Főmenü megnyitása

Állatfarm (regény)

George Orwell regénye

Az Állatfarm: Tündérmese (Animal Farm: A Fairy Story) George Orwell szatirikus kisregénye (gyakran allegóriának vagy modern fabulának is tartják). Látszólag olyan állatokról szól, akik elűzik annak a farmnak a tulajdonosát, ahol élnek. Ezután maguk vezetik a farmot, ami végül kemény diktatúrává válik. A regényt Orwell a második világháború idején írta, és 1945. augusztus 17-én jelent meg. Valódi népszerűségre csak az 1950-es évek végén tett szert. 1954-ben rajzfilm, 1999-ben élőszereplős filmfeldolgozás készült belőle.

Állatfarm (Tündérmese)
Animal Farm - 1st edition.jpg
Szerző George Orwell press photo.jpg
Eric Arthur Blair (George Orwell álnéven)
Eredeti cím Animal Farm: A Fairy Story
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol
Műfaj szatíra
Előző Légszomj
Következő 1984
Kapcsolódó film Állatfarm
Díjak
  • Hugo-díj a legjobb kisregénynek (1946)
  • Modern Library 100 Best Novels
  • NPR Top 100 Science Fiction and Fantasy Books (13)
  • Prometheus Award - Hall of Fame (George Orwell, The Machine Stops, No Truce with Kings, 2011)
Kiadás
Kiadó Secker and Warburg
Kiadás dátuma 1945. augusztus 17.
Magyar kiadó AB független,Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1989[1]
Fordító Zúz Tamás (1984), Szíjgyártó László (1989)
Média típusa könyv
Oldalak száma Egyesült Királyság 112
ISBN0 452 28424 4
ISBN 9630749467 (1989)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatfarm témájú médiaállományokat.

Magyarul először a Magyar Holnap amerikai folyóirat közölt folytatásokban részleteket 1978–1979 között Állatsors címmel Pocok Ferenc (írói álnév) fordításában, majd az AB Független adta ki a művet, Zúz Tamás (Nóvé Béla írói álneve)[2] fordításában Állati gazdaság címen, 1984-ben. Állatfarm címmel 1989-ben, Szíjgyártó László fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadónál.

Az Állatfarm a sztálini Szovjetunió allegóriája. Orwell a történet fontos eseményeit a sztálini rendszer „vívmányaiból” kölcsönözte. Orwell – bár baloldali volt és a Független Munkáspárt tagja – gyakran kritizálta Sztálint, a spanyol polgárháború után pedig egyre kritikusabb lett a moszkvai vezetéssel szemben.

A mű mottója: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”

Tartalomjegyzék

A regény szereplőiSzerkesztés

Az Állatfarm eseményei és szereplői mind a Szovjetunió történelmére utalnak; ez Napóleon esetében a legszembetűnőbb, akit Orwell a kiadónak írt 1945. március 17-i levelében Sztálin megfelelőjének nevez:

ezt írtam annál a résznél, amikor a malom felrobban: „az állatok pedig Napóleonnal együtt mind hasra vetették magukat, és eltakarták az arcukat”. Szeretném megváltoztatni erre: „az állatok pedig Napóleon kivételével”. Ha így jelenne meg, nem lenne feltűnő, de igaz lenne JSz-re (Joszif Sztálin), mert ő is Moszkvában maradt a német támadás idején. (8. fejezet)

A többi szereplőnek is megvan az emberi megfelelője, de ezekkel az összehasonlításokkal nagyon óvatosan kell bánni, mivel nem mindig felelnek meg a történelmi tényeknek, vagy csak általánosításokat fejeznek ki.

DisznókSzerkesztés

NapóleonSzerkesztés

Irányítja az Állatfarmot a lázadás után. Sztálinhoz hasonlóan a hadsereg (jelen esetben kilenc kutya) segítségével biztosítja hatalmát. Napóleon erőszakkal állítja félre vetélytársát, Hógolyót, a többi állatba pedig beleneveli a félelmet. Igazi diktátorrá válik és megváltoztatja az állati társadalom eredeti célját – a regény végére teljesen emberi életet él. A regény francia nyelvű kiadásában César néven szerepel.

HógolyóSzerkesztés

Napóleon ellenfele, aki a lázadás után szintén vezetni akarja az Állatfarmot. A Tehénistálló csatájában személyesen vezeti az állatokat újra és újra rohamra, meg is sebesül könnyebben – szerepéért megkapja az Állatok Hőse Érdemrend I. fokozatát. Lev Trockijhoz hasonlóan egy szenvedélyes értelmiségi, sokkal becsületesebb Napóleonnál. Hógolyó a legtöbb állat bizalmát elnyeri, de Napóleon kutyái elkergetik. További sorsáról nem esik szó, viszont Napóleon propagandája minden káreset mögé őt helyezi tettesként. (Trockijt Mexikóba száműzték, ahol később meggyilkolták.) Míg az Állatfarmban és az 1984-ben Trockij egy rokonszenves alak, Orwell gyakran támadta őt és követőit.

SüviSzerkesztés

Napóleon szóvivője. Vjacseszlav Mihajlovics Molotovhoz (és a Pravda című pártlaphoz) hasonlóan minden szavával Napóleon tetteit igazolja és magasztalja, ügyesen kihasználva jó megjelenését és közönsége alacsonyabb értelmi szintjét. Orwell minden művében igyekezett bemutatni, hogy a politikusok hogyan használták a nyelvet. Süvi úgy vet véget a vitáknak, hogy összezavarja a többi állatot, eltereli a szót a témáról vagy éppen meggyőzi a többieket Napóleon igazáról (például arról, hogy a disznóknak azért kell luxuskörülmények között élniük, hogy megfelelően el tudják látni feladataikat). Amikor túl sok kérdést kap, Mr. Jones visszatérésének veszélyével fenyegeti az állatokat.

MinimusSzerkesztés

Költő, aki dalt ír Napóleonról, valamint új himnuszt szerez az Angolhon Állatai betiltása után. Sztálin szovjet és külföldi csodálóinak megfelelője (például Makszim Gorkijé).

PirosszemSzerkesztés

Fiatal disznó, az a feladata, hogy Napóleon étkezései előtt megkóstolja a Vezér élelmét, nehogy megmérgezhessék az Állatfarm vezetőjét.

ŐrnagySzerkesztés

Vlagyimir Iljics Lenint és Karl Marxot egyaránt jelképezi. Az öreg disznó álmában jövendölte meg a forradalom eljöttét, és halála előtt három nappal adja át összegyűjtött bölcsességét a farm többi lakójának. Napóleon hatalomátvétele után exhumálják és naponta tiszteletüket kell tenni az állatoknak a koponyája előtt (vö. Lenin-mauzóleum, a forradalom vezérének bebalzsamozott testvével), ám a regény végére a diktatúra erősödésével ez is eltűnik.

EmberekSzerkesztés

Mr. JonesSzerkesztés

A Major eredeti gazdája. Alkoholizmusa miatt már elűzése előtt kezdi elhanyagolni a majort, a forradalom kitörésével elmenekül. Vissza próbál térni, de a Tehénistálló csatájában véglegesen elhagyja a farmot, később alkoholizmusban elszegényedve hal meg. Karaktere II. Miklós orosz cárra utal.

Mr. FrederickSzerkesztés

A szomszédos, rendben tartott Kuporlak tulajdonosa, a Harmadik Birodalom és Adolf Hitler megszemélyesítője.

Mr. PilkingtonSzerkesztés

A közeli farm, Rókaerdő tulajdonosa, Angliát és az Egyesült Államokat jelképezi. A regény végi kártyaparti a teheráni konferenciát jelképezi. Végül mindketten egyszerre pikk ászt húznak (legerősebb lap több játékban is), amin összevesznek, jelképezve a közeli hidegháborút.

Mr. NyaffySzerkesztés

Mivel a farm Napóleon hatalomra kerülésével egyre kevésbé tudja ellátni magát, kereskednie kell az emberekkel. Mr. Nyaffyt e célra fogadják fel, alakja lazán kapcsolódik George Bernard Shaw-hoz, akit lenyűgözött a sztálini diktatúra 1931-es szovjet látogatásakor.

Más állatokSzerkesztés

 
Utalás a műre egy 2005-ös belizéi demonstráció transzparensén

BandiSzerkesztés

A regény egyik legnépszerűbb szereplője. Az átvert munkásosztály vagy a proletariátus tragikus megtestesítője (bár egyeseket a sztahanovistákra emlékeztet a két jelszava miatt: „Majd még keményebben dolgozom!”, illetve „Napóleonnak mindig igaza van!”). Hűséges, kedves, lelkes, erős. Nem túl okos, az ábécé első négy betűjénél többet sosem tud megtanulni. Legfőbb gyengéje, hogy feltétel nélkül megbízik a vezetőkben és nem veszi észre a korrupciót. A disznók uralma alatt többé kevésbé ugyanolyan mértékben kihasználják, mint amikor Jones vezette a gazdaságot.

RózsiSzerkesztés

Bandi barátja, segített neki, amikor megsérült a patája. Saját magát okolja az eredeti hét parancsolat elfelejtésért, amikor Süvi megváltoztatja azokat. Az értelmiségiek megtestesítője, aki együtt érez a munkásokkal. Rózsi jósága és kedvessége megmutatkozik amikor fiatal kacsákat védelmez a lábával az Őrnagy beszéde alatt. Nagyon megviselik a kivégzések, és nagy tiszteletnek örvend a három fiatal ló körében, akik Bandit helyettesítik majd.

MollieSzerkesztés

Egy fehér kanca, aki szívesen fogad el kockacukrot, és szeret szalagokat tűzni a sörényébe (ezek a luxust szimbolizálják). A burzsoázia, a felsőosztály polgárait testesíti meg, akik elhagyták Oroszországot a forradalom kitörése után. Ennek megfelelően Mollie hamar elhagyja a farmot, ezután csak egyszer említik meg.

