Főmenü megnyitása

A Zselizi járás (szlovákul Okres Želiezovce) Csehszlovákia egyik járása volt a mai Szlovákia területén 1923 és 1938, majd 1945 és 1960 között, székhelye Zseliz (Želiezovce) volt. Területe 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott és fel volt osztva az Ipolysági és a Lévai járás között. 1960 óta valamennyi egykori községe a Lévai járáshoz tartozik.

Zselizi járás
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

TörténeteSzerkesztés

A Zselizi járás Csehszlovákia közigazgatási beosztásának 1923. évi újrarendezése során jött létre az egyidejűleg megszűnő Ipolypásztói járás északi, nagyobb részéből és a Lévai járás déli feléből. Az Ipolypásztói járásból Zalaba és Ipolypásztó, valamint az ezektől északra fekvő községek, míg a Lévai járásból Bajka, Felsővárad, Alsóvárad, Tőre, Zsemlér és Garamszentgyörgy, valamint az ezektől délre fekvő községek kerültek ide. Az 1923. évi közigazgatási rendezéstől kezdve a mai Szlovákia területe hat nagymegyére oszlott, a Zselizi járás ezek közül Zólyom megyéhez (Zvolenská župa) tartozott. 1928-ban azonban a nagymegyék megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.

Az 1938. évi első bécsi döntés, melynek alapján Magyarország megkapta Szlovákia déli sávját, a Zselizi járás teljes területét Magyarországnak ítélte, ahol az Bars és Hont k.e.e. vármegye része lett. A járás maga megszűnt, községeinek nagy részét a Lévai járáshoz osztották be, nyolcat pedig az Ipolyságihoz.

A második világháború után a Zselizi járás területe ismét az újjáalakult Csehszlovákia része lett, ahol az 1938 előtti határok között szervezték újjá. Az ország közigazgatási beosztása ekkor hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk most a Nyitrai kerülethez került. Ugyanekkor a Zselizi járás területe is megváltozott: délnyugaton ide csatoltak négy községet a Párkányi járásból (Érsekkéty, Farnad, Kural és Nagyölved) és kettőt a Verebélyiből (Cseke és Fakóvezekény).

1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. Ekkor a Zselizi járás megszűnt és teljes területével beolvadt a Lévai járásba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Lévai járás pedig a Nyugat-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. Az egykori Zselizi járás területe azonban továbbra is a Lévai járás része maradt, mely ismét a Nyitrai kerület része lett.

KözségeiSzerkesztés

1923 és 1960 között mindvégig a Zselizi járáshoz tartoztak:

1949-től tartoztak a Zselizi járáshoz:

Megjegyzések:

  1. a b Ágó és Nyír 1942-ben Nyírágó (Nýrovce) néven egyesült.
  2. a b Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek 1944-ben Kétfegyvernek (Zbrojníky) néven egyesült.
  3. a b Alsóvárad és Felsővárad 1944-ben Barsvárad (Tekovský Hrádok) néven egyesült.
  4. 1945-ben alakult önálló községgé.
  5. a b Kissáró és Nagysáró 1943-ban Barssáró (Šarovce) néven egyesült.

ForrásokSzerkesztés

Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4