Alsóvárad

Barsvárad településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában

Alsóvárad, (szlovákul Dolný Hrádok) Barsvárad településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Alsóvárad
Közigazgatás
Település Barsvárad
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Alsóvárad (Szlovákia)
Alsóvárad
Alsóvárad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 01″, k. h. 18° 32′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 01″, k. h. 18° 32′ 36″

FekvéseSzerkesztés

Lévától 14 km-re délnyugatra a Garam jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falut a 14. század második felében alapították. 1394-ben "Wywarad" néven említik először. 1401-ben az esztergomi érsekség birtoka, 1506-ban a lévai váruradalom része lett. 1536-ban 5 adózó portája volt. A 17. században felégette a török. 1601-ben 27 ház állt a településen. 1720-ban 13 adózója volt. 1828-ban 59 házában 399 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Várad. Két falu Bars Várm. földes Uraik Hg. Eszterházy, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Garam vize mellett, Barshoz 1 1/4 mértföldnyire; legelőjök elég van, földgyeik, és réttyeik jók, piatzok Báton, és Sz. Benedeken."[1]

Fényes Elek szerint "Alsó-Várad, Bars m. magyar falu, a Garam jobb partján, az esztergomi országutban: 43 kath., 2 ev., 299 ref. lak. Kath. és ref. anyatemplomok. F. u. többen. Ut. p. Léva. " [2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 316, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben Barsvárad 326 lakosából 184 magyar és 139 szlovák volt.

Neves szülötteiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  4. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  

További információkSzerkesztés

E-obce.sk