Árpád-házi Szent Margit-templom

budapesti katolikus templom

Az Árpád-házi Szent Margit-templom, hétköznapi használatban Szent Margit-templom vagy Lehel téri templom Budapest XIII. kerületében, az Újlipótvárosban, a volt Lehel téren (2019. május 29. óta Szent Margit tér) áll.

Árpád-házi Szent Margit-
templom
SzentMargitLehetTerFotoThalerTamas1.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Egyházközség Budapest
Pesti-Északi espereskerület
Pap(ok) Dr. Monostori László (esperes, plébániai kormányzó)
Lakatos Bence (káplán)
Építési adatok
Építése 19311933
Stílus neoromán
Tervezője Möller István
Felszentelés 1933. október 15.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Elérhetőség
Település Budapest
Hely 1132 Budapest,
Váci út 34.
Elhelyezkedése
Árpád-házi Szent Margit- templom (Budapest)
Árpád-házi Szent Margit- templom
Árpád-házi Szent Margit-
templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 19° 03′ 38″
Az Árpád-házi Szent Margit-
templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád-házi Szent Margit-
templom
témájú médiaállományokat.

A templomot 1933. október 15-én szentelték fel, és Árpád-házi Margit szentté avatása után, 1944-ben vette fel az ő nevet.

Budapest egyik legnagyobb temploma, amelyben a számos szentmise mellett mindennapos gyónási és szentségimádási lehetőség is van. A templomban számos közösség működik, melyek különösen is nyitottak keresők, érdeklődők befogadására.

A templom 2017. október 1. óta egész nap nyitva áll a hívek és látogatók előtt.

A plébánia történeteSzerkesztés

1919-ben az akkori Lipótváros külső területein lakó katolikusok létrehozták a Kápolnaegyesületet, amely kezdetben lakásokban gyűjtötte össze a hívőket igehirdetésre, majd ebből a szervezetből jött létre a Lipótváros II. egyházközösség, 1920-ban. Az új egyházközség élére Zaymus Gyulát nevezték ki, aki lendületesen hozzálátott, hogy a híveknek megfelelő gyülekezési helyet biztosítson. Ekkor ugyanis a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében volt lehetőség vasárnaponként misézni. Zaymus munkássága nyomán az iskola alagsorában rendezhettek be egy kápolnát.

A Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnában hamarosan keresztelhettek és házasságot is köthettek. Megindult a karitatív munka és kulturális programok szervezésébe fogtak. A területen élő munkáscsaládok gyermekeivel előadásokat rendeztek, majd idővel vetítőgépet is vettek, és filmvetítések is bekerültek a programok közé. 1923-ban Budapest Lipótváros – lőportárdűlői Római Katholikus Plébánia néven önálló plébániai rangot kapott az egyházközség, majd ezt a nevet hamarosan Árpád-házi Boldog Margitra változtatta. Ekkor hozzácsatolták a Terézváros egy részét is.

Az új plébánia még abban az évben elkezdett pénzt gyűjteni saját templomra, annál is inkább, mert a csatornán keresztül elöntötte a dunai árvíz az alagsori kápolnát.

A főváros által adományozott Ferdinánd téri telken hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben indult el az építkezés, és 1933. október 15-én Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte az elkészült templomot, önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a Váci úton voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.

Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján építette fel Wihart Ferenc építőmester a 918 négyzetméteres alapterületű templomot. Bár az összesen kb. egymillió magyar pengős templomépítési költséget a közösség adományozók segítségével kifizette, belső terének kialakítására, megfelelő díszítésre még további tíz éven át gyűjtött az egyházközség és a szomszédos templomok.

A plébániát 2017. augusztus 1. óta dr. Monostori László esperes, plébániai kormányzó vezeti.

A templom épületeSzerkesztés

A templom bélletes kapuja és a rózsaablak (a többi ablakkal egyetemben Róth Miksa műve), a vastag falak és a négyszögletes tornyok mind a mintaként szolgáló román kori templom középkori hangulatát idézi. A templomot Heintz Henrik falfestményei és Nemes Ősz György szobrai díszítik.

A templom harangjai Szlezák József harangöntő műhelyéből kerültek ki.

A második világháborút kisebb rombolásokkal túlélte a templom, a hívők pénzéből helyreállították a károkat.

1975-ben Bárdos Gyula tervei alapján alakították ki az új liturgikus teret, 1988-tól 1994-ig felújították a tetőszerkezetet, az ólomablakokat, a belső festést és a villamos hálózatot is.

A templom 2017. október 1. óta bárki számára egész nap ingyenesen nyitva áll.[1]

GalériaSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Árpád-házi Szent Margit templom. www.margitos.hu. (Hozzáférés: 2019. július 14.)

ForrásokSzerkesztés