Ångermanland tartomány

(Ångermanland szócikkből átirányítva)

Ångermanland egyik történelmi tartomány Svédország Norrland országrészében. Szomszédai Medelpad, Jämtland, Lappland és Västerbotten tartományok.

Ångermanland
Ångermanland címere
Ångermanland címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi országrész Norrland
Megye Västernorrland megye
Västerbotten megye
Jämtland megye
Népesség
Teljes népesség
  • 132 213 fő (2016. dec. 31.)[1]
  • 130 923 fő (2019. dec. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Terület
Összesen19 507 km²
Jellegzetes virág
svédül Styvmorsviol (Árvácska)
latinul Viola tricolor
Jellegzetes állat Hód (Bäver)
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
FC-Ångermanland, Sweden.png

MegyékSzerkesztés

Fő szócikkek: Västernorrland megye, Jämtland megye és Västerbotten megye

TörténelemSzerkesztés

Ångermanlandot először a Historia Norvegiæ említi 1170-ben, mint "Angariuam". Valószínűleg a 12. században vált kereszténnyé, mivel a 11. században még számos rúnakövet emeltek. A Vitalie kalóztestvérek 1398-ban megszállták a Styresholm-erődöt, Norrland partján. Az erődöt 1434-ben az Engelbrekt felkelés alatt lerombolták a helybeliek. Härnösand 1585-ben kapott városi jogokat. A várost 1721-ben az orosz haditengerészet porrá égette.

1931-ben az Ådalen-lövöldözés során négy tüntetőt és egy járókelőt halálra lőttek. Ennek eredményeképpen megalakult az állami rendőrség és a katonaság rendőri tevékenységét megszüntették. „Alsó-Norrland” 2005-ben kapta meg első egyetemet, amikor a „Mitthögskolan” (Középfőiskola) átalakult a „Mittuniversitet”-é (Középegyetem). Az egyetem négy városban működik: Härnösand, Sundsvall, Örnsköldsvik és Östersund.

A tartomány 2015-ben lett királyi hercegség, amikor XVI. Károly Gusztáv svéd király újszülött unokáját, Miklós svéd királyi herceget a tartomány hercegévé nevezte ki.

FöldrajzSzerkesztés

Ångermanland Svédország hatodik legnagyobb tartománya, amelynek területe 19 800 km2, ebből mintegy 1000 km2 víz.

A tartomány nyugati részének természetét nagyban befolyásolja a Ångerman folyó jelenléte. Bár a tartomány talaja többnyire túlságosan szegény a növénytermesztéshez, a folyó menti területeken folytatnak szántóföldi gazdálkodás.

Ångermanland partvidéke sziklás, kiterjedt szigetvilággal, sok meredek-falú szigettel, mély öblökkel és fjordokkal - köztük a Ångerman folyó torkolatánál. A vidék festői, különösen a sűrű erdős Ådalen régióban a Ångerman folyó körül. A táj változatos, völgyekkel, sziklákkal, tavakkal és mocsarakkal.

  • A legmagasabb hegy: Bunkfjället (740 m)
  • A legnagyobb tó: Tåsjön (45 km2)
  • Nemzeti park: Skuleskogen

A Botteni-öböl partjainál, a Höga Kusten néven ismert tengerpartot UNESCO Világörökségnek nyilvánították. A föld még mindig körülbelül egy centiméterrel emelkedik évente, az utolsó jégkorszak hatásaként, amely i.e. 7. évezredben ért véget.

NépességSzerkesztés

Ångermanland megye népessége 2016 végén 132 213 fő volt. Megyék szerint az alábbi táblázat mutatja:

Megye Népesség
Västernorrland megye 119 760
Västerbotten megye 9 586
Jämtland megye 2 867

VárosokSzerkesztés

Községek 1971-tőlSzerkesztés

A tartomány 1971 után a következő községekből áll (lakosságuk nagyságrendjében):

Nr Község Népesség
1 Örnsköldsvik község 54 930
2 Härnösand község 24 541
3 Sollefteå község 19 964
4 Kramfors község 18 742
5 Nordmaling község 7031
6 Bjurholm község 2431
7 Strömsund kommun (egy része) 1527
8 Umeå kommun (egy része)
9 Dorotea kommun (egy része)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ångermanland című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés