Zsidény
Zsidény (horvátul: Žiškovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.
| Zsidény (Žiškovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Csáktornya |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Šalamon |
| Irányítószám | 40000 |
| Körzethívószám | +385 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 470 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 16° 26′ 02″46.449000°N 16.434000°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 56″, k. h. 16° 26′ 02″46.449000°N 16.434000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésCsáktornya központjától 7 km-re északra fekszik.
Története
szerkesztésA csáktornyai uradalom része, mely 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.
Vályi András szerint " SISKÓCZ. Siskovecz. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vrasineczhez nem meszsze, és annak filiája; határja sovány."[2]
1910-ben 228, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 561 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Vid tiszteletére szentelt temploma a murasiklósi plébánia fíliája.
Külső hivatkozások
szerkesztés- Csáktornya város hivatalos oldala
- A Muraköz történeti kronológiája Archiválva 2010. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
