Zond–5 (oroszul: Зонд 5) szovjet űrhajó, a Zond sorozat tagja, a szovjet holdprogram holdrepülésre szánt Szojuz 7K–L1 típusú űrhajó személyzet nélküli tesztrepülése volt.

Zond–5
Zond L1 drawing.svg
Küldetés típusa Szojuz 7K–L1
Küldetés
Indítás dátuma 1968. szeptember 14.
Indítás helye Bajkonuri űrrepülőtér
81/23
Hordozórakéta Proton-K

KüldetésSzerkesztés

A Szojuz űrhajó speciális változata, a holdra szállás emberi kísérletének előkészítése. Feladata repülés a Föld-Hold-Föld pályán, a visszatérő kabin földi leszállásának próbája, a Föld fényképezése a világűrből és biológiai kísérletek végrehajtása. Felépítése, kis eltéréssel programja megegyezett a Zond–4 űrhajóval.

JellemzőiSzerkesztés

1968. szeptember 14-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Proton hordozórakétával (UR-500K) indították Föld körüli parkolópályára. Az orbitális egység parkolópályája 88,89 perces, 51,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 187 kilométer, az apogeuma 219 kilométer volt. A start után 67 perccel hajtóművének beindításával, pályamódosítással a második kozmikus sebességet elérve indult a Hold felé. Pályaadatai segítették, hogy a Hold gravitációs hatását felhasználja visszatérésre.

Szeptember 17-én a Földtől 325 000 kilométerre pályakorrekciót végeztek, így szeptember 18-án a Hold mögött 1950 kilométerre repült el. A visszaúton 143 000 kilométerre újból pályakorrekciót végeztek, hogy az eredményes belépési folyamat biztosított legyen. Szeptember 21-én 90 000 kilométer távolságból magas minőségi fényképeket készített a Földről.

Első mesterséges égitestként visszatért a Földre. 1968. szeptember 21-én a visszatérő kapszula az Indiai-óceánra hagyományos – ejtőernyős leereszkedéssel – szállt le. Fedélzetén négy teknős, Drosophilák, bogarak, növényi magok (hagyma, Crepis, árpa), Chlorella és baktériumok is voltak, az első élőlények, melyek eljutottak a Hold közelébe és visszatértek a Földre. A repülés időtartama 6,7 nap volt.

A Zond–5 sikeres küldetése miatt a NASA úgy döntött, hogy az Apollo-program következő küldetését, az Apollo–8-at a Holdhoz küldi.

Technikai adatokSzerkesztés

  • Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította.
  • Tömege 5140 kilogramm, hossza 4,5 méter, átmérője 2,72-2,2 méter. A hengeres testhez kapcsolódó napelemeinek fesztávolsága 10 méter.
  • Fő részei a visszatérő kabin és a műszaki egység.
    • A visszatérő kabin tartalma: rádió-vevőberendezés,- akkumulátorok,- hőszabályozó rendszer,- tudományos műszerek,- a kísérleti állatok és növények tartályai, a nagy felbontóképességű fotóberendezés.
    • A műszaki egység tartalma: vezérmű,- a telemetriai,- az energiaellátó és az orientációs rendszer,- a korrekciós és fékező hajtóművek,- a hőszabályozás elemei,- külső felületen a napelemek és a parabola antenna.

ForrásokSzerkesztés

Elődje:
Zond–4

Zond sorozat
1964–1970

Utódja:
Zond–6

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Magyar oldalakSzerkesztés

Külföldi oldalakSzerkesztés

  • Zond–5. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2012. december 24.)