-007)
Tengelyelrendezés Bo'Bo'
Teljesítmény 441 KW
Maximális sebesség 60 km/h
Indulási vonóerő 98 KN
Erőforrás Jenbacher Werke – kétütemű dízel
Hengerek száma 12
Lökettérfogat 36 l
Magasság/Szélesség 3520 mm / 2500 mm
Ütközők közötti hossz 12 050 mm
Szolgálati tömeg 32 t
Maximális tengelyterhelés 8 t
Szolgálatba állítás éve 1982
D8, D9 dízel-hidraulikus mozdony
Gyártó Orenstein & Koppel - Dortmund-Dorstfeld, Németország, 1967
Tengelyek száma 4
Teljesítmény 397 KW
Maximális sebesség 50 Km/h
Indulási vonóerő 117,6 KN
Erőforrás Jenbacher Werke – kétütemű dízel
Hengerek száma 12
Lökettérfogat 36 l
Magasság/Szélesség 3 480 mm / 2 500 mm
Ütközők közötti hossz 9 700 mm
Szolgálati tömeg 36 t
Maximális tengelyterhelés 9 t
Szolgálatba állítás éve 1967
VT 3 - VT 8 dízel-villamos motorvonatok
 
E keskeny nyomközű típust járműmodernizálás céljából először a Steiermärkische Landesbahnen vasúttársaság Murtalbahn-vonalára tervezték, de miután a motorvonat igen nagy sikert aratott az ottani utasok körében, az ÖBB, valamint - némi műszaki módosításokkal - a Zillertalbahn is rendelt belőlük.

Ellentétben az StLB, illetve az ÖBB két vezérállásos típusaival, a Zillertalbahn motorkocsiján (VT) egy vezérállást alakítottak ki, így egy vezérlőkocsi (VS), vagy egy másik motorkocsi (VT) összekapcsolásával - ez esetben erősebb meghajtással - áll össze a motorvonati jelleg (a vezérlőkocsi-állományból kevesebb van).

A szerelvények általában motorkocsi (VT) + pótkocsi + motorkocsi (VT), illetve motorkocsi (VT) + pótkocsi + vezérlőkocsi (VS) felállásban közlekednek, de előfordul mozdony + pótkocsi + vezérlőkocsi (VS) összeállítás is.

2018 augusztus elsejével a VS4-es vezérlőkocsit eladták a Pinzgauer Lokalbahn társaságnak.

Állomány 6 db motorkocsi (VT 3-8), 2 db vezérlőkocsi (VS 3-4)
Gyártó Stahlbau Knotz - Bécs; Jenbacher Werke - Jenbach, Ausztria
Tengelyelrendezés B'B'
Teljesítmény 235 KW
Maximális sebesség 70 Km/h
Indulási vonóerő 82 KN
Erőforrás MAN dízel
Hengerek száma 6
Fordulatszám 2 100 1/perc
Szolgálati tömeg 29 t
Szolgálatba állítás éve 1984 (VT 3-4), 1995 (VT 5-6), 1998 (VT 7-8)
VT 1 dízel-villamos motorvonat
 

A VT 3 - VT 8 típusú dízel-villamos motorvonatokhoz hasonló (a Steiermärkische Landesbahnen társaság Murtalbahn vonalán közlekedő típusaival[4] pedig teljesen megegyező), két vezérállásos motorvonatot tartós bérlet keretében a Pinzgauer Lokalbahn társaságtól vette kölcsön (ex. VTs 11), cserébe a 2-es számú, "Zillertal" fantázianevű gőzmozdonyért és egy személykocsiért. A cserét követően a külső fényezésen kívül az utastér is teljesen megújult. 2018 augusztus elsejével véglegesen a Zillertalbahn tulajdonába került. A kölcsönadott, 2-es számú gőzmozdony is visszatért jenbachi honállomására.

Gyártó Stahlbau Knotz - Bécs; Jenbacher Werke - Jenbach, Ausztria
Tengelyelrendezés B'B'
Teljesítmény 235 KW
Maximális sebesség 70 Km/h
Indulási vonóerő 82 KN
Erőforrás MAN dízel
Hengerek száma 6
Fordulatszám 2 100 1/perc
Szolgálati tömeg 29 t
Szolgálatba állítás éve 2013

Nosztalgiaüzem (Gőzösök)

szerkesztés
2-es számú gőzmozdony - "Zillertal"
Gyártó Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1900
Mozdony jellege C1't-n2
Maximális sebesség 35 Km/h
Maximális vonóerő 24,74 KN
Magasság/Szélesség 3 450 mm / 2 400 mm
Ütközők közötti hossz 7 190 mm
Szolgálati tömeg 21,9 t
Kazánfelújítás Meiningen, 1991
Kazánnyomás 12 bar
Tűzszekrény felújítása Meiningen, 1992
3-as számú gőzmozdony - "Tirol"
Gyártó Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1902
Mozdony jellege C1't-n2v
Maximális sebesség 35 Km/h
Maximális vonóerő 26,11 KN
Magasság/Szélesség 3 450 mm / 2 400 mm
Ütközők közötti hossz 7 804 mm
Szolgálati tömeg 27,5 t
Kazánfelújítás Meiningen, 1991
Kazánnyomás 12 bar
Tűzszekrény felújítása Tschuda-Graz, 2001
4-es számú gőzmozdony
Korábbi sorozatszáma / Szolgálati helye JZ 83–076 / Bosznia
Jelenlegi tulajdonos Club 760 (Zillertalbahn tartósan bérli)
Gyártó Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1909
Mozdony jellege D1'-h2
Maximális sebesség 35 Km/h
Maximális vonóerő 54,4 KN
Magasság/Szélesség 3 552 mm / 2 450 mm
Ütközők közötti hossz 13 700 mm (szerkocsival)
Szolgálati tömeg 52 t
Kazánfelújítás Tschuda-Graz, 2007
Kazánnyomás 12 bar
Tűzszekrény felújítása Meiningen, 1993
5-ös számú gőzmozdony - "Gerlos"
 
Gyártó Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1930
Mozdony jellege C1'-h2t
Maximális sebesség 40 Km/h
Maximális vonóerő 38,09 KN
Magasság/Szélesség 2 440 mm / 3 480 mm
Ütközők közötti hossz 8 020 mm
Szolgálati tömeg 28,1 t
Kazánfelújítás Tschuda-Graz, 2005
Kazánnyomás 13 bar
Tűzszekrény felújítása Tschuda-Graz, 2001
6-os számú gőzmozdony - "Hobby-Lok"
Gyártó Krauss München, Németország, 1916
Mozdony jellege B-n2t
Maximális sebesség 20 Km/h
Maximális vonóerő 12,97 KN
Magasság/Szélesség 2 860 mm / 1 850 mm
Ütközők közötti hossz 5 730 mm
Szolgálati tömeg 10,9 t
Kazánfelújítás Tschuda-Graz, 2008
Kazánnyomás 12 bar
Tűzszekrény felújítása Tschuda-Graz

További információk

szerkesztés