BenjáminSzerkesztés

Az öreg szamár nem hisz a forradalomban és nem hisz semmilyen változásban. Csendes, csak időnként fejti ki a véleményét. Amikor Bandiért kocsi jön, akkor ő az első, aki látja hogy nem orvoshoz, hanem mészároshoz viszik barátjukat. Benjámin pesszimista és realista, ő jelképezi az írót, George Orwellt.

MózesSzerkesztés

A holló a papság. Az állatoknak ígéri, hogy haláluk után a „Kandiscukor Hegységbe” kerülnek, ami a felhők között van. Jonesszal együtt elmenekül, ám egy idő után kiegyezik az új uralommal.

MalvinSzerkesztés

Egy kecske, aki nem gondolkodik.

Zsuzsi és KolompSzerkesztés

Két kutya, akik a 3. fejezetben kölykeznek. Kicsinyeiket Napóleon neveli fel; később hatalmának megtartására és az állatok megfélemlítésére használja fel őket (az NKVD megfelelői).

TyúkokSzerkesztés

A tyúkok eleinte a birkákhoz hasonlóan a rendszer manipulálható tagjai. Ám amikor a tojásaikat elveszik, sztrájkolni kezdenek, összetörik a tojásokat. Megvonják tőlük a fejadagokat és 9 el is pusztul közülük. Persze a hivatalos közlemény szerint baromfipestisben hullanak el. Valószínűleg az üldözött gazdag parasztok, a kulákok jelképei.

KutyákSzerkesztés

Napóleon titkosrendőrsége és testőrsége (a KGB-vel hozható összefüggésbe).

JuhokSzerkesztés

A rendszert támogató, buta, manipulált tömeg megfelelői a regényben. Mindig, amikor valamiféle rendszert kompromittáló vitára kerülne sor azt kiabálják: „Négy láb jó, két láb rossz.”, ami a rendszer ideológiájának, azaz az állatizmusnak a lebutított jelszava. Ezt bégetve percekig lehetetlenné teszik az értelmes társalgást.

MacskaSzerkesztés

A talpnyalókat jelképezi, akik minden új rendszert ugyanúgy szolgálnak, mint az előzőt. Ezen kívül még a munkakerülők megtestesítője.

JelentőségeSzerkesztés

Nem csak a sztálinizmus, hanem általánosan a diktatúrák elleni harc mérföldkövének számít ez a mű. Maga Orwell szocialista gondolkodású volt, de sose értett egyet Sztálin módszereivel, amit a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatai még jobban megerősítettek.

Az írás megmutatja a diktatúrák kegyetlen gépezetét, amely a vezért leszámítva mindenkit lassan, de biztosan megőröl. Az 1984 méltó társműve ez, de míg az előbbi az összes totalitárius rendszert elítéli, addig az Állatfarm kifejezetten a sztálinizmus allegóriájaként íródott.

A brit cenzúra és a betiltott előszóSzerkesztés

Az Állatfarm kezdetben nem jelenhetett meg, mert az akkori szövetségest (Szovjetuniót) sértette volna, ezért betiltották. Az 1984-hez hasonlóan csak később adták ki (és a rajzfilmváltozat is csak Sztálin 1953-as halála után egy évvel készült el).

MagyarulSzerkesztés

Magyarul először a Magyar Holnap amerikai folyóirat közölt folytatásokban részleteket 1978–1979-ben Állatsors címmel Pocok Ferenc (írói álnév) fordításában.[3]

  • Állati gazdaság; AB Független, Bp., 1984
  • Állati gazdaság; bev. Györgyey Klára; AB Független Kiadó–Frame, Bp.–Chicago, 1985 (Szivárvány könyvek)
  • Állati gazdaság; ford. Zuz Tamás;[1] 2. jav. kiad.; I.U.S., Párizs, 1985 (I.U.S.: Az Irodalmi Újság sorozata)
  • Állatfarm. Tündérmese; ford. Szíjgyártó László; Európa, Bp., 1989

Kulturális hivatkozásokSzerkesztés

TanyaházSzerkesztés

A tanyaház felel meg a szentpétervári Téli Palotának, ahonnan a forradalom idején elűzték II. Miklós cárt. A tanyaházban először múzeumot rendeznek be, mint a Téli Palotában, ahol jelenleg is az Ermitázs található.

Filmes adaptációkSzerkesztés

Orwell Animal farmját többször is megfilmesítették, először a magyar származású John Halas (Halász János) vitte vászonra, rajzolt animációs film keretében. Ez volt az első egészestés rajzfilm Angliában.[4]

  • Állatfarm (Anglia, 1954, rajzfilm, rend. John Halas, 72 perc)[5][6]
  • Állatfarm (USA, 1999, élőszereplős animált film, rend. John Stephenson, 91 perc)[7][8]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Állatfarm (regény) témájú médiaállományokat.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Állatfarm témában.