Zalaba

	Zalaba (Zalaba)
	Zalaba temploma
	; Zalaba zászlaja
	; Zalaba zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1349
Polgármester	Bögi Pathó Melinda
Irányítószám	937 01
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
	Népesség
Teljes népesség	141 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Terület	7,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 42′47.966667°N 18.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 42′47.966667°N 18.700000°E
	Zalaba weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaba témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zalaba (szlovákul Zalaba) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 32 km-re délre, a Szikince-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településeinek nyomait tárták itt fel. Előkerültek hamvasztásos sírok és használati eszközök is a kora és a késői bronzkorból, valamint késő vaskori csontvázas sírok is. Ugyancsak találtak településmaradványokat és sírokat a nagymorva időszakból.

A mai települést 1349-ben említi először oklevél, amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Fedemus Miklós és fia László voltak. Története során több tulajdonosa is volt. A 15. századtól a lévai váruradalom része, a 19. században az Eszterháziaké, 1875-től pedig a Huszár és Pongrácz családé. Határában gazdag legelőkkel rendelkezett, a Szikincén pedig vízimalmai működtek. 1715-ben malma és 15 háztartása létezett. 1828-ban 43 házában 260 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén olvasókör alakult, a kultúra háza 1898-ban épült fel. A falu a 20. század elejére érte el legnagyobb lélekszámát, ekkor több mint 400-an lakták.

Vályi András szerint "ZALABA. Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kis Gyarmathoz közel, és annak filiája; határja jó."^[2]

Fényes Elek szerint "Zalaba, Honth m. magyar falu, a Szikincze völgyében: 53 kath., 192 ref. lak. Rétje, legelője igen jó. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom."^[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Zalaba, magyar kisközség, a Szikincze völgyében, 96 házzal és 410 ev. ref. vallású lakossal; saját vasúti állomása, postája és távirója van. A Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt. 1349-ben Miklós és fia László bizonyítványt nyertek arról, hogy Szent István király óta Zalaba mindig az őseiké volt. Okleveles említést 1437-ben találunk is a községről, a mikor Zsigmond király zálogba adta Lévai Cseh Péternek azt. A mult század elején a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, 1875-ben pedig Huszár István szerezte meg. Jelenleg özv. gróf Pongrácz Vilmosnénak van itt nagyobb birtoka. Ev. ref. temploma 1789-ben épült."^[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország fennhatósága alatt állt.

Népessége

1880-ban 394 lakosából 381 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 372 lakosából 368 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 410 lakosából 407 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 390 lakosából 387 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 362 lakosából 355 magyar és 7 csehszlovák volt.

1930-ban 349 lakosából 328 magyar, 16 csehszlovák és 5 állampolgárság nélküli volt. Ebből 263 református, 82 római katolikus és 4 evangélikus vallású.

1941-ben 324 lakosa mind magyar volt.

1970-ben 294 lakosából 271 magyar és 18 szlovák volt.

1980-ban 262 lakosából 246 magyar és 16 szlovák volt.

1991-ben 192 lakosából 181 magyar és 11 szlovák volt.

2001-ben 177 lakosából 152 magyar és 25 szlovák volt.

2011-ben 177 lakosából 152 magyar és 25 szlovák volt. Ebből 95 római katolikus, 67 református, 3 evangélikus és 2 görög katolikus vallású.

2021-ben 141 lakosából 116 (+2) magyar, 24 (+2) szlovák és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Református templomát 1789-ben emelték, tornyot 1845-ben építettek hozzá.
Csontos Vilmos emlékház.

Neves személyek

Itt élt hosszú ideig Csontos Vilmos (1908–2000) költő, a szlovákiai magyar irodalom egyik neves képviselője.
Itt született 1925-ben Urbán Sándor író.
Itt tanított Lovicsek Béla tanár, író, újságíró.